Ennek a folyamatnak egy fontos pillanata volt a prototípus szűzfelszállása a Pécs-Pogányi Nemzetközi Repülőtéren. A vállalat pilótaképzésre szánt repülőgépének létrehozását két nagyon fontos dolog indokolta. Első sorban az UL (Ultralight) repülőgépkategória felszállási tömeghatára a legtöbb európai országban 472,5 kg, ami erősen korlátozza a repülőgépgyártók lehetőségeit (pl. a repülőgép felszereltsége igen korlátozott lehet). Másodsorban a jogszabályi korlátok miatt ultrakönnyű repülőgép nem alkalmas PPL (Private Pilot Licence) oktatásra, ami a pilótaképzés alapja.
Ezen okok indokolták, hogy 2017-ben belevágjunk a Fusion 212 ultrakönnyű repülőgépünk továbbfejlesztésébe és egy magasabb kategóriában történő tanúsításába. A LSA (light-sport aircraft) egy magasabb kategória, ahol a megengedett 600 kg-os felszálló tömeg mellett az EASA típus tanúsítási követelményei is magasabbak.

A Fusion 213 prototípusa első ránézésre nem sokban különbözik a Fusion 212-től, azonban sok, kívülről alig vagy egyáltalán nem látható dolog különbözteti meg:

• A repülőgép szerkezetébe, azon belül is a kompozit rétegrendbe jelentősen belenyúltunk, hogy a repülőgép képes legyen elviselni a nagyobb maximális felszálló tömegből és a műrepülhetőséghez
  kapcsolódó +6 G-s terhelési többesből adódó nagyobb igénybevételeket.
• A repülőgép hatótávolságának növelése érdekében az eddigi egyetlen, törzsben található tüzelőanyag tartály mellett a félszárnyakban is kialakítottunk egy-egy tüzelőanyag tartályt, így a repülőgép hatótávolsága 1000 km fölé nőtt.
• A gyártástechnológia egyszerűsítésének érdekében a korábbi típusokban található fém rácsszerkezetet – amely többek között a szárny és a törzs összekapcsolását biztosítja – elhagytuk és egy erős kompozit elemre cseréltük. Továbbá a korábbi típusoknál használt forgácsolt alumínium főfutó szárakat kompozit laprugós futószárakra cseréltük, amit szintén mi terveztünk és gyártunk.
• A Fusion 213 fülke ergonómiája a komfortosabb kilátás és a könnyebb kezelhetőség szempontrendszere alapján került kialakítása, többek között a korábban használt Dynon EFIS-t, vagyis az összevont repüléstámogató rendszert Garminra cseréltük.

A jelenlegi folyamatban lévő típus tanúsítás lezárását követően sem állunk meg a repülőgép fejlesztésével. Már elkezdtük a repülőgép NVFR (éjszakai repülési képesség) kialakításának előkészítését. A legnagyobb kihívás azonban a repülőgép műrepülésre történő tanúsítása lesz, ami többek között új, nagyobb teljesítményű és műrepülhető motor installálását is szükségessé teszi.
Az új repülőgép tervezése, fejlesztése és a prototípus gyártása sok ezer munkaóra alatt valósult meg. Kollégáink a szakmai tudásukon túl, „szívüket-lelküket” is beletették, hogy a mai napon a prototípus elemelkedhessen a kifutópályáról. Felemelő pillanat volt látni a vállalat összes dolgozójának aláírásával díszített Fusion 213 prototípusának repülését.

The post Sikeresen teljesítette szűzfelszállását a Fusion 213 prototípusa appeared first on Műszaki Magazin.

A Magnus Aircraft Zrt. – amely kompozit kétüléses szabadidő és oktató repülőgépek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozik – öt éves fennállása óta a ’Fusion UL’ ultrakönnyű (UL), a ’Fusion 212’ könnyűsportrepülőgép kategóriájú (LSA), az ’eFusion’ elektromos meghajtású, valamint a vontatásra is alkalmas ’Fusion Towing’ repülőgép típusokat tervezte és azóta gyártja, tovább fejleszti és értékesíti. Jövő év tavaszára az Il-103 típusú repülőgéppel, melyet kizárólagosan gyárt és világszinten értékesít, ötre bővül a Magnus Aircraft Zrt. portfóliója.

Jelenleg az orosz repülőgép fő felhasználási területe a pilótképzés, a UAC (Orosz Egyesített Repülőgépipari Konzorcium) és a Magnus Aircraft Zrt. közös piackutatásai alapján a gazdaságos és megbízható négyüléses repülőgép nagy keresletre számíthat a szabadidős és üzleti célú felhasználás terén is. Ezt is bizonyítja, hogy már meg is rendelték az első száz darabot az újra gyártásra kerülő Il-103-as repülőgéptípusból, így a jelenlegi megrendelés (amelynek értéke 30 millió USD) több darabszámot jelent, mint amennyi eddig összesen repült. A két vállalat, vagyis a UAC és a Magnus Aircraft Zrt közös együttműködését kiemelt projektként kezeli az orosz kormány, melyet Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter személyesen is megerősített Magyarországi látogatása során.

Bár jelenleg az Il-103 típusú repülőgép sárkányszerkezete fémből készül, jövő évtől megkezdődik a teljes repülőgép modernizációja, ami magába foglalja a kompozit szerkezetre történő áttervezését is. A fejlesztéshez és a gyártáshoz szükséges – nem kereskedelmi tételt jelentő – alkatrészek Pécs és környékén kerülnek legyártásra, így a vállalat biztos abban, hogy az első két repülőgépet már 2020 novemberében átadja a kínai vevőnek.

Kép: IHO

The post Januártól teljes kapacitáson a pécsi repülőgépgyár appeared first on Műszaki Magazin.