A Gábor Dénestől származó „Találjuk fel a jövőt” jelmondat üzenete napjainkban különösen aktuálissá vált az élet minden területén (fenntartható fejlődés, nyersanyag-, energia- és hulladékgazdálkodás, foglalkoztatottság, stb.), azaz csak a tudatosan alakított jövő hozhat megoldást gondjainkra. A Gábor Dénes-díjakat 2024. december 13-án, a Parlament Felsőházi termében tartott ünnepségen adták át.

Díjazottak

Gábor Dénes Életmű díj

Prof. Dr. Bodor Miklós

Gábor Dénes-díj

Dr. Aszódi Attila
Dr. Buttyán Levente
Dr. Buzás Edit Irén
Prof. Dr. Helyes Zsuzsanna
Prof. Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Rózsa Balázs

Gábor Dénes Tudományos Diákköri ösztöndíj

Olosz Adél
Bankó Alexandra

A 2024. évi kiadványt online itt olvashatják https://www.gabordenes.hu/wp-content/uploads/KIADV%C3%81NY2024.pdf

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Találjuk fel a jövőt – Gábor Dénes-díj 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

Átadták a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetének két új folyamatszimulációs laborját. A laboratóriumok alkalmasak a logisztikai folyamatok tervezésére és fejlesztésére, a hallgatók korszerű gyakorlati képzésére, az egyik emellett lehetőséget ad mesterségesintelligencia-alapú kutatások megvalósítására is. Az eszközöket az EWG csoport adományozta az egyetemnek, hogy segítse a logisztikai szakemberek magas szintű képzését és hozzájáruljon a logisztikai szektor magyarországi fejlődéséhez.

A Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetében kialakított két labor közül az egyikben egyszerre tizenhat hallgatót tudnak a legkorszerűbb számítógépes rendszereken oktatni a logisztikai folyamatok tervezésére és végrehajtására. A másik laborban, három munkaállomáson az egyetem oktatói, doktoranduszai végezhetnek akár mesterséges intelligencia-alapú, nagy erőforrás-igényű logisztikai kutatásokat. Az East-West Intermodális Logisztikai Zrt. (EWG) 25 millió forintos adománya az intézet igényeinek megfelelő számítógépeket és kiegészítőket, szoftvereket, valamint egyéb, a laborok berendezéséhez szükséges tárgyakat tartalmaz.

A Miskolci Egyetem, valamint Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi intermodális terminálját, a fényeslitkei East-West Gate-et működtető EWG csoport idén áprilisban kötött stratégiai együttműködési megállapodást. Ennek keretében nemcsak a két laboratórium kialakítását támogatta az EWG, hanem a szakemberképzést is segítik.

A megállapodás kapcsán a Miskolci Egyetem rektorhelyettese, Dr. Szilágyi Roland kiemelte:

 „Ez az együttműködés példaértékű abban, hogy hogyan lehet összekapcsolni az egyetemi tudást és az ipari gyakorlatot. Büszkék vagyunk rá, hogy az East-West Gate támogatásával új laborokkal gazdagodtunk, amelyek hozzájárulnak hallgatóink és kutatóink fejlődéséhez.”

Vinar Roman, az East-West Gate vezérigazgatója hozzátette:

„Az East-West Gate terminál nemcsak Európa legnagyobb és legmodernebb szárazföldi terminálja, hanem aktív partner is a régió fejlesztésében. Hiszem, hogy az oktatás, a tudomány és az ipar közötti szoros kapcsolat kulcsfontosságú a jövő formálásában. Ezért döntöttünk úgy, hogy támogatjuk az egyetem Logisztikai Intézetét.”

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának dékánja, Prof. Dr. Siménfalvi Zoltán kifejtette:

„Az új laborok nemcsak a kar oktatási és kutatási lehetőségeit bővítik, ha-nem jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz is, hogy nemzetközileg is elismert innovációk jöjjenek létre.”

Az egyetem Logisztikai Intézetének igazgatója, Prof. Dr. Tamás Péter elmondta:

 „Az új laborok tovább erősítik intézetünk élvonalbeli pozícióját a logisztikai folyamatszimuláció területén. E fejlesztés révén hallgatóink és kutatóink a legkorszerűbb eszközökkel és szoftverekkel dolgozhatnak, hozzájárulva a jövő logisztikai problémáinak innovatív megoldásához.”

Forrás: Miskolci Egyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Világszínvonalú logisztikai szimulációs laborokat adtak át a Miskolci Egyetemen appeared first on Műszaki Magazin.

A 69 MWp teljesítményű erőmű telepítési célja is rendhagyó: a Solar Markt és a Green Cloud együttműködésében megvalósult beruházás az első olyan naperőmű Magyarországon, amelyet kifejezetten azért építettek, hogy a hazai vállalatoknak biztosítson zöldáramot, ezzel segítve a karbonkibocsátásuk csökkentését célzó zöld átállásukat.

A zöldenergia részarányának növelése és a dekarbonizációs célok egyik fontos vetülete most különösen erős hajtóerőt kap: a szihalmi naperőmű ugyanis egyedülálló abban (is), hogy dedikáltan a magyar vállalatok energiaigényeinek ellátására épült, ezzel a hazai vállalatok energetikai zöld átállásában új fejezetet nyit a Green Cloud és a Solar Markt.

Az átadott erőmű több szempontból is mérföldkőnek számít a hazai energetikában: az erőműbe épített technológia, valamint a működéséhez használt szoftveres- és adaptív megoldások a világ élvonalát képviselik, ezáltal a szihalmi erőmű a hazai naperőművek új generációját jelenti. A hozzá kapcsolódó, a vállalatok zöld-átállására tervezett szolgáltatáscsomag pedig szintén egyedülálló, mert a hosszútávú zöldáram-ellátás gyakorlatát (például PPA) innovatív módon újraalkotja: az ügyfél energia igényeire szabva, az időjárásfüggő zöldenergia ellátás sajátosságaitól függetlenül mindenkor biztosítja az áramellátást ügyfeleinek. A szihalmi naperőműre alapozva, a magyar vállalatok a Green Cloud Szolgáltatási Csomag keretében Magyarországon megtermelt tiszta energiát vásárolhatnak testreszabottan, maximális rugalmasság és minimális kockázatvállalás mellett, miközben akár 100%-osan is csökkenthetik a környezeti terhelésüket (karbonkibocsátásukat).

A szihalmi naperőmű számokban: terület: 86 hektár (kb. 121 focipálya mérete) éves teljesítmény: 101,6 GWh; napelempanelek száma: 104 550 darab; inverterek száma: 45 darab, 9 központi egységben; cölöpök száma: 18 500 darab; kábelek hosszúsága: 80 km.

A szihalmi naperőmű Magyarország legmodernebb megújuló erőműveként kezdi meg működését: olyan, soronként optimalizált, hazánkban eddig nem épített napkövető tartószerkezet az alapja, amely valós idejű időjárási adatok alapján adaptív vezérléssel képes az időjárási viszonyoknak megfelelően változtatni a panel dőlésszögét és tájolását, ezzel “önállóan” védekezve a vihar- és jégkárok ellen.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország leghatékonyabb piaci alapú naperőművét appeared first on Műszaki Magazin.

Az idei tanévben a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon, az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon, valamint az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon összesen csaknem ötszáz hallgató végzett.

Győrben nagy hagyományokkal rendelkeznek a mérnöki képzések, amelyek az elmúlt időszak elkötelezett munkájának köszönhetően mára modern, gyakorlatorientált oktatást és páratlan szakmai lehetőségeket nyújtanak a hallgatóknak. Nem véletlen, hogy a Széchenyi István Egyetem a régió legjelentősebb felsőoktatási szereplőjévé nőtte ki magát, a mérnöki és informatikai szakok népszerűsége pedig évről évre jelentős. Erről árulkodnak a nemrég tartott diplomaátadó ünnepségek számai is: a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karon mintegy kétszázan, az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon több mint 170-en, míg az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karon csaknem százan tettek sikeres záróvizsgát és szereztek oklevelet az idei tanévben.

A Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségén prof. dr. Horváth Zoltán dékán beszédében a jövőre való felkészülésre szólította fel a végzett hallgatókat. „Utolsó házi feladatként hadd adjam: ténylegesen készítsék el a tervüket, milyen pályát szeretnének életükben befutni, és azt miként tervezik megvalósítani” – látta el tanáccsal a diplomásokat. A dékán a folyamatos fejlődésre, tanulásra biztatta a fiatalokat, példaként említve, hogy a kar is új szakokat, továbbképzéseket és átdolgozott tanterveket kíván megvalósítani a fejlesztés, modernizálás jegyében.

A végzettek nevében Farkas Kriszta Evelin és a tunéziai Mejouli Ons gazdaságinformatikus szakos hallgatók köszöntek el az egyetemtől. Az ünnepségen sor került az Oktatók a Hallgatókért díj átadására is, amelyet Lukács Antal mesteroktató vehetett át. Kiemelkedő hallgatói közösségi tevékenységéért a Pro Auditoribus díj oklevél minősítésében Cimerné Fábián Anna Gertrúd, Gombolai Balázs Olivér és Rémai Gábor László, ezüst minősítésében pedig Hering Petra Orsolya részesült. A Reinhold és Carmen Würth alapítvány tanulmányi díját a gépészmérnöki alapszakon végzett Sebestyén Máté kapta.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar ünnepségén az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar környezetmérnök, valamint regionális és környezeti gazdaságtan szakos végzősei is átvették oklevelüket. A végzett hallgatókat prof. dr. Dogossy Gábor, a kar dékánja köszöntötte. „Folyamatosan fejlődő világunkban ma már nem elegendő az itt megszerzett tudás, szükségük lesz további fejlődésre – akár a munkahelyükön szervezett tanfolyam, akár oktatási intézmények által nyújtott képzés formájában. Kapuink nyitva állnak önök előtt, akár egy új területbe szeretnének belekóstolni, akár a jelenlegi szakmájukat szeretnék még magasabb szinten elsajátítani” – hívta fel a figyelmet.

Az ünneplőkhöz angol nyelven dr. Fodor Dénes ipari és stratégiai kapcsolatokért felelős dékánhelyettes szólt, aki beszédében a kitartás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a most átadott diplomák értékét növeli a Széchenyi István Egyetem nemzetközi elismertsége, amelyet a felsőoktatási ranglistákon való kiváló szereplése is igazol.

A hallgatók nevében Szögi Viktória és a ghánai Wakpal Simon köszönt el az intézménytől. Az egyetemen működő szervezetek fejlődéséért végzett szakmai munkáért járó Pro Progressum hallgatói díj emléklap minősítésében Balogh Dániel Tibor, Fürdős Róbert, Mekota Gergely és Wakpal Simon, oklevél minősítésében Boros Máté, Szőcs Bence és Tóth Imre részesült. A kiemelkedő közösségi tevékenységet végző hallgatóknak járó Pro Auditoribus díj emléklap minősítését Dumics Tamás, oklevél minősítését Janus Nándor, bronz minősítését pedig Jäger Dávid Viktor és Szögi Viktória vehette át.

Az Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar diplomaátadó ünnepségének résztvevőit Tutervai Mátyás, a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Építész Kamara elnöke, a Magyar Építész Kamara alelnöke köszöntötte, aki üdvözölte a szakma gyarapodását a frissen végzett, minőségi oktatásban részesült széchenyis diplomásokkal.

A kar dékánja, dr. Szép János arra hívta fel a végzettek figyelmét, hogy a diploma megszerzésénél a papír mögött rejlő tudás, képességek és készségek sokkal fontosabbak. „Ez nem valamiféle általánosan alkalmazható végső szakismeret, inkább egyfajta kulcskészlet ahhoz, hogy mérnökként gondolkodjanak, mérnöki feladatokat ismerjenek fel és azokat mérnöki módon oldják meg” – szögezte le. Hozzátette: a most diplomát szerzők tudására Magyarországon és Európa-szerte nagy szükség lesz.

Prof. dr. Movahedi Rad Majid dékánhelyettes a nemzetközi hallgatókat köszöntötte: „Hallgatóinkat kreativitásra, egyedi gondolkodásra ösztönözzük, valamint kiemelten fontosnak tartjuk mások ötleteinek tiszteletben tartását és a nyitottságot. Hisszük, hogy ezen elvek adják az alapot ahhoz, hogy valódi világpolgárokat képezzünk”.

A végzett hallgatók nevében Szűrös Zsolt és Alkhayyat Murad Azzam búcsúztak az egyetemtől. Az ünnepségen a Pro Progressum díj emléklap minősítésében részesült Orbán Szabolcs. A Pro Auditoribus díj emléklap minősítését Horváth Gábor, Mogyorósi Veronika és Tóth Zsófia, oklevél minősítését pedig Vajas Zsanett vehette át.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Közel félezer mérnök vehette át diplomáját a Széchenyi István Egyetem ünnepségein appeared first on Műszaki Magazin.

Dr. Ábrahám László elmondta, a meghirdetett pozícióra több, mint 100 szakmai önéletrajz érkezett be, amelyet több hónapig tartó folyamaton, több lépcsőben 4 főre szűkítettek le. Ebből a négy jelöltből választotta ki a svájci menedzsment a Sensirion AG. stäfa-i központjában Magyar Krisztián 48 éves gépészmérnököt. A nős, kétgyermekes szakember Debrecenben él és az elmúlt húsz évben több high-tech cégnél – többek között – az Unilever Magyarország Kft-nél, az NI Hungary Kft-nél, illetve a Gravic Hungary Kft-nél töltött be vezető pozíciókat.

Dr. Ábrahám László rámutatott, Magyar Krisztián személyében a lehető legjobb ember kezébe adják át a stafétát, hiszen minden remény megvan arra, hogy a vezetőváltás gördülékeny lesz. Nem lesz semmiféle törés sem kulturális, sem szakmai téren a debreceni gyár életében. Az elkövetkező félévben, az ő felügyelete mellett és munkatársai segítségével fokozatosan, minden területtel megismertetik az új vezetőt, a gyártástól kezdve a logisztikai feladatokon keresztül az értékesítéssel bezárólag.

Magyar Krisztián megköszönte a lehetőséget és a bizalmat a Sensirion vezetésének és munkatársainak, valamint kiemelte, hogy egy olyan high-tech cég vezetését veheti át teljes jogkörben a jövő év elejétől, amely rendkívül motivált, ugyanakkor mégis emberközpontú, őszinte közösség. „Ezek az értékek rendkívül imponálóak és ezekben hiszek én is.” – hangsúlyozta a Sensirion Hungary Kft. új ügyvezetője.

További információk a www.sensirion.com oldalon.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Stafétabot-átadás a Sensirion Hungary Kft-nél appeared first on Műszaki Magazin.

A hivatalos próbaüzemét megkezdő létesítmény a helyi napelempark által termelt megújuló energiával állít elő hidrogént, ezzel nem csak a klímaváltozás elleni küzdelmet szolgálja, hanem jelentős lépést tesz az ország energiafüggetlensége felé is.

A Bükkábrányi Energiapark, amely hazánk egyik legnagyobb napelemparkja, 65 ezer polikristályos napelem segítségével több mint 22 MWp csúcsteljesítményre képes. A 32 hektáros területen elhelyezkedő park a Mátrai Erőmű egykori külszíni lignitbányájának rekultivációjával új életre kelt, és aktívan hozzájárul a fenntartható energiaforrások elterjedéséhez.

Az új zöldhidrogén üzem egy komplex elektrolizáló rendszer segítségével a napelempark által termelt villamosenergiát hidrogénné alakítja. Az üzem beindítását egy sikeres tesztelési fázis előzte meg, amelynek eredményei alapján most megkezdődhet a próbaüzem. Az esemény jelentőségét növeli, hogy ez az első ilyen típusú fejlesztés Magyarországon, és szorosan illeszkedik az ország 2021-ben meghirdetett nemzeti hidrogénstratégiájához.

„A kormány a háborús időkben is kitart eddigi politikája mellett, támogatja a gazdaság fejlődését, a munkahelyteremtést és a családokat. Ehhez igazodva olyan energiapolitikát folytatunk, amely a magyar emberek és a hazai vállalkozások érdekeit támogatja, megteremti a feltételeket a további fejlődéshez. A bükkábrányi zöldhidrogén fejlesztés egybeesik a kormány azon energiapolitikai szándékaival, hogy a rekordmértékben növekedő megújuló energiaforrások kapacitásának termelését kiegyenlítő és szabályozó létesítmények jöjjenek létre”

– mondta el Lantos Csaba energiaügyi miniszter az átadáson.

Az ünnepélyes átadón részt vettek a projekt tulajdonosai, képviselői, vagyis a STATUS Energy Magántőkealap, amely a Mészáros Csoport tagja, valamint az MS Energy Holding Zrt., amelynek az Opus Global Nyrt. leányvállalata. Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa az eseményen kiemelte,

„a jelenlegi gazdasági környezetben egyre növekvő kihívást jelent az energiaszükséglet kielégítése, ezért elengedhetetlen, hogy alternatív, fenntartható energiaforrások felé forduljunk. A zöldhidrogén projekt mellett további high-tech kísérleti fejlesztések is zajlanak a csoporton belül az energia termelése, tárolása és hatékony, környezetkímélő felhasználása terén. Mindez segít minket versenyképességünk növelése mellett érdekeltségeink fenntartható növekedési pályán tartásában.”

Tállai András, a térség országgyűlési képviselője beszédében elmondta,

„a mezőkövesdi járás települései máig magukon viselik a borsodi ipari örökség nehézségeit. Azonban az újító szándék minden községnél tettenérhető, a helyi adottságok kreatív kihasználásával nyílnak új lehetőségek. Ennek egyik kiváló példája a rekultivációval új életre keltett bükkábrányi meddőhányók, és az itt megtelepülő energetikai fejlesztések.”

Szalai Szabolcs, Bükkábrány polgármestere az átadón hangsúlyozta,

„a bükkábrányi bányaművelési tevékenység alól kivont bányaterületeket újrahasznosítják, ami hatalmas lehetőség a településünk számára a megújuló energiatermelésben való részvételre. Magyarország energiaellátásban betöltött jelentős szerepünket szeretnénk hosszútávon megőrizni, az innovációknak teret biztosítani, ehhez kiváló kiindulópont a mostani fejlesztés.”

A zöldhidrogén üzem létrehozásával a Bükkábrányi Energiapark és a Szegedi Tudományegyetem egy közös kísérleti projekt keretében a „power2gas” technológia ipari léptékű tesztelését valósítják meg. A többek közt uniós támogatással megvalósuló fejlesztés célja a napelempark által termelt felesleges energia hatékony felhasználása hidrogén előállítására, amelyet később különböző ipari és közlekedési célokra is fel lehet használni.

A termelési folyamat során az elektrolizáló a napelempark által termelt áramot felhasználva hidrogénre és oxigénre bontja a vizet. Az így előállított hidrogént nyomásfokozás után palackokban tárolják, míg az oxigén a légkörbe kerül. Az előállított zöldhidrogén magas minősége lehetővé teszi annak gyógyászati és tudományos célú felhasználását is, de akár üzemanyagcellákban és földgázhoz keverve az energiatermelésben is alkalmazható. Bakos Imre, a Bükkábrányi Energiapark projektvezetője elmondta:

„a közös konzorciumi projekt nem csak az alkalmazott termelési eljárás miatt egyedi, hanem azért is, mert a bükkábrányi 1 megawattos elektrolizáló kicsinyített modellje kerül a szegedi Science Parkba, ahol modellezhetők és fejleszthetők azok az algoritmusok, amelyek a napsütés ereje, az áram értékesíthetősége és a hálózati igények függvényében szabályozzák a hidrogéntermelést.”

Magyarország Nemzeti Hidrogénstratégiájának célja, hogy ösztönözze a hidrogéngazdaság kiépítését és erősítse hazánk szerepét az európai hidrogéniparon belül. A stratégia hosszú távon a megújuló forrásokból előállított „zöld” hidrogént helyezi a középpontba, de figyelembe veszi a nukleáris és egyéb karbonmentes villamos energián alapuló hidrogéntermelési lehetőségeket is.

A Bükkábrányi Energiapark zöldhidrogén üzemének megnyitása mérföldkő Magyarország hidrogénstratégiájának megvalósításában, és jelentős lépés a dekarbonizációs célok elérése felé. Az új üzem nemcsak az ország energiafüggetlenségét erősíti, hanem hozzájárulhat a tömegközlekedés és számos ipari felhasználás zöldítéséhez is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország első zöldhidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

A 22 millió eurós beruházás fenntarthatóbbá teszi az üzemanyaggyártást: az üzem 25 000 tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását. A MOL évente 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására lesz képes, a technológia bevezetésével pedig új fejezetet nyit a hidrogéngazdaságban. A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

A MOL-csoport a holnap megoldásait biztosítja: új százhalombattai üzemében az amerikai Plug Power 10 MW-os elektrolizáló egységével állít elő évente mintegy 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogént. A 22 millió eurós beruházásnak köszönhetően több mint 25 000 tonna szén-dioxiddal csökken a Dunai Finomító karbonlábnyoma évente. Az új technológiával fokozatosan kiváltható a földgáz-alapú gyártási eljárás, amely jelenleg a MOL-csoport teljes szén-dioxid-kibocsátásának egyhatodát teszi ki. Az új üzemben 2024 második felében indul el a termelés: a zöld hidrogént a MOL elsődlegesen saját hálózatában, az üzemanyaggyártás során használja fel.

A Plug Power elektrolizáló berendezése megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna hidrogén előállításával 8-9 tonna tiszta oxigént is termel az üzem. Az amerikai cég innovatív és megbízható technológiát kínált a MOL számára: a tiszta hidrogén előállítására optimalizált hidrogéngenerátorok alkalmazásában közel 50 éves működési tapasztalat áll rendelkezésre.

„A MOL-csoport egy újabb mérföldkőhöz érkezett: mostantól úgy tudunk zöld hidrogént termelni, hogy közben egyáltalán nem keletkezik üvegházhatású gáz. Ezzel a technológiával olyan mértékű károsanyag-kibocsátás csökkenést érünk el, mintha egyik napról a másikra nagyjából 5500 gépjárművet vonnánk ki a forgalomból. Új zöld hidrogén üzemünkma még csak a MOL ipari működését teszi zöldebbé, de holnap már az egész iparág és a hidrogénmobilitás számára is megoldásokat kínál. Százhalomba után a csoport másik két üzemanyagtermelő egységébe is elvisszük a technológiát, hogy a MOL-csoport mindegyik finomítójában fenntarthatóbbá tegyük az üzemanyaggyártás folyamatát”

– mondta az új zöld hidrogén üzem átadó ünnepségén Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.

A beruházás összhangban van a MOL-csoport SHAPE TOMORROW elnevezésű vállalati stratégiájával, amellyel a vállalat fenntarthatóbbá, versenyképesebbé és önellátóbbá teszi a régiót.

“Nagy örömünkre szolgál, hogy a MOL-lal közösen ünnepelhetjük Európa egyik legnagyobb, a finomító működését támogató zöld hidrogén üzemének átadását” 

– nyilatkozta Andy Marsh, a Plug vezérigazgatója.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a MOL-t a legmodernebb elektrolízis technológiával láthatjuk el, amellyel hatékonyan állíthat elő zöld hidrogént és csökkentheti a finomítói működés szén-dioxid-kibocsátását. Együtt haladunk tovább a karbonsemlegesség felé, elősegítjük a zöldebb működést és előremozdítjuk a hidrogéngazdaságot”.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A MOL átadta a régió legnagyobb kapacitású zöld hidrogén üzemét appeared first on Műszaki Magazin.

A Metrodom, a Smart Digital és a KIA közös Metrodom IN/Charge esemény keretében adta át Magyarország eddigi legnagyobb autótöltő állomását a Metrodom River mélygarázsában. A lakópark több ütemben fejlesztett töltési infrastruktúrája összesen egyszerre 800 EV autó töltésére lesz képes világviszonylatban is kiemelkedő technológiai teljesítménnyel.

Autótöltés a jövő városában

A Metrodom a hazai ingatlanfejlesztők közül elsőként mutatta be, hogy az elektromobilitás térnyerésének nem lehet akadálya a töltési infrastruktúra hiánya. A Metrodom River mélygarázsában 336 autó számára épít ki korszerű egyedi töltőpontot. A Metrodom lakóparkjaiban 2016 óta elérhető opcionálisan az elektromos autótöltő. A Budapesten épülő prémium lakóprojektek esetében ez példa nélkül álló fejlesztés. A Metrodom River prémium lakóparkban minden autóbeálló saját, e-töltőállomással is rendelkezik, így a szolgáltatás kivétel nélkül elérhető az összes Metrodom lakástulajdonos számára.

„A jövő városát fejlesztjük Budapest XI. kerületében, ahol alapfelszerelés az elektromobilitást kiszolgáló infrastruktúra. Ezzel az ingatlanfejlesztők között elsőként tudjuk prémium lakóprojektjeinket valóban jövőállóvá tenni. A telepített rendszer – ahogy az okoslakásaink is – ma és 10 év múlva is tökéletesen kiszolgálja a lakók és a kor igényeit. A 3×16 A-es, és maximum 11 kWh-s teljesítménynek köszönhetően egy ma kapható elektromos autó akkumulátora egyetlen éjszaka, 8-10 óra alatt teljesen feltölthető. Az integrált mérőórának és az RF ID kártyás indításnak köszönhetően az áramfogyasztás havi elszámolása, illetve az illegális áramvételezés megakadályozása is megoldott”

– ismertette a beruházás technológiai paramétereit Pongrácz Tamás, a Metrodom fejlesztési igazgatója.

Metrodom River InCharge

A Metrodom Riverben tartott sajtóeseményen lehetőség nyílt kipróbálni a korszerű töltési megoldásokat a KIA által biztosított Niro EV, EV6 és EV9 elektromos autók segítségével. Hoffmann Zsolt, a Smart Digital ügyvezetője a töltési infrastruktúra fejlesztője hangsúlyozta, hogy

„ma már nem kérdés, hogy a tudatos energiafelhasználás a fenntarthatóság záloga. Az új technológiák segítségével ennek a kényelmünk megtartása mellett tehetünk eleget. A prémium elvárások jegyében fejlesztettük ezt a világviszonylatban is egyedülálló, 2 x 3 x 300 A (414 kW) teljesítményt és 336 töltőt (majd a teljes lakóparkban 800) menedzselő társasházi (üzemeltetési és energiamenedzsment funkciókkal bíró) rendszert, amely valóban magasra teszi a lécet az ingatlanfejlesztő piac szereplőinek.”

A Metrodom InCharge eseményen a terület és az iparág irányadó szakértői kerekasztal-beszélgetés keretében ismertették, hogyan lehet az innovatív töltés menedzsment segítségével a már rendelkezésre álló elektromos hálózattal és kapacitással a jelenlegi elektromos autóállománynál nagyságrendekkel több járművet ellátni. Záróakkordként az esemény esszenciáját a világhírű Freelusion csapatának egyedülálló produkciója világította meg.

Céges e-autókhoz is az otthoni töltőinfrastruktúra a megoldás

A KIA elektromos autóinak hazai sikere is bizonyítja, hogy az elekromobilitás terjedése már Magyarországon sem kérdés, de a megfelelő töltési megoldások még tovább segíthetik ezt. Iparági becslések szerint ma az EV autók 80-85%-a céges autó Magyarországon. A most átadott EMSP (töltő üzemeltető szolgáltatás) megoldás lehet a céges autók töltésének problémájára is a könnyű elszámolhatóság biztosításával.

„Az elektromos autók térnyerése Magyarországon is vitathatatlan. A folyamatok előmozdításában pedig az ilyen nagyszabású projektek, valódi katalizátor szereppel bírnak.”

– nyilatkozta Nagy Norbert a Kia Hungary elnök- ügyvezetője az eseményen, amelyre KIA EV6-os és EV9-es autókkal szállították a vendégeket és az újságírókat a vállalat jóvoltából.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Átadták Magyarország legnagyobb autótöltő állomását appeared first on Műszaki Magazin.

A Bosch, a technológiák és szolgáltatások vezető szállítója átadta a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt, Magyarország legújabb gépjárműtechnológiai fejlesztési központját. A kampusz, melynek építési munkálatai 2018-ban kezdődtek, a Robert Bosch Kft. része, a Budapesti Fejlesztési Központ kampuszának kibővítése. A Bosch 70 milliárd forintos beruházása tovább erősíti Magyarország szerepét a nemzetközi innovációs és ipari együttműködések, valamint a globális járműipari fejlesztések területén. A világszínvonalú budapesti létesítmény átadásán részt vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Dr. Stefan Hartung, a Robert Bosch GmbH igazgatóságának elnöke és Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

„A Bosch neve 136 éve egyet jelent az élenjáró technológiákkal. A Bosch Budapest Innovációs Kampusz jól mutatja, hogy Magyarország – számos tehetséges és jól képzett mérnökével – egyre fontosabb szerepet játszik vállalatunk globális fejlesztési és gyártási hálózatában, az „Életre tervezve” szlogen jegyében létrehozott technológiák születésében. A Budapesti Fejlesztési Központ az elmúlt években a Bosch egyik zászlóshajójává, a nemzetközi autóipar egyik innovációs vezetőjévé vált.”

– mondta Dr. Stefan Hartung, a stuttgarti székhelyű vállalatcsoport igazgatóságának elnöke.

Csúcstechnológia 90 ezer négyzetméteren

A Budapesti Fejlesztési Központ a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre hangsúlyosabb helyszíne, létszámát tekintve az egyik legnagyobb európai fejlesztési központja. Ma mintegy 3000 szakember – programozók, villamosmérnökök, gépészmérnökök, fizikusok – formálja a jövőt, azon belül is a mobilitás jövőjét a Gyömrői úton. A Bosch Budapest Innovációs Kampusz 1800 újgenerációs munkahelynek ad otthont, és 14 ezer négyzetméternyi műszeres kutató- és tesztlabor, egy különleges kültéri tesztpálya és egy csúcstechnológiás óriás tesztcsarnok is megtalálható a komplexumban, melyek a vállalatnál zajló szerteágazó technológiai fejlesztéseket szolgálják.

„Az új Bosch Budapest Innovációs Kampusz meghatározó szerepet játszik elektromobilitási és automatizált vezetési megoldásaink fejlesztésében. Az új kampusz létrejöttét a Bosch csoport dinamikus hazai növekedése és újgenerációs fejlesztési projektjei indokolták.”

– fogalmazott Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Autós tesztpálya önvezető- és elektromobilitási rendszerek számára

Az új budapesti Bosch kampusz fontos része az egyedülálló felszereltségű 10 000 négyzetméteres műszeres tesztpálya. Itt ellenőrzött körülmények között, a legkülönbözőbb útfelületeken, többféle szimulációs helyzetben tudják mérni és finomhangolni a jövő járműveinek ultrahang-, radar- és kameraalapú vezetéstámogató rendszereit. A zárt tesztpálya saját üzemanyag- és elektromos töltőállomással rendelkezik, sőt speciális pályavilágítási rendszert is kiépítettek a szürkületi és éjszakai fényviszonyok valósághű modellezéséhez.

Rezgésmentesített óriás tesztcsarnok

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz egyik különlegessége az akár több kamion egyidejű befogadására is alkalmas tesztcsarnok, ahol precíziós óriás mérőkamrák segítségével zajlik majd a jövő személy- és tehergépjárműveinek fejlesztése, tesztelése. A tesztcsarnokban a repülőgépiparban és az űrtechnológiában használt speciális berendezések a környezeti rezgéseket teljesen kiszűrve biztosítanak különösen nagy pontosságú mérést a gépjárművek finomszenzorai számára.

A jövő munkahelye

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz a jövő munkahelyének vízióját valósítja meg, inspiráló és kreatív munkakörnyezetet nyújt a munkavállalóknak. A különböző funkciók kialakítása a vállalat új munkamódszerének koncepciójával összhangban valósult meg. A legújabb HR-trendek, valamint a munkatársak visszajelzéseinek figyelembevételével az építészeti tervezés során különösen nagy hangsúlyt helyeztek a kreatív gondolkodást, inspirációt segítő közösségi terek létrehozására, a tárgyalókat az online egyeztetések profi lebonyolítására is alkalmas legmodernebb technikával szerelték fel. A munkavégzésre és feltöltődésre nemcsak az épületen belül, hanem a tetőkertben kialakított közösségi térben és az épületet körülölelő zöld parkban is lehetőség nyílik. Az alapfunkciók mellett a főépületben megtalálható egy 500 fő befogadására alkalmas, modern konferencia-technológiával felszerelt auditórium is, amely belső rendezvények mellett szakmai, üzleti és művészeti eseményeknek is otthont ad majd.

Együttműködés egy átfogó K+F hálózatért

A vállalatcsoport Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra aktív közreműködésére épít.

„Az új kampusz egy újfajta megközelítést is szimbolizál, amiben vezetőtársaimmal együtt elkötelezetten hiszünk. Túl kell lépni a falakon, és egy sokszereplős ökoszisztémát létrehozva startupokkal, egyetemekkel, akadémiai intézetekkel, kis- és középvállalkozásokkal, a kormányzattal együttműködve lehetünk igazán innovatívak”

– ismertette filozófiáját Dr. Szászi István. Amellett, hogy a magyarországi Bosch csoport csatlakozott a Hungarian Startup University Programhoz (HSUP), a startup-szemlélet elmélyítésében házon belül is aktív. A Bosch Budapesti Fejlesztési Központ munkatársai támogatást kapnak ahhoz, hogy belső startupként validálják és valósítsák meg üzleti ötleteiket, mindehhez vállalati környezetben olyan módszereket használva, mint a lean startup vagy a business model innovation. A most átadott Bosch Budapest Innovációs Kampusz is fontos helyszíne lesz a startupokkal való együttműködésnek.

Intelligens épület és zöld környezet a fenntarthatóságért

Az új komplexumban kiemelt hangsúlyt fordítanak a fenntarthatóságra, az energiatakarékos üzemeltetésre, amit többek között kiemelkedően jó hőszigeteléssel, környezeti hatásokhoz igazodó épületmenedzsment-megoldásokkal, automatizált világítási és árnyékoló rendszerekkel, valamint hővisszanyerős szellőztetéssel érnek el. A kampusz működéséhez megújuló energiaforrásokat is felhasználnak, kizárólag minősített zöldenergiát vásárolnak, nagy hatékonyságú hőszivattyú rendszereket alkalmaznak elsődleges hűtési és fűtési megoldásként, melyeket a jövőben napelemes rendszerek egészítenek majd ki. A kutatás-fejlesztési terület tesztrendszerei által generált hőt is újra felhasználják fűtésre, melegvíz-ellátásra. A Bosch kampusz területén az épületeket sétányokkal, tavakkal és pihenőszigetekkel színesített zöld park öleli körbe, amit tetőkert egészít ki.

A beruházás nagyságrendjét jól mutatja, hogy a kampusz parkjában több mint 200 új fát, 40 ezer cserjét és évelő növényt, valamint 1,5 hektárnyi füvet és növénytakarót telepítettek. A 90 ezer négyzetméteres épülethez 46 ezer köbméter betont, 5600 tonna betonvasat, 700 tonna szerkezeti acélt és másfél millió méter elektromos kábelt használtak fel.

The post Átadták a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt appeared first on Műszaki Magazin.

Forrás: MTI

The post Itt az új magyar buszcsalád appeared first on Műszaki Magazin.

Palkovics László technológiai és ipari miniszter helyszínen elmondott szavai szerint történelmi pillanat, hogy a gyár megkapta az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) engedélyét a gyártáshoz, mint mondta, ilyen jogosultsággal nem sok ország rendelkezik.

Hozzátette, az üzem létrejöttével “több első dolgot lehet Gyulán és Magyarországon ünnepelni”. Olyan jármű, a helikopter került be a magyar technológiai és műszaki termékportfólióba, amely még nem volt, “még akkor is, ha csak alkatrészt gyártanak hozzá”. A gyáravatóval Gyulának ismét van high-tech ipara; az Airbus Helicopters pedig az első cég Magyarországon, amely segít a magyar hadiipari ötletek valóra váltásában – húzta alá.

A miniszter emlékeztetett, négy éve döntöttek arról, hogy 220 milliárd forintból fejlesztik a hadiipari technológiát. Tegnap a kormány további 250 milliárd forint hadiipari célú felhasználásról határozott, amiből további vegyesvállalatokat hoznak létre és újabb gyárakat építenek.

Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, “mától nincs Airbus-helikopter Gyula nélkül”.

Elmondta, a kormány szerdai ülésén tíz pontot fogalmazott meg a válságból való kilábalás érdekében, az egyik pont a hadiipar fejlesztése, a másik a külföldi tőkebeáramlás növelése. Az Airbus Európa egyik vezető hadiipari vállalata; a két éve alapított Airbus Helicopters Hungary Kft.-ben pedig a magyar állam 30 százalékos tulajdonos, így “személyesen is érintett a vállalat sikerében” – húzta alá.

Andreas Stöckle, az Airbus Helicopters Hungary Kft. vezérigazgatója felelevenítette, hogy négy éve írták alá a megállapodást, két éve alapították a vegyesvállalatot, múlt pénteken kapták meg az EASA engedélyét. Bár még nem készült el minden, a termelést el lehet kezdeni, ami “egy gyár életében a legfontosabb nap”.

Laurent Mazoué, az Airbus Helicopters üzemeltetésért felelős ügyvezető alelnöke elmondta, jelenleg 50 embert alkalmaznak a gyulai gyárban, ez év végére tovább nő majd, és néhány éven belül szeretnék elérni a 250 fős alkalmazotti létszámot.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere köszöntőjében emlékeztetett, a Békés megyei fürdővárosban 40 éve hozták létre az utolsó gyárat, ami 30 éve bezárt. Most “a gyulai gazdaság új korszaka kezdődik”, amelynek alapelve a képzett szakemberek tudására épülő iparfejlesztés.

Az Airbus gyulai gyárának építése 2020 decemberében kezdődött. Korábbi közlés szerint a központ mintegy 2,2 milliárd forintból jött létre, ennek felét gépek és eszközök beszerzésére fordították.

A 13 ezer négyzetméter alapterületű üzemben az európai repülőgépgyártó helikoptereinek sárkányszerkezetéhez és dinamikus rendszereihez gyártanak acélból és titániumból precíziós alkatrészeket, emellett az ajtópanelek egy részét is itt állítják elő. A gyulai lesz ezen alkatrészek esetén a teljes Airbus-család egyedüli ellátási pontja.

Az alkatrészgyár mellett épül egy 3100 négyzetméteres felületkezelő üzem is.

Az Airbus piacvezető a polgári helikopterek gyártása terén, 2020-ban a piac 48 százaléka volt az övék. Jelenleg világszerte nyolc országban van telephelyük, a kilencedik lesz a magyarországi, Gyulán.

Forrás :MTI

The post Átadták az Airbus új gyulai gyárát appeared first on Műszaki Magazin.

A magyarországi Bosch csoport támogatásával és partnerségével az ELTE Informatikai Karán átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter részvételével. Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék jövőbe mutató innovációs tevékenységével még kézzelfoghatóbbá teszi a hazai felsőoktatás és az ipari kutatás-fejlesztés stratégiai kapcsolatát.

„Meggyőződésünk, hogy a leginnovatívabb nemzetközi vállalatok és a felsőoktatás együttműködése Magyarország számára kiemelten fontos, hiszen így egyre magasabb hozzáadott értékkel lehetünk jelen a gazdasági értékláncban, és az ország munkahelymegtartó képessége is jelentősen növekedhet a befektetésekért folyó globális versenyben”

– emelte ki a megnyitón Dr. Szászi István a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja, valamint Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék átadóján.

Egyedülálló innovációs ökoszisztéma a Boschtól

Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék létrehozása a Bosch csoport és az ELTE stratégiájának része. A vállalat fontos partnerként tekint a hazai egyetemekre nemcsak a mérnök- és informatikusképzés, hanem a közös kutatás-fejlesztés területén is. Magyarország egyik legnagyobb munkaadójaként a hazai Bosch csoport az elmúlt években országosan több egyetemmel is szoros, hosszú távú szakmai partnerséget alakított ki. A Bosch felsőoktatási együttműködéseinek keretében a hazai egyetemek közvetlenül is bekapcsolódhatnak az ipari innováció nemzetközi folyamataiba, így az akadémiai szektor még aktívabban vehet részt a jövő technológiájának formálásában.

Az ELTE Informatikai Karán az innováció és az alkalmazásközpontú szemléletmód eddig is szervesen épült be a kiváló alapkutatásba és vált annak fő katalizátorává. Ez szilárd szakmai alapot biztosít az innovációban érdekelt, tudásintenzív vállalatok, így a Bosch csoport számára, növelve a gyorsan változó technológiai környezetben az üzleti versenyképességet.

„Az egyetemek modernizációja napjaink egyik kulcskérdése, nagy múltú tudományegyetemi karként különösen fontos küldetésünknek és felelősségünknek tartjuk a társadalmi és gazdasági értékteremtést, a 3. generációs kutatóegyetemi modell keretében. Karunk ebben a keretben nemzetközi színtéren is elismert innovációs eredményeket mutat fel. Nagy hagyományokra visszatekintő mesterséges intelligencia kutatásaink, a világ 500 legjobbja közé rangsorolt informatikusképzésünk, a Bosch csoporttal folytatott K+F+I együttműködéseink teremtették meg az alapot ahhoz, hogy a mai napon felavathassuk az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéket”

– mondta el Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Karának dékánja köszöntőbeszédében.

Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban beszédet mond az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék átadóján.

Jövőbe mutató kutatóbázis és tudásközpont

A Bosch itthon és nemzetközileg is komplex felsőoktatási együttműködéseket, innovációs ökoszisztémát épít, amely kölcsönös előnyöket hordoz az egyetemi partnerek és a vállalat számára egyaránt. A Bosch és az ELTE együttműködésében az egyetemi hallgatók gyakorlati szempontból még relevánsabb, még versenyképesebb tudást, innovációs-üzletfejlesztési ismereteket szerezhetnek, miközben a Bosch kutatás-fejlesztési munkája is számos értékes eredménnyel gazdagszik, az ELTE mesterséges intelligencia képzési programjai pedig igazodnak a változó ipari igényekhez.

A Bosch büszke rá, hogy a vállalat aktív szerepvállalásával nyílt meg Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke az ELTE-n. Olyan tudásbázis és kutatóközpont jött így létre, amelyből a hazai felsőoktatás egésze profitál, és a résztvevők együtt formálhatják a tudomány és az ipar közös jövőjét.

Az önvezető autóktól az ipari robotokig

Az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszéken gyakornoki, ösztöndíj- és doktori programok valósulnak meg, egyebek mellett az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás vagy az emberi agyműködést leképező neurális hálók területén. A Bosch és az ELTE egyik legizgalmasabb közös kutatási területe a Level 4 és 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztése, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben, emberi felügyelet és beavatkozás nélkül át tudja venni a járművek biztonságos irányítását.

Modern egyetemi tér a Bosch filozófiája mentén

A Bosch nemcsak az ipari hátteret és tudást biztosítja az új tanszék számára, hanem annak fizikai megvalósításában is segítséget nyújtott. Így a lágymányosi Duna-parton a hazai felsőoktatásban példa nélküli, modern kutatási környezet, új típusú egyetemi tér jött létre, összhangban a Bosch „New Way of Working” megközelítésével. A megújult, 400 négyzetméteres tanszéken tantermeket, rugalmasan használható kutatói munkaállomásokat, kollaborációs teret, workshop szobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak. A Bosch térszervezési elvei mentén megálmodott új tanszéki helyszín kialakításának legfontosabb szempontja az volt, hogy a legtöbb funkció egy helyen és könnyen elérhető legyen, emellett segítse az együttműködést, a közös gondolkodást a hallgatók, oktatók, egyetemi és ipari kutatás-fejlesztési szakemberek között.

The post Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét a Bosch és az ELTE együttműködésében appeared first on Műszaki Magazin.

2021-ben 74 pályamű érkezett, 2022-ben lapzártakor még nyitva áll a pályázói felület, de már most látszik, hogy több gép lesz a jóslatoknál. A Gépipari Tudományos Egyesülettel és Sipos Sándorral, a verseny ötletgazdájával pontosan tudjuk azt, hogy kiváló célgépgyártók vannak Magyarországon, jóval több, mint amennyit meg lehet tippelni.

2022-ben, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj történetének 2. évében igazán különleges pályaművek kerültek a mezőnybe. A tervezők felkészültsége, a pályaművek minősége, a gépek külleme mind azt mutatják, hogy különleges gépgyártó műhelyekben, különleges célgépek készülnek, és minden ipari igényre tudunk innovatív, automatizált, az Ipar4.0 szempontjainak megfelelő gépet gyártani.

Fogjunk össze a hazai gépgyártásért! Nézd meg a gépeket és szavazz arra, amelyik szerinted a legjobb, legérdekesebb célgép a pályaművek közül

A közönségszavazás felülete április 22-én megnyílt. Ha szakmai szemmel tudod vizsgálni a nevezett pályaműveket és megtalálod közöttük a legérdekesebbet, támogasd a pályaművet egy szavazattal. Ezen a honlapon adhatod le a voksodat: www.gepedvanhozza.hu Keresd a “Közönségszavazás” menüpontot!

Ne feledd, hogy ők bátran kiállnak a gépükkel, büszkék a gépeikre, sőt mi több: összefogásban vesznek részt a szakmánkért, azért, hogy a hazai gépgyártást népszerűvé, ismertté és kézenfekvővé tegyük a termelő vállalatok számára. Ha most nincs szükséged gépre, ha most nem neveztél, akkor is tedd le a voksod a legjobb gép mellett!

A tét nagy: a közönségszavazás nyertese elnyeri az “Az év célgép 2022” díjat és vele együtt a saját vállalatom felajánlását, azaz a Chemplex Kft. által biztosított 1.000.000 Ft értékű hajtástechnikai eszközbeszerzési-keretet.

Az eredményhirdetés és a szakmai, valamint a közönségdíj átadása 2022. június 28-án, a Gépész Szalonban lesz!

The post Elképesztő magyar gépek – Fogjunk össze a hazai gépgyártásért! appeared first on Műszaki Magazin.

Az üzem sikeresen megkezdte a termelést, olyannyira, hogy a világjárvány okozta gazdasági nehézségek ellenére a cég folyamatosan bővíti a dolgozók létszámát.

50 milliárd forint értékű beruházással létesített újabb üzemet Magyarországon autóipari alkatrészek szériagyártásához a piacvezető, német családi tulajdonban lévő autóipari vállalat, a REHAU. A nemzetközi terjeszkedésű polimer specialista cég globális hálózatának legmodernebb gyárának alapkövét 2018. szeptemberében tették le Újhartyánban. A hivatalos megnyitó ünneplés is egyben: eddig több, mint egymillió festett termék került ki a gyártósorról, amelyből közel 300 ezer darab lökhárító volt.

Ütem szerint halad a termelés

A hivatalos megnyitó alkalmából tartott sajtótájékoztató kapcsán Szente Ferenc gyárigazgató, ügyvezető igazgató elmondta: a termelés ütem szerint halad a 63 ezer négyzetméteres üzemben.

“2018 májusában kezdődött meg a gyár építése, 2019 szeptemberében fejeződött be, 2020 elején kezdtük meg a gyártást. Az újhartyáni egység már a második REHAU-gyár Magyarországon. Az elmúlt két évben a pandémia által okozott gazdasági nehézségek ellenére is folyamatosan bővítjük a dolgozói létszámot. Két év alatt 350 fő került felvételre, így már 900 fő dolgozik a REHAU Magyarország színeiben. A következő 2-3 évben szeretnénk további 300-350 embert felvenni, ugyanis az új elnyert üzleteinkhez kapcsolódóan további kapacitásbővítő beruházások várhatóak, amelyek a fröccsöntő üzemet és az összeszerelő üzemet érintik.”

– árulta el Szente Ferenc.

Kulcsszereplő a robottechnika

A legkorszerűbb technológia jelen van Újhartyánban, a REHAU világszínvonalú robottechnikát alkalmaz elsősorban a festőüzemben, és folyamatosan frissíti az újgenerációs gépparkot – többek között ennek is köszönhető, hogy a festett műanyag alkatrész gyártók éllovasai között tartják számon. A fejlesztések eredménye, hogy a gépek nagy szaktudású technikai személyzet segítségével látják el feladataikat, gépintelligenciájuknak köszönhetően önmagukat szabályozzák, irányítják, tisztítják, és előre megadott logika szerint még analizálást is végeznek.

A fenntarthatóság jegyében

A vállalat kiemelt figyelmet fordít a termelés során a környezetvédelemre. A legkorszerűbb technológiáknak és gépparknak köszönhetően a lakkozás során többek között energia és víz spórolható meg: hővisszanyerés, levegőkeringetés, száraz üledékmegkötő rendszerek és utóégető berendezések használatával növeli az energiahatékonyságot, a folyamatok így alig adnak le szennyvizet vagy elhasznált levegőt a környezetbe.

A festékellátó rendszer kialakítása pedig lehetővé teszi a minél kevesebb festék felhasználását a folyamatok során. A REHAU jelenleg a világon elérhető legfejlettebb rendszert használja, amelynek alapján az alapozó és bázisfestés során vízbázisú festéket használ. Az applikációból származó gázokat két lépcsőben ártalmatlanítja.

A REHAU számokban:

• 30 év – A REHAU – Automotive közel 30 éve prémium európai autómárkák közvetlen beszállítója.
• 10 ország, 50 telephely – A vállalat öt világhírű autógyártó számára gyárt fényezett elemeket.
• 50 milliárd forint – Az újhartyáni beruházás 150 millió euróból, azaz 50 milliárd forintból valósult meg.
• 350 munkavállaló Újhartyánban – Jelenleg ennyien vannak alkalmazásban az újhartyáni üzemben, ahol 3 műszakban folyik a termelés heti 5 napon. A vállalat az elkövetkezendő 2-3 évben még ugyanennyi munkavállaló felvételét tervezi.
• 900 munkavállaló Magyarországon – A győri és az újhartyáni dolgozókkal együtt mostanra ennyien dolgoznak a REHAU – Automotive Magyarország színeiben.
• 44 hektár – Ekkora területet vásárolt meg a REHAU tervei megvalósításához. Ennek jelenleg több mint a fele van beépítve.
• 63.000 négyzetméter – Ekkora méretű üzemben folyik a gyártás.
• 1.000.000 darab festett termék – A kezdés óta ekkora mennyiségű professzionálisan előállított, kész termék hagyta el a gyárat. Ebből körülbelül 300.000 darab volt lökhárító.
• 2.000.000 négyzetméter – A festőüzem kapacitása 2 millió négyzetméter évenként, amely a cégcsoporton belül is az egyik legnagyobb teljesítmény.

The post REHAU gyármegnyitó: már 350 fő kapott munkát appeared first on Műszaki Magazin.