A jövőben megnövelhető az NSK kúpgörgős és hengergörgős csapágyak, mélyhornyú golyóscsapágyainak, valamint ferde hatásvonalú golyóscsapágyak élettartama, sőt az alapvető dinamikus terhelési besorolások optimalizálásával akár meg is duplázható az élettartam. A terhelési besorolásokat az ISO 281:2007 szabvány szabályozza, amely kimondja, hogy azonos csapágyak tesztelésekor tízből kilencnek probléma nélkül meg kell tennie egymillió fordulatot. Az ISO 281 bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi az élettartam növelését, de a múltban a csapágy bármilyen módosítását további tesztsorozatnak kellett követnie. Az NSK azonban pontosan ilyen helyzetekre fejlesztett ki egy roncsolásmentes ellenőrzési módszert, amely lehetővé teszi a további vizsgálatok mellőzését, és lehetővé teszi a végfelhasználó számára, hogy meghosszabbítsák csapágyaik élettartamát.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbben a gyártó meglévő katalógusát használjuk a csapágy élettartamának kiszámításához. Alternatív megoldásként általában külső terhelésekés a csapágyinformációk is bevihetők a számítási programba. Az alapszámítás azonban továbbra is az ISO 281 szerint történik. Ez a számítási eljárás vált napjainkra szabványossá világszerte. A csapágyak élettartamának meghatározására szolgáló módszerek kidolgozása és bevezetése óta (vagyis 1962 óta) azonban ugrásszerűen fejlődtek mind az anyagtisztaságra, mind a gyártási eljárásokra vonatkozó képességek. Ennek eredményeként a csapágyak tényleges élettartama jóval hosszabb, mint amit az ISO 281 szerinti tesztelés javasol.

Az NSK megoldása a dolgok leegyszerűsítése volt, és az empirikus tesztek mellé számítógéppel támogatott modelleket is bevezetett. Az alapötlet az, hogy ezeket a modelleket «digitális ikerpárként» használjuk azzal a végső céllal, hogy eltekinthessünk a valódi, fizikai csapágyakkal végzett élettartam-tesztektől, és pusztán digitális kiértékelések segítségével határozzuk meg a dinamikus terhelési értékek változásait.

Az NSK saját belső kutatása kimutatta, hogy a csapágyacél összetétele és minősége – különösen a nemfémes szennyeződéseket tartalmazó törölni acél aránya – óriási hatással van a csapágy élettartamára, sőt, valójában pontosabban jelzi előre a csapágyak élettartamát, mint a fent említett számítási módszerek. Mérnökeik rájöttek, hogy a törésmechanikán (a mechanikának az anyagokban keletkező repedések terjedésének vizsgálatával foglalkozó területe) alapuló értékelési módszer sokkal használhatóbb összképet ad.

A vállalat a japán Kyushu Egyetemmel együttműködve egy olyan kvantitatív értékelési módszert dolgozott ki, amellyel meghatározható, hogy mely tényezők milyen mértékben befolyásolták a repedés terjedésének folyamatát egy anyagban. Nevezetesen, amikor az új módszert egy ultrahangos vizsgálati technikával kombinálták – ami szkenneli a nagy mennyiségű acél nem fémes zárványait -, az NSK felfedezte, hogy sokkal nagyobb pontossággal tudja megjósolni csapágyainak élettartamát.

Ennek közvetlen eredményeként az NSK számos csapágy alapvető dinamikus terhelési besorolását vizsgálta felül anélkül, hogy a konstrukcióban vagy az anyagokban változás történt volna, miközben minden magasabb értékre továbbra is alkalmazza a megfelelő biztonsági ráhagyást. Ezzel a felülvizsgálattal például a tűgörgős csapágyak becsült élettartama a korábbinak akár kétszerese is lehet.

Még ennél is jobb, hogy a csapágyak alapvető dinamikus terhelési besorolásának javításával azok nagyobb terhelési körülmények között történő használatra is alkalmassá válnak, vagyis a cégek kisebb csapágyakat is kiválaszthatnak, amik továbbra is ugyanazt a funkciót képesek ellátni, mint nagyobb társaik. Ennek kézzelfogható előnyei a gépek méretének és súlyának csökkenése.

A végfelhasználók biztosak lehetnek abban, hogy az új csapágy-élettartam értékeket gondosan tanulmányozott, kiterjedt empirikus adatbázissal alátámasztott módszertan alapján határozzák meg. Minden új – és alapvetően magasabb – érték a biztonságos tartományon belül lesz. Az NSK kutatói és fejlesztői kvantitatív kiértékelési módszerrel határozták meg, hogy mely tényezők, illetve a szennyeződések száma és mérete miként befolyásolja a repedés terjedését a gördülőcsapágy acélban, A szimulációk lefuttatásához és elemzéséhez extrém számítási teljesítményű számítógépeket használtak.

Forrás: NSK

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post NSK-áttörés a terhelhetőség területén appeared first on Műszaki Magazin.

A műanyagszennyezés hatalmas problémáját talán senkinek nem kell bemutatni. A bolygót elárasztja a szemét, azon belül is nagyrészt a műanyag hulladék. Nem tudsz úgy elmenni egy erdőbe, hogy ne találj műanyagpalackot. Az  állatok pusztulnak, az óceánokban meg országnyi műanyag szigetek keringenek. Szóval elég nagy a baj.

Ebbe a környezetbe robbant be a magyar Lajter Péter találmánya, a “DAT1”. Ebből az anyagból készült tárgyak ugyanis felhasználás után

“a szemétbe kerülve néhány hét alatt teljesen lebomlanak. Lebomló anyagokról már olvashattál korábban is, azonban olyanról, amely mikroműanyag hulladék nélkül teszi ezt, na, olyan eddig nem volt.”

A SZAKMAVERZUM.hu kérdésére a Degraway Technologies alapítója elmondta:

 “Az általunk előállított alapanyag azon kívül, hogy teljes mértékben szerves összetevőkből áll, a legkisebb mértékben sem tartalmaz kőolajszármazékot, vagy bármilyen más műanyag vegyületet. A piacon rendkívül sok olyan anyag van, amelyet lebomlónak mondanak, azonban ezekből mindig marad vissza valamilyen nem természetes anyag. A DAT1-ből készült termékek azonban gyorsan és minden maradvány nélkül lebomlanak ”

– mondta Lajter Péter.

Az anyagból gyakorlatilag bármi készülhet: az ipar, a mezőgazdaság, az egészségügy számos területén alkalmazható. Gyártható belőle a kávékapszuláktól kezdve az élelmiszeripari és kereskedelmi csomagolóanyagokon és az egyszer használatos evőeszközökön túl autóalkatrészig és bútoripari termékekig bezárólag rengeteg minden.

A jelenlegi, egyszer használatos mumus utódja – a talajba kerülve javítja annak szerkezetét.

“Mostanra elmondhatjuk, hogy ipari felhasználásra alkalmassá vált az anyagunk. Megvannak a tanúsítványaink, többek között a német TÜV is minősített, kidolgoztuk a gyártástechnológiát, megterveztük és legyártottunk jó néhány szerszámot. Készülünk az ipari bevezetésre”

– mondta a feltaláló, Lajter Péter.

“Nagyon büszkék vagyunk a termékünkre. Jelenlegi ismereteink szerint sem a magyar, sem a nemzetközi piacon nincs a DAT1 anyag tulajdonságaival megegyező alapanyag. Reméljük, az ipar is kedvezően fogadja, és tehetünk valamit a bolygónk megmentéséért”

– hangsúlyozta Lajter Péter.

Forrás: Szakmaverzum

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Áttörés: magyar találmány szabadíthat meg minket a műanyagtól appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: Köpönyeg

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Megvan az áttörés a fúziós energia területén! appeared first on Műszaki Magazin.

A vasúti logisztikában egyedülálló fejlesztéshez a Vodafone Magyarország építette ki a privát 5G-mobilhálózatot

Alig egy évvel a beruházás bejelentése után már át is adták Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi intermodális terminálját, a fényeslitkei East-West Gate-et. Európa legnagyobb okos vasúti logisztikai terminálján a kontinensen elsőként saját 5G-hálózatot használnak a belső kommunikációra és a technológiai eszközök működtetésére. Emellett szintén az 5G-technológia segítségével, távolról irányítják a terminál teljesen önvezető, egészen finom mozdulatokra is képes óriásdaruit. A privát 5G-mobilhálózatot a Vodafone Magyarország építette ki a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. igényeire szabottan.

Szijjártó Péter külügyminiszter jelenlétében, október 18-án adták át a fényeslitkei East-West Gate intermodális terminált, Európa legnagyobb és legmodernebb okos vasúti terminálját. A projekt nemcsak a hazai 5G-fejlesztésekben, hanem a vasúti áruszállítás digitalizációja területén is fontos mérföldkő. A fejlesztéshez szükséges hardvereket a Huawei Technologies Hungary, míg a platform- és hálózati támogatást a Vodafone Magyarország biztosította.

A 21. század termináljaként számontartott East-West Gate Európában elsőként saját 5G-hálózatot használ a belső kommunikációra és a technológiai eszközök működtetésére. A jelenleg létező legfejlettebb mobiltechnológiai megoldás, az ötödik generációs mobil privát hálózat nem más, mint egy, a publikus hálózattól elszeparált magánhálózat. A telephelyen lévő hardverek segítségével az eszközök közvetlenül tudnak csatlakozni a hálózatra, így az információ egy pillanatra sem hagyja el a helyszínt, vagyis a hálózat a legszigorúbb adatbiztonsági követelményeknek is megfelel.

A biztonság mellett további nagy előny a privát 5G-hálózat megnövekedett sebessége, kapacitása és minimális késleltetése, melyek lehetővé teszik a legmodernebb eszközökkel, technológiákkal, irányító és biztonsági berendezésekkel felszerelt okos vasúti kombiterminál hatékony, rugalmas és gördülékeny működését, immár vezetékek nélkül. Utóbbiak mellett a minimális késleltetés lehetővé teszi, hogy Európában elsőként[3] 5G-technológia segítségével, valós idejű képi jelátvitellel távolról irányítsák a terminálon szolgálatot teljesítő, egészen finom mozdulatokra is képes óriásdarukat. A távvezérlésű óriásdaruk jelentősége abban rejlik továbbá, hogy megváltoznak és kedvezőbbé válnak a munkakörülmények is, Fényeslitkén például a darukezelőknek már nem kell egész nap a darukon ülni, hanem kényelmes, légkondicionált helységből irányíthatják a mozgó darukat.

„A privát 5G hálózattal kapcsolatos befektetések egyértelműen megtérülnek, hiszen az újgenerációs mobilhálózatokon új ipari, logisztikai üzleti modellek építhetők fel, melyek hozzájárulhatnak a hazai vállalatok fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez, nem utolsósorban pedig ösztönzik az exportot és vonzó célponttá teszik Magyarországot. Minderre nagyszerű példa az East-West Gate intermodális terminálon kiépített privát 5G-hálózat, amely nagymértékben hozzájárul az okos vasúti kombiterminál hatékony és rugalmas működéséhez. Büszkék vagyunk, hogy Európa első 5G-vel működő vasúti terminálja a Vodafone Magyarország segítségével jöhetett létre”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág vezérigazgató-helyettese.

„Az East-West Gate megépítésével Magyarország visszakerült a nemzetközi vasúti logisztika térképére. A terminálba az elérhető legfejlettebb technológiákat építettük be, így gyorsabbá és pontosabbá tesszük a szállítást. Az East-West Gate, alkalmazkodva a háborús helyzethez, a mezőgazdasági termékek átrakására is felkészült, így az ukrán élelmiszerexport legnagyobb vasúti központja lehet”

– hangsúlyozta Tálosi János, a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Zrt. vezérigazgatója.

Az East-West Gate intermodális terminálról

Az ukrán-magyar határ közelében, a magyarországi Fényeslitkén több mint 40 milliárd forintos magánberuházásból épült East-West Gate (EWG) intermodális terminál a normál és a széles vasúti nyomtáv találkozásánál található. Évente akár egymillió darab húszlábas konténert (TEU) is tud kezelni, elméleti kapacitását és területét tekintve is a legnagyobb ilyen létesítmény a kontinensen. A terminálon a széles és a normál nyomtáv között, valamint vasúti szerelvények és kamionok között lehet átrakodni a konténereket. Az EWG alkalmas teljes kamionok és hagyományos közúti félpótkocsik vasútra rakására is. Ez lehetővé teszi, hogy – az EU klímacéljaival összhangban – az unió határához kamionon érkező teherforgalmat minél nagyobb arányban vasútra terelje.

The post Áttörés az 5G logisztikai felhasználásában appeared first on Műszaki Magazin.

A vasúti logisztikában egyedülálló technológiai fejlesztés kezdődik a Fényeslitkén épülő East-West Gate intermodális kombiterminálon. Európa legnagyobb, a jövő év első negyedévére elkészülő, okos vasúti logisztikai terminálján a kontinensen elsőként saját 5G-hálózatot használnak majd a belső kommunikációra és a technológiai eszközök működtetésére. Emellett szintén az 5G-technológia segítségével, távolról irányítják majd a terminál teljesen önvezető, egészen finom mozdulatokra is képes óriásdaruit. A privát 5G-hálózatot a Vodafone Magyarország és a Huawei Technologies Hungary telepíti a beruházó East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt. igényeire szabottan.

Dr. Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és Dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes-államtitkár jelenlétében megállapodást kötött az East-West Intermodális Logisztikai Szolgáltató Zrt., a Vodafone Magyarország és a Huawei Technologies Hungary a Fényeslitkén épülő intermodális terminál ipari 5G-magánhálózatának kiépítéséről. A fejlesztéshez szükséges hardvereket a Huawei, míg a platform- és hálózati támogatást a Vodafone Magyarország biztosítja. A projekt nemcsak a hazai 5G-fejlesztésekben, hanem a vasúti áruszállítás digitalizációja területén is fontos mérföldkő, az East-West Gate minden tekintetben a 21. század vasúti logisztikai központja lesz.

„A fényeslitkei projekttel kapcsolatos együttműködés bejelentése ünnep az NMHH számára is, hiszen a mi munkánknak is egy újabb eredményét láthatjuk. Annak a munkának az eredményét, amit közel két éve kezdtünk meg és amely arra irányul, hogy az ipari szektor szereplői is a lehető legnagyobb mértékben részesedjenek az 5G technológia nyújtotta hihetetlen lehetőségekből.”

– mondta el Aranyosné Dr. Börcs Janka, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója.

„Magyarország Kormányának célja, hogy hazánk a mostani világpiaci átalakulások nyertese legyen. Ehhez a munkahelyteremtés, a beruházások és az adócsökkentés eszközeit használja, mert ezzel lehet hosszú távon is fenntartható és versenyképes a magyar gazdaság. Nagyon jó példa erre az ország keleti határán épülő East-West Gate terminál, és a most bejelentett technológiai fejlesztés. A Külgazdasági és Külügyminisztérium bízik a további együttműködésben.”

– mondta el dr. Sztáray Péter a Külgazdasági és külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.

„Kiemelt figyelmet fordít a kormány az 5G technológiára épülő ipari megoldások fejlődésére, ennek első komoly mérföldkövét jelenti a most megvalósuló logisztikai beruházás. Reményeink szerint több, a legfejlettebb digitális technológiákat alkalmazó innovatív fejlesztés valósul meg a közeljövőben Magyarországon, ezzel is tovább javítva a hazai versenyképességet. Éppen ezért a kormány partner minden olyan csúcstechnológiát fejlesztő, szolgáltató vagy alkalmazó vállalatnak, amely hozzájárul a hazai gazdaság erősítéséhez”

– mondta el dr. Solymár Károly Balázs digitalizációért felelős helyettes államtitkár.

Az East-West Gate, a 21. század terminálja Európában elsőként használ majd saját 5G-hálózatot a belső kommunikációra és a technológiai eszközeinek működtetésére. Az 5G logisztikai felhasználási lehetőségeit jól szemlélteti továbbá, hogy a világon elsőként 5G technológia segítségével, távolról irányítják majd a szárazföldi terminál teljesen automata, egészen finom mozdulatokra is képes óriásdaruit.

„Az East-West Gate megépítésével Magyarország visszakerül a nemzetközi vasúti logisztika térképére, újra lehetősége lesz aktívan bekapcsolódni az Ázsia és Európa közötti vasúti áruszállításba”

– hangsúlyozta Tálosi János. Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt vezérigazgatója hozzátette, hogy a legfejlettebb technológiákat építik be a terminálba, így gyorsabbá és pontosabbá teszik a szállítást.

„Az 5G-technológia használatával maximalizálhatjuk a terminál működési hatékonyságát, továbbá lehetőség nyílik kutatás-fejlesztési programok indítására, valamint a világszerte még csak most berobbanó technológia ipari felhasználásának bemutatására is” – emelte ki Tálosi János.

„Az 5G világszerte új platformnak számít, ugyanakkor jelentősége már most vitathatatlan: az újgenerációs mobilhálózatokon új ipari, logisztikai üzleti modellek építhetők fel, melyek hozzájárulnak a hazai vállalatok fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez, nem utolsósorban pedig ösztönzik az exportot és vonzó célponttá teszik Magyarországot a gyártást külföldre kiszervező vállalatok számára. Az 5G az első olyan technológia, ami szervesen összekapcsolja a mobilhálózatot az üzleti felhasználással, épp ezért a kezdetek óta azon dolgozunk, hogy Magyarország a régió egyik legjelentősebb privát 5G hálózatokat szolgáltató központjává váljon, ahol a hazai és nemzetközi partnerek összefogásával ösztönzik az erre irányuló projekteket, befektetéseket. Tökéletes példa erre az East-West Gate logisztikai terminálon megvalósuló fejlesztés. Bízom benne, hogy ezt a páratlan, az állami- és magánszektort egyaránt mozgósító beruházást a jövőben sok hasonló projekt követi majd.”

– mondta el Dobó Mátyás, a Vodafone Magyarország Vállalati Szolgáltatások Üzletág Vezérigazgató-helyettese.

„A vállalatunk 5G-s privát hálózatai teljesen új iparágak digitalizációját teszik lehetővé. A Huawei több hasonló rendszert épített már ki Kínában, Európában viszont ez az első olyan konténerterminál, ahol ilyen 5G technológiával megvalósított, önvezető, távvezérlési megoldást használnak”

– hangsúlyozta Colin Cai.

“A Huawei Technologies Hungary vezérigazgatója hozzátette, hogy a nagyfelbontású kameráknak nagy feltöltési sávszélesség, míg a távoli vezérléshez nagyon alacsony késleltetés szükséges. Az egyedi kialakítású, nagy adatbiztonságú, privát 5G hálózat lehetővé teszi, hogy a konténerterminál teljes területén vezeték nélkül, valós idejű távvezérlés működjön. A hálózatnak köszönhetően jelentősen nő a hatékonyság és megváltoznak a munkakörülmények, Fényeslitkén például a darukezelőknek már nem kell egész nap a darukon ülni”.

A HUAWEI pátyi üzemében tavaly elindult első hazai privát 5G hálózat után az EWG a következő lépés, amit a vállalat a Vodafone-nal közösen, partnerségben hozott létre. Az újabb beruházás jól mutatja, a technológia immár elérhető és használható bárki számára.

The post Az East-West Gate-en építik ki Európa első 5G-vel működő vasúti terminálját appeared first on Műszaki Magazin.

A piac gyakorlatilag kettévált: az egyik a professzionális, ipari alkalmazások köre, a másik a jóval szélesebb felhasználói kört megcélzó, egyszerűbb megoldások. Ez utóbbi berendezéseknél elterjedt a korábban kifejlesztett Metal Injection Moulding – MIM eljárás átérzése és újra felfedezése a 3D nyomtatókra. Ilyenkor hőre lágyuló alapanyagba keverik a fémport, és ezt az alapanyagot a megszokott huzalos FDM eljárással terítik rétegről-rétegre. A kész modellből ki kell égetni a hordozó műanyagot, majd egy magas hőmérsékletű szinterezés következik.  A szinterezés során a modell jelentős zsugorodást szenved, amelynek mértéke 18-25% körül alakul. Ez a zsugorodási mérték a változó falvastagságú modellek készítésénél jelentős kihívásokat generálhat. A szinterezés korlátozott szabályozhatósága miatt az így készült fém alkatrészekkel kapcsolatos minőségi elvárások nem lehetnek túl magasak, ennek megfelelően a háromlépéses fémnyomtatás felhasználási körei is korlátozottak.

Ezzel szemben a professzionális, ipari fémnyomtatók szabályozott és ellenőrzött környezetben, lézerrel történő szinterezés segítségével, egy lépésben készítik az alkatrészeket. Az eljárás vázlatát az alábbi ábra mutatja be:

DMLS eljárás vázlata

A DMLS – Direct Metal Laser Sintering – technológia legfontosabb ismérve, hogy az automatikusan, rétegről-rétegre terített porszemcsék lézer energiával, egy lépésben kerülnek szinterezésre (egyszerűen kifejezve „összeolvasztásra”) minden egyes réteg vonatkozásában. Amikor egy réteg elkészül, a berendezés asztala egy rétegnyit lejjebb mozog – ez a DMLS eljárásnál 20-60 µm között változhat – és behúz a felszabadult helyre egy rétegnyi friss fémport, amely ismét lézerrel kerül megszilárdításra, az adott réteg geometriájának megfelelően. A zsugorodás kézbentartása automatikus – nem igényel felhasználói beavatkozást. Az elkészült fém alkatrészek pontossága +/- 0,02 – 0,05 mm között változik, az adott alkatrész méretétől és geometriájától függően. Lehetőségünk van a teljes folyamatot befolyásoló, több száz paraméter pontos beállítására, annak érdekében, hogy az általunk megkívánt lehető legmagasabb minőségi igényeket is ki lehessen elégíteni.

A DMLS eljárás szembetűnő előnyeit felismerve, a repülőgépiparban a GE Aviation 2015-ben kezdte el az üzemanyag fúvókák gyártását 3D fémnyomtatással – pontosabban DMLS eljárással. Korábban ezt a nagyon fontos alkatrészt – amely a turbinába fecskendezi be az üzemanyagot – 18 különböző alkatrészből gyártották.

18 darabból összeállított üzemanyag fúvóka

A 18 különböző alkatrész között volt olyan, amelyet CNC marással állítottak elő, voltak precíziós öntéssel készített alkatrészek, továbbá sajtolt alkatrészek is. Ezeknek a szerelésénél – a csavarkötések mellett – a hegesztés is jelentős szerepet kapott. A repülőgépipar szigorú minőségi előírásainak megfelelően minden egyes beépülő alkatrészt külön-külön is be kellett vizsgálni, majd a kész, összeállított fúvókát is ellenőrizni kellett. A vizsgálatok mélységére jellemző, hogy pl. a hegesztési varratokat röntgen vizsgálatnak is alá kellett vetni, illetve az utóbbi időszakban ipari CT berendezéssel világították át a kész fúvókát. Ezért a fúvókagyártás egyik legnagyobb költségtételét az ellenőrzés jelentette.

A magas költségek csökkentésének igénye indította el azt a fejlesztést, amelynek eredményeképpen kialakult az a fúvóka, amelyet már egy darabban lehetett legyártani rétegről-rétegre, DMLS eljárással.

DMLS eljárással egy darabban gyártott fúvóka

A GE Aviation 2018 októberében érte el a 3D nyomtatott fúvókagyártásban a bűvös 30 000-es darabszámot. Ez igen jelentős darabszám. Általában egy turbinába 12 darab ilyen fúvóka kerül beépítésre, azaz 2 500 ún. LEAP turbina már ilyen fúvókával van ellátva.

A 30 000-ik üzemanyag fúvóka átadásának ünnepsége

Az egy darabban nyomtatható fúvóka áttervezése jelentős erőfeszítéseket igényelt, és a minden szempontból történő vizsgálatok, azok eredményeinek feldolgozása, továbbá az új fúvóka minősítése több, mint 3 évet vett igénybe. Végül az FAA – USA (Federal Aviation Administration – Szövetségi Légügyi Hatóság – USA) is jóváhagyta a fúvókát, így elkezdődött azok beépítése. A fúvóka belső furatrendszerét áramlástani szimulációk segítségével optimalizálták. Így a 3D nyomtatással készített fúvóka segítségével jelentős üzemanyag megtakarítást is elértek a mérnökök, átlagosan 15%-al kevesebb a fogyasztása az új fúvókával szerelt turbináknak, amely a turbina élettartama alatt 3 millió dollár költségcsökkentést eredményez repülőgépenként.

Ennek megfelelően a CMF56 típusú turbinából jelentősen megnőtt a kereslet – ma több, mint 16 000 turbinára van megrendelése CMF International-nek, amelynek 50/50%-os tulajdonosa a GE Aviation és a Safran Aircraft Engines.

A GE Aviation (USA) és a Safran Aircraft Engines (Franciaország) közös terméke a CFM56 típusú LEAP turbina

A folyamatos termelést közel 50 DMLS berendezés biztosítja 230 munkatárs közreműködése mellett. Természetesen a megnövekedett igényeknek megfelelően bővítik a DMLS gyártókapacitásukat és 2019-ben a munkatársak számát is növelni akarják – kb. 300 kolléga fog dolgozni ezen a korszerű fúvóka gyártásán.

Az ipar minden szereplője számára fontos üzenetet közvetít ez a siker. Ugyanis, ha a legszigorúbb repülőgép ipari minőségi elvárásokat is lehet teljesíteni 3D fémnyomtatással és bizonyíthatóan gyorsabb és költséghatékonyabb ez a gyártási módszer a korábbiakhoz képest – akkor más iparágak is biztonsággal fordulhatnak az ipari, professzionális technológia adta előnyök kiaknázásának irányába.

A VARINEX Zrt.-nél segítünk Önnek eldönteni, hogy melyik eljárásra van szüksége az adott alkalmazása során, továbbá szívesen állunk rendelkezésére olyan tanácsadással, amelynek eredményeképpen technológia- és gazdasági megoldásokat is elő tudunk készíteni további megfontolásra.

2019. május 14-17. között három standdal is várjuk Önt az Ipar Napjai – Mach-Tech 2019 kiállításon.

Regisztráljon a VARINEX előadására, és igényeljen ingyenes belépőt:
https://3dnyomtatas.varinex.hu/ipar-napjai-2019/

Ne maradjon le erről a lehetőségről, keressen minket!

Falk György – falk@varinex.hu

A fenti összefoglaló összeállításához a 3DPrint.com témába vágó hírlevele is felhasználásra került.

The post Áttörés a fémnyomtatott alkatrészek gyártásában appeared first on Műszaki Magazin.