A KPMG nemrégiben végzett felméréséből kiderül, hogy a következő generáció felelősségteljesebb munkáltatókat keres. Az úgynevezett „Z generáció” – vagyis az 1997 és 2010 között születettek – egyharmada visszautasítana egy állásajánlatot, ha nem lenne elégedett egy vállalat fenntarthatósági tanúsítványaival, ami azt mutatja, hogy a vonzó fizetés és a karrierépítés már nem az álommunka egyetlen jellemzője. De a gyártóiparban, amely még mindig a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására törekszik, hogyan nyerhetik meg a szervezetek a tehetségek új generációját? Patrik Eurenius, a Sandvik Coromant fenntarthatóságért felelős és EHS-vezetője vizsgálódott a témában.

A KPMG kutatása, amelyet 2023 januárjában tettek közzé, éles betekintést enged a tehetségpiacra. A felmérés szerint a 25–34 évesek 55%-a értékeli leginkább a munkáltatója által vállalt környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kötelezettségeket, és a 18–24 évesek 51%-a is egyetért ezzel. Minden ötödik válaszadó azt mondta, hogy új állás keresésekor azért utasított el egy állást, mert a vállalat ESG-kötelezettségvállalásai nem feleltek meg az ő értékrendjének, a 18–24 évesek körében ez az arány minden harmadikra emelkedett.

Tehát a gyártás készen áll arra, hogy vonzza a környezettudatos tehetségeket? A Deloitte 2021-es Sustainable Manufacturing: From Vision to Action című jelentésében a következő olvasható: „Jelentős változás van folyamatban [a gyártásban], és ez nagyobb léptékű gondolkodást tesz szükségessé. A felkészületlenek lemaradhatnak.” A jelentés azt is előre jelzi, hogy a növekvő tendenciák, például az intelligens gyárak és a digitalizált ellátási hálózatok felé való elmozdulás felgyorsul. Az erőteljes ESG-stratégiák egyre inkább szerves részét képezik mind az eredménynek, mind a munkáltatói elégedettségnek, de vajon az iparág mindkét területen sikeres lehet-e?

Az egyértelműség a kulcs

Az értelmes fenntarthatósági célkitűzések átláthatóságot igényelnek a kommunikációjukban. A fenntarthatósági politika kommunikációja során a vállalkozások a „greenwashing” (zöldre festés) veszélyének vannak kitéve – amikor egy vállalat időt és pénzt fordít arra, hogy környezetbarátként reklámozza magát, ahelyett, hogy ténylegesen minimalizálná környezeti hatását. Ezért fontos, hogy egy szervezet – különösen egy gyártóipari – ne csak a céljait kommunikálja, hanem azt is tisztázza, hogy mit tesz e célok elérése érdekében.

A fenntarthatósági program gyorsan fejlődik, és úgy érezhetjük, hogy a világ állandóan tudni akarja, hol vagyunk és mit csinálunk. A világos narratíva fenntartása kritikus fontosságú, különben az erőfeszítések elveszhetnek a zajban. Ezért jobb, ha a fenntarthatóságról szóló külső kommunikáció során egyszerűsített, következetes és hiteles történetet mesél.

A fenntartható átalakuláshoz nem létezik univerzális megközelítés. Egy kiskereskedelmi vállalkozás és egy gépműhely valószínűleg nem ugyanazokkal az igényekkel és stratégiákkal rendelkezik. Ideális esetben a fenntarthatósági erőfeszítéseknek olyan üzleti funkciók fejlesztésére kell irányulniuk, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a szervezet piaci pozíciójához. A Sandvik Coromantnál például a fémforgácsoláshoz kapcsolódó innovációk fejlesztése az éltető elemünk. A szerszámok és lapkák, mint például az esztergálási minőségek és az ipari fúróalkatrészek, a mi szakterületünk.

Mivel üzleti tevékenységünk nagymértékben függ a hatékony, élvonalbeli eszközök értékesítésétől, felismertük, hogy ezt a területet fenntarthatóbbá kell tennünk. A Sandvik Coromant már évek óta kínál egy rugalmas keményfém-újrahasznosítási programot, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy használt szerszámaikat a Sandvik Coromant visszavásárolja, hogy azok újrahasznosításra kerülhessenek. Ügyfeleinknek szerszámfelújítási szolgáltatást is kínálunk, hogy az elhasználódott, de még használható szerszámaik eredeti állapotukba kerülhessenek vissza. Mindkét szolgáltatás hozzájárul fenntarthatósági célunkhoz, hogy 2030-ra több mint 90%-ban körforgásos rendszerré váljunk.

Végső soron a fenntarthatósági célok és az alapvető üzleti modell összehangolása biztosítja azok integritását, és kapcsolatot teremt az Ön személye és tevékenysége között. Ha ezt a narratívát minden külső kommunikációban fenntartja, különösen az új alkalmazottak megnyerésére irányuló erőfeszítések során, akkor úgy mutatja meg vállalkozását, mint amely tisztában van a világra gyakorolt hatásával, és következetes az erőfeszítéseiben.

A fenntartható üzlet tudománya

Fontos, hogy következetes fenntarthatósági stratégiával rendelkezzünk, de ezt a narratívát bizonyítani is kell. Különösen a tudomány, a technológia, a gyártás és a mérnöki tudományok (STEM) területén dolgozók számára az indoklás tudományos alátámasztása kulcsfontosságú bizalmi elem, amely további vonzerőt jelenthet a leendő alkalmazottak számára, akik értékelni fogják a részletes, bizonyított állításokat. Számos tudományosan megalapozott modell létezik, amelyet egy szervezet követhet, hogy még hitelesebbé tegye a fenntarthatóságról szóló diskurzust.

Ide tartozik a Tudományos Alapú Célkitűzések (SBTi), amely a CDP, az ENSZ Globális Megállapodása, a Világ Erőforrásai Intézet (WRI) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) globális partnersége. A vállalati kibocsátáscsökkentési célok globális szabványalkotójává fejlődve az SBTi vezető partnerként vesz részt a Business Ambition for 1.5°C kampányban – az ENSZ-ügynökségek és az iparági vezetők globális szövetsége sürgős cselekvésre szólítja fel a vállalatokat, hogy az 1,5 °C-os jövővel összhangban tudományosan megalapozott nulla nettó kibocsátási célt határozzanak meg.

Az SBTi keretében kötelezettséget vállalóknak legalább öt, de legfeljebb 15 évre vonatkozó célokat kell kitűzniük, és legalább a dekarbonizáció azon szintjének kell megfelelniük, amely ahhoz szükséges, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti hőmérséklethez képest 2 °C alatt maradjon, bár a vállalatokat 1,5 °C-ra ösztönzik.

A tudományosan megalapozott célok megléte bizonyítja, hogy egy vállalkozás a fenntarthatósági tanúsítványainak javítása érdekében cselekszik. Az SBTi felmérése szerint a vállalati vezetők 79%-a szerint a márka hírnevének erősödése az egyik legjelentősebb üzleti előny, amit az SBTi mellett való elköteleződés eredményezett. Mára több mint 5000 vállalat, amelyek a világgazdaság piaci kapitalizációjának több mint egyharmadát lefedik, csatlakozott az SBTi-hez. A Sandvik, beleértve a Sandvik Coromantot is, 2022-ben csatlakozott. Környezetvédelmi törekvéseinek részeként a Sandvik Coromant azon dolgozik, hogy felére csökkentse saját tevékenységeinek CO2-kibocsátását, és aktívan együttműködik az érdekelt felekkel, partnerekkel és beszállítókkal a szervezet teljes szénlábnyomának csökkentése érdekében.

Fényesebb jövő

A fiatalabb generációk, például a Z generáció és az Y generáció olyan korban nőnek fel, amikor egyre inkább tudatában vannak annak, hogy tevékenységünk milyen hatással van a bolygóra. Ők nagyobb valószínűséggel helyezik előtérbe a fenntarthatóságot, és nagyobb a vágyuk arra, hogy változtassanak a dolgokon. Végső soron a fenntartható vállalkozásokat előremutatónak és a jövő kihívásaihoz alkalmazkodónak tekintik – és ki ne szeretne egy olyan vállalkozásnál dolgozni, amely ezeket az értékeket képviseli?

Az előnyök kétirányúak. A KPMG kutatásai szerint azok a vállalatok, amelyek egyértelműek, következetesek, és bizonyítják a fenntarthatóságot, megnyerik a zöldebb tehetségek következő generációját. Ugyanakkor azok a vállalatok, amelyek olyan tehetségeket vonzanak, akiket eleve jobban érdekel a fenntartható üzleti élet, elkötelezett munkaerővel fognak rendelkezni.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Technológia által vezérelt fenntarthatóság appeared first on Műszaki Magazin.

A PwC globális munkaerőpiaci kutatása 46 ország és földrajzi terület közel 54 000 munkavállalójának – köztük magyarországi válaszadók – véleményét és magatartását vizsgálta.

A felmérés arra is rámutat, hogy jelentősen csökkent azon munkavállalók aránya, akiknek a hó végén marad pénzük, illetve, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő munkavállalók a legkevésbé felkészültek a gazdasági változásokra és a mesterséges intelligencia térnyerésére.

A túlhajszoltság és az anyagi gondok a legfőbb okozói a felmondási hullám további növekedésének

A globális gazdasági lassulás ellenére úgy tűnik, hogy a felmondási hullám folytatódik – minden negyedik munkavállaló (26%, míg a magyarországi válaszadók körében ez a szám 18%) azt mondja, hogy a következő 12 hónapban valószínűleg munkahelyet fog váltani, szemben a tavalyi 19%-kal. A legnagyobb valószínűséggel munkahelyet váltó munkavállalók közé tartoznak azok, akik túlhajszoltnak érzik magukat (44%), akiknek nehézséget okoz a havi számlák kifizetése (38%), illetve a Z generáció tagjai (35%).

Az elhivatottság, a vállalati kultúra és a befogadás továbbra is kulcsfontosságú a munkavállalók számára. Azok közül a munkavállalók közül, akik azt mondták, hogy valószínűleg munkahelyet váltanak, kevesebb mint a fele (47%) válaszolta azt, hogy munkáját megelégedéssel végzi, míg azok közül, akik nem tartják valószínűnek a munkahelyváltást, 57% nyilatkozott így. A munkahelyváltást tervezők nyolc százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják azt, hogy a munkahelyükön valóban önmaguk lehetnek (51%), mint a maradni szándékozók (59%).

Magyarországon a munkahelyi elégedettségi mutató jóval alacsonyabb (33%), mint globális szinten (71%). Az önazonosság érzése 12 százalékponttal kevésbé jellemző a hazai munkavállalók körében a globális 75%-hoz képest, míg a fizetéssel való elégedettség 19 százalékponttal marad el a világszinten mért 64%-tól.

Lassuló gazdaság, növekvő bérigények

Világszerte a munkavállalók egyre inkább pénzszűkében érzik magukat, mivel a gazdaság lassulása és az inflációs kihívások továbbra is hatással vannak a pénztárcájukra. A globális munkaerő azon hányada, akik azt mondták, hogy a hónap végén marad pénzük, a tavalyi 47%-ról 38%-ra esett vissza. A magyar válaszadók többségének anyagi helyzetére jellemző, hogy a számláit rendezni tudja, de alig vagy egyáltalán nem marad pénze megtakarításra, nyaralásra és egyéb kiadásokra (59% nyilatkozott így, a globális 42%-kal szemben).

Világszinten minden ötödik munkavállaló (21%) jelenleg több állásban is dolgozik, 69%-uk azért, mert szüksége van kiegészítő jövedelemre. A több állást is vállalók aránya magasabb a Z generáció (30%) és az etnikai kisebbségek (28%) körében.

A gazdasági nehézségek a bérigényeket is növelik: a béremelés kérését tervező munkavállalók aránya 35%-ról 42%-ra ugrott az előző évhez képest. Az anyagilag nehéz helyzetben lévő munkavállalók körében ez az arány 46%, Magyarországon pedig még szélsőségesebb (52% tervez béremelést kérni), így várható, hogy folytatódik a tavaly megkezdett párbeszéd a munkavállalók és munkáltatók között, és elvárt lesz a szignifikáns béremelés.

A pénzszűkében lévő munkavállalók kisebb valószínűséggel férnek hozzá a képzésekhezAz anyagi gondokkal küzdő munkavállalók kevésbé képesek megfelelni a jövő kihívásainak, beleértve az új készségek elsajátítását és a mesterséges intelligencia terjedéséhez való alkalmazkodást. Az elegendő megtakarítással rendelkező munkavállalókhoz képest (62%) azok, akik csak nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni a számláikat, 12 százalékponttal kisebb valószínűséggel mondják, hogy aktívan keresik a lehetőségeket az új készségek fejlesztésére (50%). Hasonlóképpen, azok a munkavállalók, akik anyagilag biztosabb helyzetben vannak, nagyobb valószínűséggel kérnek visszajelzést a munkahelyükön és használják azt fel teljesítményük javítására (57%), mint azok, akik anyagilag nehéz helyzetben vannak (45%).

Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaerő továbbképzésére – szinte valamennyi vállalat esetében elmondható, hogy a jelenlegi munkavállalói kompetenciák nem megfelelőek a jövő kihívásainak megoldásához.

“A technológiai újítások és az automatizációs nyomás arra sarkallja a munkáltatókat, hogy az adminisztratív jellegű munkakörökben dolgozókat a magasabb hozzáadott értékű pozíciókba képezzék át. Ez nemcsak versenyképességi érdek, hanem szociális felelősségvállalás is: az adminisztratív munkaköröket betöltők lehetőségei egyre szűkülnek, így hosszú távon nagyobb eséllyel veszíthetik el a munkájukat”

– hangsúlyozza a PwC szakembere.

A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók több mint egyharmada (37%) szerint a mesterséges intelligencia javítani fogja a produktivitásukat, a rosszabb anyagi helyzetben lévő munkavállalók kevésbé hisznek ebben (24%). A jobb anyagi helyzetben lévő munkavállalók közül többen vélik úgy, hogy a mesterséges intelligencia új munkalehetőségeket teremt (24%), mint a rosszabb anyagi helyzetben lévők (19%). Továbbá kisebb valószínűséggel gondolják úgy (13%), hogy az MI negatív irányban fogja megváltoztatni a munkájuk jellegét (a rosszabb anyagi helyzetűek esetében ez az arány 18%).

A fiatalabb generációk pozitívabbak a mesterséges intelligencia karrierjükre gyakorolt hatását illetően

A munkavállalók több mint fele (52%) világszerte arra számít, hogy a következő öt évben a mesterséges intelligencia valamilyen pozitív hatással lesz a karrierjére, és közel egyharmaduk (31%) szerint növelni fogja a munkahelyi produktivitásukat, hatékonyságukat. Számos munkavállaló (27%) úgy tekint a mesterséges intelligenciára, mint lehetőségre, hogy új készségeket sajátítson el.

A felmérés a munkavállalók mesterséges intelligenciához való hozzáállása terén is erőteljes demográfiai különbségeket mutat. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb valószínűséggel számítanak arra, hogy a mesterséges intelligencia minden vizsgált tekintetben – akár pozitív, akár negatív – hatással lesz a karrierjükre. Ezzel szemben a baby boomerek valamivel több mint egyharmada (34%) nem vár semmilyen hatást, míg a Z generációhoz tartozók csupán 14%-a, az Y generáció tagjainak pedig 17%-a ért ezzel egyet.

Reguly Márta szerint a nem informatikai hátterű dolgozók digitális továbbképzése lesz a következő évek nagy feladata: a technológia rendelkezésre áll a vállalatok digitalizációjára, a legnagyobb korlát a munkavállalók ez irányú affinitása, illetve kompetenciája, és a változásra való hajlandóság elérése.

A szakképzett munkavállalók optimistábbak

A szakképzett munkavállalók bizakodóbban néznek szembe a gyorsan változó gazdasági és munkahelyi környezettel.

Azok a munkavállalók, akik azt mondták, hogy munkájuk speciális készségeket igényel, nagyobb valószínűséggel várják felkészülten az előttük álló változásokat. A megkérdezettek több mint fele (51%) szerint a munkájukhoz szükséges készségek jelentősen meg fognak változni a következő öt évben, míg a szakképzettséggel nem rendelkező munkavállalók esetében ez az arány csak 15%. Mintegy kétharmaduk biztos abban, hogy munkáltatójuk segíteni fogja őket a digitális, elemző és együttműködési készségek fejlesztésében, amelyekre szükségük lesz. Ezek a számok a felére esnek vissza azok esetében, akik jelenleg nem dolgoznak olyan munkakörben, amely speciális képzést igényel.

Magyarországon a speciális képzettséget nem igénylő, automatizálható munkakörben dolgozók kevésbé érzik a digitalizáció által elindított, munkájukban bekövetkező változások potenciális hatásait. Közel harmaduk (31%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligencia nem befolyásolja majd a munkájukat.

A kapcsolati alapon való kiválasztás hátráltatja a megfelelő szakértők megtalálását

Világszinten probléma, hogy a vállalatok toborzási és kiválasztási rendszereit felülírják a kapcsolatok, és az azzal járó kivételezés. A speciális készségekkel rendelkező munkavállalók több mint egyharmada (35%) valamennyire vagy teljesen egyetért azzal, hogy azért maradt le munkalehetőségekről, mert nem ismeri a megfelelő embereket.

Továbbá a munkavállalók több mint egyharmada (35%) azt állítja, hogy olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek nem derülnek ki az önéletrajzából vagy a szakmai előéletéből, ami azt jelzi, hogy a vállalatok esetleg figyelmen kívül hagyják a házon belüli tehetségeket. A Világgazdasági Fórum által a PwC-vel együttműködésben közzétett friss kutatás szerint a készségorientált munkaerőpiacok megteremtése 100 millió új munkahelyet eredményezhetne világszerte.

A PwC Hopes and Fears éves felméréséről:A PwC 2023 áprilisában 53 912 olyan személyt, köztük 500 magyar válaszadót kérdezett meg, akik dolgoznak vagy aktívan részt vesznek a munkaerőpiacon. A mintát úgy állították össze, hogy az iparágak, a demográfiai jellemzők és a foglalkoztatási formák széles skáláját tükrözze. A mintát 46 országra és területre strukturálták, és a minta méretét úgy alakították, hogy az tükrözze az egyes területek vagy régiók részesedését a globális GDP-ből.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden negyedik munkavállaló állást keres appeared first on Műszaki Magazin.