A mesterséges intelligenciával ellátott, úgynevezett intelligens robotok megoldást jelenthetnek számos globális problémára, mint a munkaerőhiány, az elöregedő társadalom, az ellátási láncok instabilitása, valamint a klímaváltozás hatásainak kezelése. Azonban annak érdekében, hogy az AI-alapú robotokat a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módon tudja egy vállalat integrálni és használni, a jelenlegi munkaszervezési modellek radikális újragondolása szükséges.

A mesterséges intelligencia elterjedése, illetve a robottechnológia fejlődése nyomán új távlatok nyíltak meg a robotok alkalmazhatóságában és funkcionalitásában. Az előre programozott elektromechanikus gépek mellett megjelentek az intelligens robotok, mesterséges intelligenciával ellátott, komplex, programozható mechatronikai rendszerek, Amelyek eltérő autonómia szinttel képesek a környezetük észlelésére és az abban elhelyezkedő tárgyak manipulálására.

Az Ipar 5.0 korszakában a növekvő autonómiával rendelkező robotok együttműködési képességeik révén forradalmasítják a gyártási és szolgáltatási folyamatokat, miközben elősegítik a biztonságosabb, intelligens, emberközpontú gazdaság kialakulását.

„A humáncentrikus robotfejlesztés elengedhetetlen eleme, hogy a robot funkcionalitásán, társas képességein és megjelenésén túlmenően biztosítsuk a kockázatkezelési intézkedéseket és a szükséges etikai kereteket”

– mondta Prisznyák Alexandra, a Deloitte Vezető AI és Robotika Szakértője.

Az utóbbi években a globális robotpiac robbanásszerűen növekszik, különösen olyan területeken, mint a vendéglátás, raktározás és logisztika, illetve egészségügy, ahol az intelligens robotok hatékonyabb működést, költségcsökkentést és innovatív ügyfélélményt biztosítanak. Magyarországon azonban ezek a fejlett megoldások még csak korlátozottan érhetők el, így a hazai vállalatok számára stratégiai jelentőségűvé válhat, hogy már most elkezdjék kiaknázni e technológia, hogy már most elkezdjék kiaknázni az intelligens robotok nyújtotta lehetőségeket.

A vezetők felelőssége: sikeres AI- és robotstratégia kialakítása

Az intelligens robotok azonban nem csupán a jövő eszközei – már ma is a versenyképesség kulcsát jelentik, ezért szükségszerű kérdésként merül fel, hogy az intelligens robotok bevezetése milyen szervezeti megfontolásokkal jár?

„Az intelligens robotok bevezetése előtt a vállalatoknak nem csupán a költség-haszon elemzését kell elvégezniük, hanem egy részletes AI- és robotstratégiát is ki kell alakítaniuk. A vezetőségnek pedig kulcsszerepe van abban, hogy meghatározza az integráció irányvonalát, és biztosítsa a megfelelő technológiai és emberi erőforrás-szükségleteket”

– foglalta össze Dr. Barta Gergő, a Deloitte Szenior Menedzsere és Vezető AI Szakértője.

Az intelligens robotok felelős bevezetéséhez és alkalmazásához elengedhetetlen a jövőorientált menedzsment irányításával végzett szervezeti átalakulás. A robotok integrációját támogató vállalati kultúra kialakítása, az adatkezelési és elemzési képességek fejlesztése, a munkafolyamatok tevékenységmegosztásának (robot-humán) részleges átalakítása, illetve a kollaboratív munkaerőállomány folyamatos képzése elengedhetetlen.

„Az intelligens robotok sikeres integrációjának egyik kulcstényezője a meglévő adat- és innovációs rendszerek – például IoT, AI és felhőalapú megoldások – továbbfejlesztése, ami új szintre emeli a kiber-fizikai rendszerek alkalmazását. Ezek a fejlett rendszerek zökkenőmentesen kapcsolódnak a robotokhoz, elősegítve a robotgazdaság kialakulását”

– mondta Prisznyák Alexandra.

Robotok indukálta gazdasági paradigmaváltás és a szervezeti változásmenedzsment szükségessége

Az AI-alapú robotok forradalma paradigmaváltást jelent a gazdasági növekedési potenciálban. Az intelligens robotok munkafolyamatokba illesztése újraértelmezheti a korábbi ember-robot kooperációs viszonyokat, jelentős termelékenységi, hatékonysági növekedést eredményezhet. Ugyanakkor a robotok integrálása nem csupán a technológiai fejlesztések, hanem a szervezeti kultúra és a munkavállalói attitűdök menedzselését is igényli.

Az intelligens robotok bevezetése nem csak technológiai, hanem társadalmi és pszichológiai kérdéseket is felvet, amelyeket figyelembe kell venni a sikeres integráció érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Intelligens robotok: nekünk, velünk, helyettünk dolgoznak appeared first on Műszaki Magazin.

A Festo AX egy AI-alapú szoftvermegoldásokból álló csomag, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy növeljék gyártási folyamataik hatékonyságát.

A Festo AX skálázhatóvá teszi a digitalizációt, és támogatja az Ipar 4.0 fejlődését a gyártásban. Ez azt jelenti, hogy a gyártó vállalatok részesülhetnek az innovatív technológiák előnyeiből, az eredeti berendezésgyártók pedig azonnal új üzleti modelleket állíthatnak fel, többéves fejlesztési munka nélkül.

Steve Sands, a Festo szakértője szerint: „Örömmel kínáljuk ügyfeleinknek ezt a gyorsan bővülő megoldási palettát, amely hatékonyabbá és termelékenyebbé teszi őket. A mesterséges intelligenciával támogatott eszközök használatával ügyfeleink növelhetik versenyképességüket és új szintre emelhetik termelésüket. Az AX legújabb Motion Insight alkalmazásai pontosan ezt kínálják: könnyen telepíthető, skálázható megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a prediktív karbantartás hatékony végrehajtását”.

Az adatvezérelt döntések megkönnyítése

A Festo AX csomag jelenleg az AX Industrial Intelligence, az AX Solutions, az AX Industrial Apps és az AX Smartenance termékeket foglalja magában.

A Festo AX Industrial Intelligence egy projektalapú ipari szoftvermegoldás, amely mesterséges intelligenciát használ az üzemi adatok feldolgozásakor. Lehetővé teszi a felhasználók számára a termelékenység növelését, az energiaköltségek csökkentését, a minőségromlás elkerülését és – a gépgyártókkal összehangolva – új üzleti modellek kialakítását. A Festo AX Industrial Intelligence így három tipikus alkalmazási területen teszi lehetővé az optimalizálást: prediktív karbantartás, prediktív energia és prediktív minőség. Az ügyféltapasztalatok 20 százalék feletti optimalizálási arányokat mutatnak, ami egyértelműen jelzi, hogy mekkora potenciál rejlik az AI-vezérelt adatok és algoritmusok alkalmazásában.

A Festo AX Industrial Apps segítségével a vállalat alkalmazási ismereteit felhasználva olyan alrendszerekre összpontosít, mint a hegesztés, a ragasztás, a szegecselés vagy a csomagolás, és olyan skálázható megoldásokat hoz létre, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy maguk telepítsék a szabványosított AI-alkalmazásokat anélkül, hogy AI-szakértelemre lenne szükségük.  Ezzel áthidalják a mesterséges intelligencia alkalmazása során gyakran tapasztalható szakadékot, amely az adatok alapján az anomáliákat modellezni és észlelni képes informatikusok és a kimenet valós életben történő, cselekvő beavatkozásokat igénylő értelmezése között húzódik.

A legújabb kiadás, az AX Motion Insights Pneumatic App a gépi tanulással működő mesterséges intelligenciát alkalmazza a pneumatikus hajtások viselkedési rendellenességeinek korai és megbízható észlelésére, anélkül, hogy további, összetett szenzortechnológiára lenne szükség. Ez lehetővé teszi a vállalatok számára a megelőző karbantartási intézkedések végrehajtását és a nem tervezett leállások minimalizálását. A Festo AX Motion Insights Pneumatic App az alkalmazáson belül felhasználóbarát felületet kínál, egyszerű integrációval a meglévő rendszerekbe. Lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy az alkalmazáskritikus pneumatikus alkatrészek felügyeletét önállóan és adatspecialista szakemberek nélkül valósítsák meg.

Az AX Smartenance csomag ideális kiegészítője az Industrial Apps vagy a Motion Insight csomagoknak, mivel megoldást kínál az ügyfelek karbantartás-menedzsmentjéhez a karbantartási és szervizelési folyamatok egységes és intuitív módon történő digitalizálására és egyszerűsítésére. Az AX Smartenance bezárja a kört azáltal, hogy az AX alkalmazásokból származó értesítési adatokat felhasználva állapotalapú intézkedési javaslatokat juttat el a karbantartási folyamat megfelelő címzettjéhez a megfelelő időben. Emellett olyan platformot biztosít a rutinszerű karbantartási feladatok kezeléséhez, amely képes tárolni az összes gépdokumentációt, rajzot és multimédiás információt, például „hogyan kell” videókat, a korábbi javításokról készült fényképeket és a beszállítói támogatási portálokra mutató linkeket.

Ipari alkalmazások a Siemens Industrial Edge-en is

A Festo része a Siemens Industrial Edge ökoszisztémájának is. A Siemens piactéren elérhető Festo AX Data Insights App a Festo alkatrészekből származó adatokat táplálja a Siemens Industrial Edge-be, hogy elemző alkalmazásokat lásson el adatokkal. Ezen adatok alapján az ügyfelek a Siemens-környezetben felügyeletet állíthatnak be a karbantartási folyamatok javítása, az energiafogyasztás csökkentése és a minőség javítása érdekében. A Festo további ipari alkalmazásai hamarosan ezen az útvonalon keresztül lesznek elérhetők, beleértve a pneumatikus és elektromos hajtások AI-alapú felügyeletére szolgáló változatokat.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Festo AX: Egyszerű ipari AI megoldások a maximális termelékenységért appeared first on Műszaki Magazin.

Új, mesterséges intelligencia alapú szakértői megoldást fejlesztett ki a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft. A Ganz Intelligent Solutions Expert System a villamosenergia-ipari eszközök, különösen teljesítmény transzformátorok, motorok és generátorok állapotfelméréséhez, diagnosztikájához és karbantartás ütemezéséhez nyújt digitális megoldást. A már korábban debütált monitoring megoldáshoz hasonlóan, a fejlesztés akár utólag is telepíthető a meglévő egységekre, függetlenül azok típusától vagy márkájától. A magyar energetikai gyártó vállalat az új termékével a megújuló alapú villamosenergia-termelés terjedése következtében megnövekvő javítási és karbantartási igények pontosabb prognosztizálását és a megnövekedett méretű berendezésflották hatékony kezelését segíti. Ennek révén ellátásbiztonsági és költséghatékonysági szempontból egyaránt kulcsfontosságú megoldást kínál a rendszerüzemeltetőknek a hazai és nemzetközi piacokon.

Teljesen új kihívás elé állította a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés robbanásszerű terjedése a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőit szerte a világban. Az időjárásfüggő zöld energiaforrásokat, így nap- vagy szélenergiát hasznosító erőművek beépített teljesítményének gyors növekedése napszaktól és időjárási viszonyoktól függően drasztikus ingadozásokat eredményez a villamosenergia-hálózatba juttatott villamosenergia mennyiségében. A villamosenergia-hálózat bővítése és a megújuló energiaforrások integrálása megköveteli a transzformátorállomány nagy mértékű fejlesztését is. Ugyanakkor nemcsak transzformátorokból van hiány, hanem az üzemeltetéshez, diagnosztikához és karbantartáshoz szükséges szakemberekből is.

Erre az összetett kihívásra kínál választ a Ganz Intelligent Solutions Expert System megoldása. A Ganz idén ősszel bevezetett fejlesztésének kibővített digitalizációs rendszere a mesterséges intelligencia és adatalapú algoritmusok felhasználásával ad pontos képet a villamosenergia-ipari eszközök állapotáról. Az esetlegesen kialakulóban lévő vagy már megjelent hibák diagnosztizálásával, annak kritikusságával és a beavatkozási szükségletekkel kapcsolatos információ biztosításával hatékonyan csökkenthető a komolyabb, magas szakértelmet igénylő javítási és karbantartási szükségletek költség- és idővonzata.

A Ganz Expert System olyan tudásbázisra épül, amely ötvözi a vállalat több évtizedes ipari tapasztalatát és a legmodernebb digitális, algoritmus-alapú megoldásokat. Képes felmérni a berendezések és azok alkatrészeinek műszaki állapotát, valamint kockázati indexeket generál. Az algoritmusok képesek figyelembe venni a diagnosztikai mérési adatokat is a szokásos online felügyeleti adatok mellett, ezáltal pontos képet adnak az eszközök és alkatrészeinek állapotáról. A paramétereket a rendszer nemcsak önmagukban, hanem a közöttük fellelhető összefüggések figyelembevételével vizsgálja, elősegítve a problémák korai felismerését és a hatékony beavatkozást.

Több transzformátor állapotának egyidejű elemzésére, azaz flottamenedzsmentre is lehetőséget biztosít az innováció. A flottában lévő egységek összehasonlító elemzése révén az állapotfelmérés pontossága tovább nő, ugyanakkor lehetőséget biztosít a karbantartások, felújítások és alkatrészcserék – azaz bármilyen beavatkozás – adatalapú priorizálására.

„Látható, hogy az iparági üzemeltetők elérik saját képességeik határait, ahogy egyre nagyobb és szerte ágazóbb eszközflottákért kell felelősséget vállalniuk. Erre az igényre reagálva fejlesztésünk az energetikai szektor vállalatainak olyan megoldást kínál, amely jelentősen megkönnyíti az eszközeik üzemeltetését, diagnosztikáját és karbantartását. A projekt során elengedhetetlennek tartottuk, hogy az Expert System szigorú kiberbiztonsági elvárásoknak megfelelően működjön és garantálja a legmagasabb szintű adatbiztonságot. Bízunk benne, hogy ez az innovatív megoldás segít partnereinknek abban, hogy fenntarthatóbban és egyben költséghatékonyabban üzemeltessék eszközflottáikat.”

– mondta el Farkas Gábor, a Ganz Intelligent Solutions Brand Managere.

2022-ben a Ganz partnerséget kötött a német Maschinenfabrik Reinhausen vállalattal, amelynek köszönhetően bemutatta az Intelligent Solutions monitoring rendszert, majd ezt követően a technológiát 2023 szeptemberében kiterjesztette villamos forgógépekre is. A vállalat számára stratégiai fontosságú a digitalizáció alapú megoldások fejlesztése. Az első transzformátor mintegy 140 évvel ezelőtti megalkotása óta a Ganz eljutott odáig, hogy a digitalizációra, mesterséges intelligenciára és az egyéb iparági fejlesztéseire támaszkodva korábbi és jelenlegi termékeik is világszinten kiemelkedőek és elismertek, amivel nemcsak Magyarországon, de nemzetközi szinten is hozzájárul a zöldenergiára történő átálláshoz.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI segítségével teszi hatékonyabbá az energetikai rendszerek felügyeletét a Ganz appeared first on Műszaki Magazin.

A nagy nyelvi modellek (large language models) olyan mesterségesintelligencia-típusok, amelyek képesek ember alkotta szövegekhez hasonló tartalmak létrehozására. Ezek a modellek – például a népszerű ChatGPT – forradalmi változást hoztak az AI világában, és mára már képesek igen élethűen utánozni az emberi képességeket.

A szakembereket már régóta foglalkoztatja, mennyire intelligensek a gépek az emberekhez képest. A klasszikus összehasonlító tesztek (mint például a Turing-teszt) azonban nem képesek differenciálni az emberi teljesítményben: csak azt lehet mérni velük, hogy a gépek mennyire képesek utánozni az emberi kogníció univerzális aspektusait, például a kommunikációs készséget. Ezzel szemben az emberi intelligencia vizsgálata épp az egyéni különbségekre fókuszál – maga az IQ is egy olyan relatív mutató, amely a teljesítményünket másokéhoz viszonyítja.

Egyes kutatók szerint az AI intelligenciáját úgy lehet a legjobban mérni, ha a modellekkel embereknek tervezett pszichometriai teszteket végeztetünk el. Ennek fényében Kovács Kristóf, az ELTE PPK tudományos főmunkatársa, a Kognitív Képességek Kutatócsoport vezetője és a tesztező platformokkal foglalkozó Klein Balázs vizsgálatukban két mesterséges intelligencia alkalmazás (ChatGPT és Bing) verbális intelligenciáját hasonlították össze több mint 9000 emberével.

Ehhez egy számítógépes adaptív szókincstesztet használtak, ahol kilenc felsorolt szó közül mindig azt a kettőt kellett kiválasztani, amelyek jelentésben a legközelebb álltak egymáshoz. Az adaptív tesztelés során egy algoritmus választja ki az elemeket egy kérdésbankból úgy, hogy a nehézségi szint mindig közel legyen az alany képességeihez. Ezáltal pontosabb eredményt kaphatunk, mint egy fix kérdésekből álló teszt esetén.

A teszten mindkét nyelvi modell magas teljesítményt nyújtott: 20-ból 19 embernél – azaz az emberek 95%-ánál – jobb eredményt értek el, és jobban teljesítettek a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőknél is. Ha ezek a gépek emberek lennének, kiemelkedő tehetségnek számítanának – hívják fel a figyelmet a szerzők, akik szerint valószínűsíthető, hogy az AI alkalmazásoknak a közeljövőben az emberek 100%-ánál jobb szókincsük lesz.

A gépek kiemelkedő teljesítményük ellenére azonban vétettek néhány hibát is. Az ismétlődő kérdések 42%-ánál eltérő válaszokat adtak az egyes alkalmakkor – ilyen embereknél nem történik. Emellett esetenként „hallucinációik” is voltak: olyan szavakkal válaszoltak, amelyek nem szerepeltek a megadott opciók között. (Ez akkor is megtörtént, ha korábban már megválaszolták helyesen az adott kérdést, tehát nem arról volt szó, hogy nem tudták a megoldást.) Ezek a hibák azonban nem a szoftverek hiányosságaira utalnak, hanem sokkal inkább arra mutatnak rá, hogy az embereknek szánt pszichometriai teszteknek a mesterséges intelligencia esetében vannak korlátai.

Az eredményeket olvasva felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miként különböztethetjük meg a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat és az ember által írt szövegeket, ha már a gépek is ilyen magas verbális teljesítményre képesek. A kutatók azt tanácsolják, ne a túl felszínes, hanem épp a túl szofisztikált kommunikáció esetén fogjunk gyanút – hiszen könnyen előfordulhat, hogy egy AI szoftver színesebb szókincsből dolgozik, mint mi.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI-nak jobb a szókincse, mint az embernek appeared first on Műszaki Magazin.

A SAS vállalat megbízásából készített kutatás megállapítja, hogy a kínai üzleti döntéshozók szerint vállalataik 83%-a használja a technológiát. Ez az arány az Egyesült Királyságban 70%, az Egyesült Államokban 65%, Ausztráliában 63%. Az USA vállalatok ugyanakkor 24%-kal vezetnek a kiforrottság és a generatív MI alapú technológiák teljes körű bevezetése tekintetében, szemben a kínai 19%-kal és az egyesült királyságbeli 11%-kal.

Az MI és a generatív MI globális gazdasági hatása becslések szerint évente 2,6–4,4 billió dollár többletbevételt hozhat a felhasználási esetek teljes skáláján.

A gazdasági következményeket figyelembe véve a SAS és a kutatást végző vállalat 1600 döntéshozót kérdezett meg a legfontosabb globális piacokon. A válaszadók számos iparágban dolgoznak, beleértve a bankszektort, a biztosítást, az állami szektort, az élettudományokat, az egészségügyet, a távközlést, a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet, az energia- és közműszolgáltatást, valamint a szakmai szolgáltatásokat. A felmérésben szereplő legkisebb vállalatok 500–999 főt, a legnagyobbak 10 000+ főt foglalkoztatnak.

„Bármely új technológiával kapcsolatban érvényes, hogy a vállalatoknak át kell lépniük egy felfedezési fázison, amely elválasztja a felfokozott elvárásokat a valóságtól, hogy megértsék a valós vállalati megvalósítások összetettségét. A generatív MI-vel elértük ezt a pillanatot”

– állapította meg Bryan Harris, a SAS ügyvezető alelnöke és technológiai igazgatója.

„A felfokozott elvárások csúcspontján túl mostantól a generatív MI célirányos alkalmazása és a megismételhető, megbízható üzleti eredmények elérése a tét.”

A generatív MI teljes körű használata és a vállalati folyamatokba való beépítése tekintetében Észak-Amerika részesedése 20%, az Ázsia-csendes -óceáni térségé 10%, Latin-Amerikáé 8%, Európáé 7%.

A következő régiók vezettek be a generatív MI használatára vonatkozó szabályozást: Ázsia–csendes-óceáni térség: 71%, Észak-Amerika: 63%, Európa: 59%, Latin-Amerika: 52%.

Az Ázsia–csendes-óceáni térség vállalatainak 94%-a rendelkezik dedikált költségvetéssel a jövő évi generatív MI fejlesztések finanszírozására. Európában ez az arány 91%, Észak-Amerikában 89% és Latin-Amerikában 84%.

Az adatok iparági szegmensekre bontva azt mutatják, hogy a banki és a biztosítási szektor számos mutató tekintetében vezet a mesterséges intelligencia napi üzleti műveletekbe történő beépítése terén. A bankszektorban ennek aránya 17%, a távközlésben 15%, a biztosítások területén 11%, az élettudományokban, a szakmai szolgáltatások területén egyaránt 11%, a kiskereskedelemben 10%, az állami szektorban és az egészségügyben csak 9%, míg a feldolgozóiparban 7% valamint az energia és közműszolgáltatásokban 6%.

A következő iparágak jelezték, hogy máris napi szinten és milyen mértékben használják a generatív MI-t:

a távközlésben 29%, a kiskereskedelemben 27%, a bankszektorban 23%, a szakmai szolgáltatások területén 23%, a biztosítások szektorában 22%, az élettudományok területén 19%, az egészségügyben 17%, az energia és a közműszolgáltatásokban 17%, a feldolgozóiparban 16%, az állami szektorban pedig 13%.

Arra kérdésre, hogy mely szervezeti egységek használják, vagy tervezik használni a generatív MI-t, a válaszok megoszlása a következő volt: értékesítés 86%, marketing 85%, információtechnológia 81%, pénzügy 75%, termelés 75%.

A globális felmérés adatai szerint a generatív MI rutinszerű alkalmazásával kapcsolatban a vállalatok előtt álló kihívások listáján az első helyen a világos stratégia hiánya áll.

A felmérésre válaszoló vezetők mindössze 9%-a nyilatkozott úgy, hogy rendkívül tájékozott a generatív mesterséges intelligencia vállalati bevezetésével kapcsolatban. Azon válaszadók közül, akiknek a vállalata már teljes mértékben bevezette a generatív MI-t, csak 25% nyilatkozott úgy, hogy rendkívül jól ismeri a vállalata stratégiáját a generatív MI bevezetésére vonatkozóan. Még a technológiai beruházási döntésekért felelős vezetők sem ismerik kellőképpen az MI-t – azoknál a szervezeteknél sem, amelyek az elfogadási görbe előtt járnak.

Tízből kilenc vezető technológiai döntéshozó összességében elismeri, hogy nem érti teljesen a generatív MI-t és annak az üzleti folyamatokra gyakorolt potenciális hatását. A technológiai vezetők mindössze 36%-a állítja, hogy teljesen képben van.

Ennek ellenére a legtöbb szervezet (75%) azt állítja, hogy a következő pénzügyi évben az MI-be való befektetésre elkülönített költségvetést tervez készíteni.

A SAS legfrissebb híreit kövesse a @SASsoftwareNews oldalát az X-en/Twitteren!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Generatív mesterséges intelligencia: használatában Kína, teljes körű bevezetésében az USA világelső appeared first on Műszaki Magazin.

A cégek, illetve a számukra biztonsági szolgáltatásokat kínáló szervezetek tehát folyamatosan növekvő számú és változatosságú kihívással néznek szembe a kibertérben. Egy friss felmérés szerint a mesterséges intelligencia remek lehetőségeket nyújt számukra ezen nehézségek leküzdésében. Önmagában az MI azonban nem elég, mivel csak az egyedi igények mentén összeállítható biztonsági rendszerekkel együtt képes maximalizálni a védelmet és minimalizálni a kockázatokat.

A Micro Focust nemrég felvásárló OpenText közzétette friss felmérését, amelyet a menedzselt szolgáltatásokat (MSP), illetve menedzselt biztonsági szolgáltatásokat (MSSP) kínáló vállalatok körében végzett. Ezek a cégek kulcsfontosságú szerepet játszanak az ügyfeleik érzékeny adatainak és eszközeinek megvédésében, ezért a visszajelzéseik értékes információval szolgálhatnak a piaci trendekről.

MI a legnagyobb kihívás és a legjobb lehetőség?

A felmérésben részt vevő válaszadók világszerte a mesterséges intelligencia alkalmazását jelölték meg ügyfeleik legnagyobb kihívásaként, amelynek megoldásában segíteni tudják őket. Az MI így egyúttal a legnagyobb üzleti lehetőséget is jelenti a szolgáltatók számára. A résztvevők 83 százaléka már tapasztalta, hogy az MI-hez kapcsolódó biztonsági eszközök, illetve szakértelem iránti érdeklődés miatt bővült az üzleti tevékenysége. Még többen (92,5%) gondolják úgy, hogy az MI idén az üzleti növekedés motorja lesz.

Míg tavaly a szerződési feltételek rugalmassága volt a legfontosabb ezen vállalatok ügyfelei számára, mára ezt átvette a mesterséges intelligenciához kapcsolódó szakértelem. A cégek ugyanis erősíteni szeretnék kibervédelmüket, kihasználva az MI-alapú eszközök előnyeit, illetve a fenyegetésekre vonatkozó információkat és az incidenseket kezelő, fejlett szolgáltatásokat.

A gépi tanulást és MI-t használó biztonsági eszközök már több esetben támogatták hatékonyan a kiberbiztonsági csapatokat a támadók megfékezésében és az erőforrások megvédésében. Az OpenText ArcSight termékcsaládja például mesterséges intelligencián alapuló, korrelációs elemzéssel segíti a szervezeteket a fenyegetések valós idejű észlelésében és értelmezésében, valamint a támadásokra adott válaszok felgyorsításában és automatizálásában.

Van élet az MI-n túl

A kutatás azonban arra is rámutatott, hogy a nagy MI-láz ellenére a nagyvállalatok és kkv-k jelentős része (56%) továbbra is inkább azért veszi igénybe az MSP-k és MSSP-k szolgáltatásait, mert olyan átfogó biztonsági megoldásra van szüksége, amelyet mindig az aktuális igények mentén alakíthat és fejleszthet tovább. A felmérés szerint az úgynevezett átfogó biztonság iránti érdeklődés több mint 10 százalékkal nőtt tavaly óta, és az ügyfelek több mint negyede (27%) azt részesíti előnyben, ha egy szállítótól tudja beszerezni az összes biztonsági eszközt.

Napjaink gyorsan változó fenyegetéseinek kezeléséhez olyan, speciális összetevőkre és megoldásokra épülő, átfogó biztonsági programra van szükség, amely képes alkalmazkodni a vállalatok változó biztonsági igényeihez. Jó példa erre az OpenText biztonsági portfóliója, amely minden szükséges elemet tartalmaz a biztonság megerősítéséhez.

A vállalatok az alkalmazásbiztonsági teszteszközökkel gondoskodhatnak arról, hogy ne legyenek olyan kritikus sebezhetőségek az alkalmazásaikban, amelyeket a kiberbűnözők kihasználhatnak. Az  adatvédelmi megoldásokkal feltérképezhetik a rendszerekben található érzékeny információkat, és megfelelő védelmet biztosíthatnak számukra. A szervezetek a személyazonosságok és hozzáférések kezelését és a hitelesítési keretrendszert összehangolva biztosíthatják, hogy minden erőforráshoz csak az férjen hozzá, akinek arra valóban szüksége van. A biztonsági információ- és eseménykezelő rendszer, valamint az arra épülő elemző szoftverek pedig azonnal észlelik a potenciális fenyegetéseket, míg a SOAR megoldás automatikusan megteszi a szükséges válaszlépéseket is.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI + testre szabható megoldások = maximális biztonság appeared first on Műszaki Magazin.

A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.

A fejlesztők rendszerint máshogy kommunikálnak, mint a többi munkavállaló, illetve az ügyfelek többsége, és ez több nehézségeket is okozhat. A fejlesztők kódokban gondolkodnak, és rengeteg technikai szakkifejezést használnak. Ezzel szemben a felhasználók a szoftverek azon funkcióira fókuszálnak, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkájukat, és az ehhez kapcsolódó igényeiket hétköznapi, egyszerű szavakkal fogalmazzák meg. A sales-esek és marketingesek számára azok a megkülönböztető előnyök a fontosak, amelyekkel a termék kitűnik a versenytársak közül, ezzel is támogatva az értékesítést. A döntéshozók pedig a számokat helyezik előtérbe, és a megtérülést tartják szem előtt.

Okos tolmács segít az értelmezésben

A különféle szempontokra összpontosító, eltérő nyelvezetet használó csoportok között nehézkes a kommunikáció, ami megnehezítheti a munkát és az együttműködést, ronthatja a hatékonyságot, valamint frusztrációt szülhet. A Micro Focus szakértői szerint ezeket a félreértéseket hatékonyan segíthet áthidalni egy olyan mesterséges intelligencia, amely jól beszél mindegyik csoport „nyelvén”, és tolmácsolni tud közöttük.

A vállalat szakemberei ezért hozták létre a Smart Assistant funkciót a szoftverfejlesztést támogató DevOps Aviator rendszerben, amely MI-re és a legújabb generációs nagy nyelvi modellre (LLM) támaszkodva értelmezi a szoftverek dokumentációit, és képes „lefordítani” az összetett, fejlesztői zsargont tartalmazó, technikai szövegeket hétköznapi, felhasználóbarát nyelvre a nem IT-s kollégák számára. Emellett a másik irányba, a fejlesztők felé is jól átadja a lényeget a felhasználók, marketingesek, értékesítők és döntéshozók irányából.

Szcenáriókra szabott fordítások

Számos helyzetben hasznos lehetnek ezek a fordítások. Az egyes termékekért felelős szakemberek például közérthetű nyelvezetű, rövid összefoglalót kérhetnek az éppen fejlesztés alatt álló funkciókról, amelyet továbbíthatnak a vezetőség számára. Hasonló összefoglalókat generálhatnak a marketinges szakemberek az ügyfelek számára fontos képességekről, az ő igényeiket helyezve a fókuszba. A fejlesztők pedig arról kaphatnak hasznos információkat a rendszertől, hogy a felhasználók milyen gyakorlati helyzetekben szeretnék használni az adott funkciókat, így pontosabb képet tudnak alkotni az elvárásokról, és jobban kiszolgálhatják azokat.

További támogatás a szoftverfejlesztéshez

A Smart Assistant nemrég vált elérhetővé a DevOps Aviator megoldásban, amely a vállalat saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájára és nagy nyelvi modelljére alapozva egyéb hasznos funkciókkal is segít a szoftverfejlesztés hatékonyságának növelésében.

Támogatja például a tesztelést azáltal, hogy néhány kattintással, automatikusan generál különféle tesztszkriptet, amelyek közül a tesztelésért felelős szakemberek egyszerűen kiválaszthatják azokat, amelyekre szükségük van az ellenőrzésekhez. Ennek köszönhetően időt takaríthatnak meg az eszköz segítségével azáltal, hogy kevesebb manuális munkát kell végezniük. A fejlesztők is rábízhatják az ismétlődő, utólagos munkákat a megoldásban található MI-re, így hasznosabb feladatokkal foglalkozhatnak.

Az OpenText DevOps Aviator megoldásról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre: https://www.youtube.com/watch?v=rJxq4K_zsGc

A DevOps Aviator abban is segíti a szakembereket, hogy figyelemmel tudják kísérni a kritikus fontosságú projekteket, illetve a szoftverek minőségét érintő, potenciális kockázatokat, mivel lehetővé teszi a vezérlőpultok testre szabását. Az eszköz nyomon követi a határidőket és az új funkciók megjelenésének idejét, ráadásul előre is látja azokat, mivel folyamatosan tanul a múltbéli adatokból. Ennek köszönhetően pontosabban előre jelezhető, mikor kerülhet piacra egy-egy új funkció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között appeared first on Műszaki Magazin.

Az AI jövőbemutató megoldásai jelentősen átalakítják a szakmákat, a vállalati középvezetők hatékonysága akár 40-50%-kal is javulhat. A KPMG saját AI-fejlesztéseit először saját szervezetén belül teszteli, amellyel például a dokumentumkezelési hatékonyság is jelentősen javul.

Az idén 35 éves KPMG nem csak elsőként jelent meg Magyarországon a Big4-ok közül 1989-ben, de ugyanazzal a lendülettel támogatja ma is a vállalkozásokat a fejlődésben. A Digitális Könyvvizsgálati Központja szintén kerek évfordulót ünnepel, hiszen 10 éve alakult az első agilis módszertant bevezető üzletágként. Bár nagy utat tettek meg a KPMG Magyarország szakértői – hiszen a kezdeti 13 fős csapat mára 1800 fős vállalatcsoporttá nőttek ki magát – a fejlődésben továbbra is élen jár a leginnovatívabb és sikeres üzleti megoldásokban, támogatva a vállalkozások növekedését és hatékonyságuk javulását. Éppen ezért áll most a KPMG megoldásainak fókuszában a vállalati digitalizáció és az AI jövőbemutató használata.

„A mesterséges intelligencia (AI) többé már nem kopog az ajtónkon – teljes vállszélességgel bedöntötte a kaput. A modern technológiák korai bevezetésével versenyelőnyre tehetünk szert”

– emelte ki a technológia adaptálás fontosságát Kórász Tamás, a KPMG Management Consulting Partnere. Kórász szerint a digitalizációval, többet közt a Cloud, Big Data és AI fejlesztésekkel nem csak szintet léphetnek a magyar vállalkozások, hanem teljesen új utakat nyithatnak a fogyasztói és munkavállalói élmények javítására, új értékkínálat létrehozására és az üzleti modellek átalakítására. Arra még senki nem tudja a választ, hogy az AI az üzleti világot mennyire fogja felforgatni, milyen szakmákat, szakterületeket alakít át a következő 10-20 évben. Az azonban már tisztán látszik, hogy egy szakmai középvezető munkáját az AI 40-50%-kal hatékonyabbá tudja tenni pár éven belül. A továbbiakban is szükség lesz a szakmai kollégákra, de a munkakörök és a feladatok jelentősen átalakulnak minden területen.

Az AI területén a korszerű technológiai támogatás elengedhetetlen a vállalatok sikeréhez, amihez a KPMG a legnagyobb informatikai cégekkel alakít ki stratégiai partnerséget. A KPMG szakértői szerint a mesterséges intelligencia helyes működéséhez elszántságra és kísérletezésre is szükség van.

Rakó Ágnes, a KPMG Risk Consulting Partnere kiemelte, az AI már a tradicionális területekre is beférkőzött, napi szinten az üzleti élet része.

„Az AI lehetőséget ad a meglévő humán kapacitások, adatok és források még hatékonyabb felhasználására. Az AI használata sokszor jelentkezik elvárásként az ügyfelek részéről; ez olyan billog, ami kell a termékekre, szolgáltatásokra.”

Ma már az üzleti folyamatok és az IT közösen tud csak fejlődni, a technológia és az üzleti érdek ugyanazzal a jövőbe mutató eszköztárral tud csak sikeresen együttműködni. A KPMG elkötelezetten segíti ügyfeleit a digitális transzformációban. Ennek során felméri az egyes vállalatok üzleti, működési és digitális sikertényezőit, elkészíti az üzleti transzformációs és technológiai tervet, majd megvalósítja és rendszerbe állítja a fejlesztéseket, ezt követően pedig naprakészen tartja a rendszereket. Tapasztalatuk szerint ma már egy vállalatnak nem tanácsok, hanem megoldások kellenek. A kézzel fogható eredményekhez, az értékek bemutatásához a KPMG saját szervezetén belül kísérletez, így a saját kollégáik is láthatják az AI üzleti felhasználásában rejlő értékeket.

A most készülő, nem reprezentatív felmérését (Mesterséges Intelligencia (AI) Érettségi Felmérés) hamarosan publikálja a KPMG, az előzetes adatokból azonban az már most elmondható, hogy a vállaltok többsége már kipróbált valamilyen területen AI megoldásokat, sőt a legtöbben többféle eszközt is kipróbáltak már, azonban nem bíznak meg vakon az AI által generált eredményekben.

Ezt a megközelítést, vagyis az adatok ellenőrzését ajánlja egyébként Ignácz Péter, a KPMG adatelemzés, modellezés és gépi tanulás szakértője is, aki a saját deep learning rendszerükön keresztül mutatta be, hogy a gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazásával miként lehetünk képesek dokumentumok tömegéből kinyerni a számunkra lényeges információt, és hogyan lehet válaszokat generálni a feltett kérdésekre, lényegre törő összefoglalót készíteni egy problémáról, emberi beavatkozás nélkül.

„A vállalati környezet leginkább abban különbözik a ChatGPT-vel megoldott feladatoktól, hogy nem nyilvános interneten alapuló tudásbázist használnak, hanem nagy nyelvi modellek a vállalat saját adatait dolgozzák fel, így segítenek megoldani az üzleti problémájukat”

– emeli ki Ignácz Péter.

A KPMG saját fejlesztésű dokumentumfeldolgozó rendszere már képes saját maga is nagyszámú releváns kérdést megfogalmazni a dokumentumok kívánatos feldolgozásához. A rendszer alapja a jól feltett kérdés, hiszen a gépi tanulással felkészített rendszerek képesek csaknem száz százalékban jó válaszokat adni a jól feltett kérdésekre, de rossz kérdésre – az emberhez hasonlóan – a nagy nyelvi rendszerek is csak rossz válaszokat adnak.

A KPMG saját rendszerét pénzügyi beszámolókon futtatva egyébként azt tapasztalták, hogy szinte azonnal 80-85 százalékos használati értékű elemzést adott a bevitt információkból, ahhoz képest, mint amire két kolléga ennél nagyobb pontossággal, de körülbelül két nap alatt képes lett volna. Az első futtatás ugyan nem ad tökéletes eredményt, de kiválóan működik egy olyan alap készítéséhez, amely ugyancsak töredék idő alatti emberi beavatkozással száz százalékra emelhető, vagyis a munkatársaknak rengeteg idejük szabadul fel arra, hogy más feladatokkal foglalkozzanak.

A gépi tanulás és a nagy nyelvi rendszerek alkalmazása számos vállalati feladatra remekül alkalmazható, és sok emberi munkaórát szabadít fel más feladatok elvégzéséhez. Azonban ahhoz, hogy a jövőbe mutató technológiák pontosak legyenek, olyan gondolkodó és kreatív szakértőkre van szükség, akik pontosan meghatározzák a bevitt dokumentumok körét, az elvégzendő feladatokat, a megkívánt válaszok elvárt tartalmi elemeit és pontosságát. Ezen a területen tehát a gép és az ember nem rivalizál, hanem egymásra támaszkodva ugrik szintet termelékenységben, reakcióképességben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az AI már nemcsak kopogtat a kapun, hanem bedöntötte tokostól appeared first on Műszaki Magazin.

A cégvezetők többsége egyelőre kisléptékű integrációban gondolkodik, azonban nehézségekbe ütköznek az MI-készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálásában. A munkavállalók tartanak attól, hogy nem tudnak lépést tartani a munkaerőpiaci elvárásokkal: az Intrum felmérése szerint a magyarok jelentős része aggódik amiatt, hogy a generatív MI miatt elveszítheti a munkáját.

A világgazdasági növekedés idén lassulást mutat az előző évhez képest, hasonlóan a magyar gazdasági növekedéshez, amely alulmúlta az elemzők várakozásait: a hazai gazdaság 0,8 százalékkal teljesített rosszabbul, mint egy évvel korábban. A szakértők abban bíznak, hogy az innováción keresztül erőteljesebb gazdasági növekedés valósulhat meg, ezért az új technológiákban, mint például a generatív MI hasznosításában látják a lehetőséget. A McKinsey becslései szerint a mesterséges intelligencia és más automatizálási technológiák teljes hatása a következő évtizedben akár 1,5-3,4 százalékpontos átlagos éves GDP-növekedést eredményezhet a fejlett gazdaságokban.

Az Intrum legújabb Európai Fizetési Jelentéséből kiderül, hogy a vállalatok nagy reményeket fűznek a mesterséges intelligenciához, kiváltképp a back-office feladatokban való alkalmazásához. Úgy látják, hogy a kifizetések terén a csalások csökkentésében, az ügyfelek viselkedésének jobb megértésében és a fizetési folyamatok optimalizálásában segíthetnek az MI alapú technológiák, amelyek így további hatékonyságnövelést is eredményezhetnek.

Mesterséges Intelligenciával a kinnlevőségek kezelésére

A kutatásban részt vevő magyar cégvezetők fele szerint a mesterséges intelligencia fejlődése segíthetne az utóbbi években nagy problémát jelentő késedelmes fizetések kezelésében.

Véleményük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásának legfontosabb potenciális előnyei az ügyfelekkel való személyre szabott kommunikáció kialakítása (42 százalék) és a pontosabb hitelminősítés (42 százalék).

A válaszadók csaknem fele aggódik amiatt, hogy ha nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, akkor lemaradhatnak versenytársaik mögött, ugyanakkor a magyar vállalatok 46 százaléka egyelőre csak korlátozott és kisléptékű befektetéseket tervez az MI-technológiába. Az MI széleskörű bevezetésében a vállalatoknak csak 7 százaléka gondolkodik. Látszólag a magyarok így is nyitottabbak az innovációra, mivel ez minimálisan magasabb az EU-átlagnál, ami 5 százalék. A széleskörű bevezetésre különösen nyitott a kormányzati és közszektor.

Ugyanakkor kihívást jelent a vállalkozások számára az MI kockázatainak kezelése. 66 százalékuk aggódik amiatt, hogy az MI tisztességtelen döntéseket hozhat a korábbi ügyféladatok alapján. Továbbá aggódnak amiatt, hogy elveszítik a személyes kapcsolatot az ügyfelekkel, valamint nem látják át pontosan, hogy az MI milyen alapelvek alapján hozza meg döntéseit.

Aggódnak a munkavállalók, Magyarország technooptimista

Az elmúlt évben egyre több óriásvállalat jelentett be leépítéseket annak érdekében, hogy az emberi feladatokat a pontosabb és költséghatékonyabb mesterséges intelligenciának adja át. Ennek következtében erős szorongás tapasztalható a munkaerőpiacon, a munkavállalók háromnegyede úgy érzi, hogy szüksége van MI-ismeretekre ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Ezt a munkaadói oldalon is megerősítik: a vállalatok 66 százaléka úgy gondolja, hogy nem alkalmazna olyasvalakit, aki nem rendelkezik mesterséges intelligencia-ismeretekkel.

Egyértelműnek látszik, hogy a leghangsúlyosabban a digitalizáció és az MI-integráció lehet a cégek fókuszában a következő években. Ehhez azonban jelentős befektetéseket kell végezniük az MI-készségekbe, akár új, MI-fókuszú munkavállalókat alkalmazva, akár a meglévő munkavállalók továbbképzésére fektetve a hangsúlyt. A jelenlegi felmérés alapján azt tapasztaljuk, hogy a hazai vezetők több mint fele küzd azzal, hogy házon belül olyan munkavállalókat találjon, akik ki tudják aknázni a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket – értékelte az idei Európai Fizetési Jelentést Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Az Intrum már tavaly részletesen vizsgálta a témát, és az Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR) kiderült, hogy a magyarok 17 százaléka tart attól, hogy a generatív MI (például a ChatGPT) miatt elveszítheti a munkáját vagy bevételének egy részét. A különböző korcsoportok közül a Z generáció kiemelkedően (27 százalék) félti a megélhetését, miközben az Y generációnak csak 20 százaléka és az X generációnak 16 százaléka. Bár a kutatás ezt nem vizsgálja, de a fiatal korosztály – különösen a 18-21 évesek – kiemelkedő félelme összefüggésben lehet azzal, hogy tagjai jobban informáltak a mesterséges intelligenciáról, annak képességeiről.

A V4 országokból a szlovák és cseh munkavállalók 29 százaléka, míg a lengyelek negyede fejezte ki aggodalmát a mesterséges intelligencia miatt, ami arra mutat rá, hogy a magyarok kevésbé aggódnak. Az összes vizsgált európai ország közül Svédországban (39 százalék), Görögországban (38 százalék) és Olaszországban (38 százalék) a leginkább technopesszimisták a megkérdezettek. Eközben a technooptimista országok között Magyarország (17 százalék), Svédország (17 százalék) és Hollandia (16 százalék) szerepel.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A vállalatok az MI-tól várják a gazdasági fellendülést, a munkavállalók azonban tartanak tőle appeared first on Műszaki Magazin.

Közel 100, kis- és közepes méretű vállalkozástól érkeztek válaszok. A válaszadók 46%-ban a szolgáltatói, 24%-ban pedig a kereskedelmi szektort képviselik. A többségük nagy múlttal rendelkező szervezet, 44%-uk legalább 20 éve működik, további 27%-uk pedig több, mint minimum 10 éve. A válaszolók jellemzően felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, többségük felkészültnek érzi magát az informatikával, digitalizációval kapcsolatos kérdéseket illetően. A kutatás kitért a sikeres üzleti felhasználások eseteire és felméri a legnagyobb kockázatokat is. Az eredményekből született kulcsmegállapítások hozzájárulnak az MI hazai piacának feltérképezéséhez és további fejlesztéséhez.

Kialakult vállalati MI kultúráról nehezen beszélhetünk

Az MI átalakítja a mindennapi életünket, és paradigmaváltást hozott az üzleti és a tudományos életben is. Nemcsak egy technológiai forradalom, hanem az üzleti életben az adatvezérelt vállalatvezetés egyik eszköze. A System 32 IT Kft. felméréséből kiderült, hogy a válaszadó cégek nagy része nem rendelkezik MI stratégiával, ennek ellenére többen kezdenek fejlesztésekbe mesterséges intelligenciát használó megoldásokat felhasználva.

A válaszok rámutattak arra is, hogy a fejlődéshez jellemzően hiányzik a megfelelő stratégiai és technikai háttér, a leendő felhasználók felkészítése többségében nem megoldott, valamint az MI bevezetéséhez szükséges tudás és erőforrás sem áll rendelkezésre.

A kutatást kitöltő MI-t használó cégek döntéshozóinak visszajelzése alapján 10%-ánál dolgozik jelenleg dedikált MI munkatárs vagy vezető, annak ellenére, hogy a válaszadók 2/3-a úgy gondolja, hogy az MI egyszerűsíti és felgyorsítja a munkafolyamatokat.

A mintába került MI-t használó szervezetek közül 1-2 kivételével egyik sem rendelkezik MI-re allokált büdzsével, belső szabályozással vagy etikai irányelvekkel.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint ez rendkívül kockázatos, hiszen a jól átgondolt, előre megtervezett MI stratégia kulcsfontosságú a digitális átalakulás folyamatában. Ezzel mérsékelni lehet az üzleti rizikót, és tudatosabban haladhatunk az üzleti céljaink megvalósításának lépéseivel a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket kiaknázva. Ezt az állítást támasztja alá a kutatás során meghatározott MI readiness index is, amely szerint a mintába bekerült cégek 63%-a rendkívül alacsony MI tudatossággal működik, míg 17%-uk alacsony, 19% közepesen tudatos és csupán 2% rendelkezik magas MI tudatossággal.

Igény az edukációra és a támogatásra

A kutatásban résztvevő döntéshozók 31%-a most is aktívan használja az MI nyújtotta lehetőségeket, míg 19%-uk a következő 1-2 évben gondolja bevezetni a mesterséges intelligenciát használó megoldásokat a cég működésébe. A cégvezetők 12%-a bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a vállalatuknál milyen területeken és feladatoknál tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát. Csupán 44%-uknak van ötlete arra, hogyan lehetne jól használni az MI-t az üzleti céljaik megvalósítására. Az MI bevezetésén gondolkozó döntéshozók közel fele szükségesnek tartja külső partner bevonását ennek véghezviteléhez. Az edukációra és a külsős szakértő támogatásra jelentős az igény. Jelenleg a megkérdezett szervezetek 38%-ánál nyílik lehetőség valamilyen formában részt venni MI -vel kapcsolatos képzésen, oktatáson.

Az MI alkalmazásának TOP 4 -es listája

Az MI-t használók 83%-a pozitív tapasztalattal rendelkezik a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban. A mesterséges intelligenciát felhasználók 72%-a általános irodai feladatok elvégzése során veszi igénybe az MI-t. 50%-ban használják a marketing tevékenység támogatásában, és hasonló arányban hívják segítségül az adminisztráció, a döntéstámogatás és a riportok készítése esetén. (44%)

Az MI alkalmazása: érezhető generációs vezetői különbség?

A kutatásban a válaszadó cégek döntéshozói leginkább az X generációt (1965 és 1980 között születettek) és a Baby Boomer generációt (1946-1964 között születettek) képviselik.
A férfiak és a nők közel egyenlő arányban képviseltetik magukat a válaszadók között. 13%-a 40 év alatti, 28%-a 40-49 év közötti, 22%-a 50-59 éves, 13%-a 60 éves vagy idősebb. Vajon más eredményeket kaptunk volna, ha az Y és a Z generációt képviselő fiatal vezetőket kérdezünk meg? Steigervald Krisztián generációkutató szerint:

„Lényegesen más eredményeket kaptunk volna a kutatásból, ha a válaszadók között az Y és Z generációsok domináltak volna. A mesterséges intelligencia (valós) megértése akár idegrendszerileg is komoly kihívás lehet az idősebbeknek, állítja többek között Mérő László. Gyakorlati tapasztalat, hogy a mostani középiskolások/egyetemisták hétköznapi szinten, a legegyszerűbb feladatokhoz is használják az MI-t. Fel sem merül kérdésként a használat, mert szinte napi rutin. Képek, prezentációk készítése, fordítás, anyaggyűjtés, szekunder kutatás, tanulmányok írása, ha nem is rögtön a szakdolgozatokra gondolunk. Ez a rutinszerű, bátrabb használat hiányzik (hiányozhat) még az idősebbekből, ahol a tanulás, az alkalmazás bátorságának a sebessége másképp alakul(hat), növelve a digitális szakadékot a generációk között.”

Az MI növeli a cégek versenyképességét

A döntéshozó válaszadók 64%-a egyetért azzal, hogy az MI növeli a cég versenyképességét. Ugyanakkor csak a 46%-uk véli úgy, hogy a cég dolgozói nyitottak lennének az MI cégen belüli alkalmazására. Szlezák Péter szerint: „Az a tapasztalatom, hogy a munkavállalók döntő többsége használ már valamilyen MI hátterű eszközt, anélkül, hogy valaha bármilyen képzést kapott volna ennek a kockázatáról és megfelelő használatáról. A vezetői példamutatás most is, mint minden nagy forradalmi és technikai változás esetén esszenciális.”

Robot szüli meg a FOMO Sapienst?

A szuperintelligens rendszerek jelentette egzisztenciális fenyegetés kockázata alakította ki a félelmet a technológiai függéstől és a munkahelyvesztéstől. Másik fontos hatása a FOMO (Fear of Missing Out), azaz a „kimaradástól való félelem”, az az érzés, hogy aki nem használja az MI-t, az lemarad.

„Nem a mesterséges intelligencia veszi el a munkát, hanem azok az emberek, akik tudják használni.”

– ahogy Mérő László, a mesterséges intelligenciáról szóló előadássorozatában kifejtette.

A digitális és a technológiai lemaradás miatti aggodalom egyértelműsíthető ebből a kutatásból is. Az MI-t kockázatosnak ítélő válaszadók körében, 68% az aránya azoknak, akik aggódnak amiatt, hogy hiteles forrásból származnak-e az MI válaszai egy-egy promptolásnál. A válaszadók 67%-a egyetértett azzal, hogy az MI egyszerűsíti az életet, 75%-uk szerint gyorsítja, 31% -uk szerint pedig veszélyezteti az emberek munkáját. A válaszadók többsége már használt a munkája során valamilyen MI megoldást, 78%-uk gondolja úgy, hogy aki nem foglalkozik az MI-vel, az lemarad. A vállalkozások 31%-a vezetett be „hivatalosan is” mesterséges intelligenciát a céges működésbe.

Szlezák Péter, a System 32 IT Kft. alapító ügyvezető igazgatója szerint a kockázatok és a félelmek eloszlatásának fontos eszköze az edukáció, és az, hogy a cégvezetők pontosan értsék, a saját vállalkozásuk profitabilitását hogyan tudják erősíteni a jelenleg elérhető MI eszközök. Az IT biztonság kulcskérdés, amiről nem szabad elfeledkeznünk. De a félelmeink ne akadályozzanak meg a fejlődésben, mert aki kimarad, az lemarad.

Tervek az MI alkalmazását illetően

Egy 2023-as amerikai kutatásban az MI-vel foglalkozó vezetők és szakemberek 69%-a állította, hogy a következő 3 évben az MI kulcsszerepet fog játszani a cégük életében. (Zeitgeist: 2023 AI Readiness Report). A System 32 idei kutatásánál ugyanerre a kérdésre mindössze a vezetők 27%-a válaszolt igennel.

Az MI stratégia lehet a fejlődés kulcsa?

Az MI egyik legnagyobb haszna a szervezeti működésben és a cégvezetésben az, hogy az információrobbanásnak köszönhetően ránk ömlő adatmennyiség feldolgozását és értelmezését támogatja. Ezen túl az üzleti tervezésben a predikció egyik fontos eszköze. A kutatásban vizsgált cégek többsége ugyan egyetért az MI hasznosságával kapcsolatos megállapításokkal, azonban csak kevés jut el odáig, hogy kidolgozott stratégia mentén, megfelelő edukációt követően építse be azt a szervezete működésébe.

„A System 32 legújabb programja segít felmérni a vállalatoknak, hogy hol tartanak a felkészülésben, mennyire készek a digitális átállásra. Az eredmények alapján testreszabott stratégiát készít a System 32 csapata, illetve a cég igényeinek megfelelő eszközöket javasol és adekvát szintű képzést tart a vezetőségnek és a munkatársaknak.”

– mondta Szlezák Péter.

Amíg kockás papíron születnek még ma is üzleti tervek és a félelmeink felülírják a progresszív gondolkodást, addig mi válunk a saját fejlődésünk gátjává, és az MI -ben rejlő óriási potenciál kiaknázatlan marad.

„A technikának köszönhetően bármit megszerezhetünk, amit csak akarunk. A lehetőségek korlátlansága azonban csak illúzió, hiszen fizikai képességeink behatárolnak minket.”

– mondja Andrew Przybylski, brit pszichológus.

A System 32 piackutatásának konklúzióit dióhéjban összefoglalva rengeteg még a teendő a magyar gazdaságban a kis- és középvállalkozások körében az MI hasznára, jelentőségére vonatkozó edukáció és a mindennapi üzletmenetbe történő bevezetés és felhasználás terén.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Marad-e az AI homály a vállalkozások körében? appeared first on Műszaki Magazin.

 Hagyományosan nagy figyelem kíséri az SAP éves konferenciáját, ahol legfrissebb fejlesztéseit és legújabb együttműködéseit szokta bejelenteni az üzleti szoftverek piacvezetője. Az orlandoi SAP Sapphire eseményen ezúttal a generatív AI innovációk és az AI-fókuszú partnerségek kerülnek fókuszba, melyek révén a cég vállalati ügyfelei versenyelőnyre tehetnek szert az AI korszakában. Azáltal, hogy az SAP az üzleti AI-t a legkritikusabb folyamatok működését biztosító vállalati felhőportfólióba építi be, és olyan vállalatokkal köt partnerséget, amelyek az AI fejlesztésekben az élen járnak, a globális üzleti életben az döntésalapú értelmezések és a kreativitás új hullámát indítja el.

„A Sapphire 2024-en bejelentett üzleti AI-innovációk újradefiniálják a vállalkozások működését”

– mondta Christian Klein, az SAP vezérigazgatója.

„A mai AI bejelentések és partnerségek arra az elkötelezettségünkre épülnek, hogy olyan forradalmi technológiát nyújtsunk, amely valós eredményeket hoz, és segít ügyfeleinknek felszabadítani azt az agilitást és találékonyságot, amelyre szükségük van a sikereikhez a mai gyorsan változó üzleti környezetben.”

Az AI jelenti az üzletet

Azáltal, hogy az SAP az üzleti mesterséges intelligenciát beágyazza a vállalati megoldásaiba, olyan adatokat és összefüggéseket ad a vállalatok kezébe, amellyel jobb eredményeket érhetnek el, miközben a kreatív problémamegoldásban jártas humán munkaerőnek is teret ad. Ilyenek például az SAP SuccessFactorsban az AI által generált jelentések, amelyek a személyzeti vezetők számára megbízható adatokat és támpontokat nyújtanak a javadalmazással kapcsolatos tárgyalásokhoz, vagy az SAP Sales Cloudba épített újítás, ami előrejelzési képességekre támaszkodva össze tudja párosítani a sikeres értékesítőket a legjobban működő termékekkel, hogy ezzel is növelje az értékesítési eredményeket. Eközben az SAP Business Technology Platform az Amazon Web Services, a Meta és a Mistra AI nagy nyelvi modelljeit is hozzáadja a generatív AI központjához. Ez a képesség az SAP AI Core-ban megkönnyíti a generatív AI felhasználási esetek kialakítását az SAP-alkalmazásokhoz.

Az SAP generatív AI copilotja, a Joule gyorsan rendezi és kontextualizálja a több rendszerből származó adatokat az automatizálás előmozdítása és a döntéshozatal javítása érdekében. Mostantól a Joule a vállalat teljes megoldásportfóliójára kiterjed. A Joule tavaly ősszel indult el az SAP SuccessFactorsban, most pedig beágyazódott az SAP S/4HANA Cloud megoldásokba és többek között az SAP Build és az SAP Integration Suite megoldásokba is. Az év végéig pedig az SAP Aribában és az SAP Analytics Cloudban is elérhetővé válik. A Sapphire-ön azt is bejelentette az SAP, hogy tovább bővíti a Joule hatáskörét azáltal, hogy integrálja azt a MicrosoftCopilottal, ezzel még szélesebb körű ajánlásokat, összefüggéseket hozva felszínre. Ez a mély, kétirányú integráció a felhasználók számára egységes, közvetlenül a munkafolyamatba épülő élményt biztosít, és zökkenőmentes hozzáférést kínál az SAP és a Microsoft 365 üzleti alkalmazásaiból és azok interakcióiból származó információkhoz. Az üzleti mesterséges intelligencia növekvő jelentőségét elismerve az SAP megerősíti elkötelezettségét a releváns, megbízható és felelős mesterséges intelligencia elvei mellett. A Sapphire konferencián az SAP elfogadta az UNESCO mesterséges intelligencia etikájáról szóló ajánlásának 10 vezérelvét, amelyek célja annak biztosítása, hogy a mesterséges intelligencia technológiákat oly módon fejlesszék és használják, hogy az tiszteletben tartja az emberi jogokat, elősegíti a méltányosságot, és hozzájárul a fenntartható fejlődéshez.

Az innovációs potenciált erősítő partnerségek

Az SAP az iparág vezető cégeivel működik együtt, hogy a generatív mesterséges intelligencia vállalati szintű határait feszegesse. Az AWS-szel és a Microsofttal való kibővített együttműködésük mellett a Google Clouddal, a Metával, a Mistral AI-val és az NVIDIA-val kötött partnerségek biztosítják, hogy az SAP kihasználhassa az AI-ra fogékony technológia erejét a gyors innováció érdekében.

Google Cloud

Az SAP és a Google Cloud kibővíti partnerségét, és az üzleti AI segítségével segít a vállalatoknak jobban előre jelezni és csökkenteni az ellátási lánc kockázatait a fennakadások minimalizálása és az optimális készletszintek fenntartása érdekében. A vállalatok a Joule és az SAP Integrated Business Planning for Supply Chain integrált üzleti tervezését a Google Cloud Gemini modellek AI asszisztensével és a Google Cloud Cortex Framework adatalapjával is integrálják.

Meta

Az SAP a Meta Llama 3 segítségével olyan szkripteket hoz létre, amelyek az SAP Analytics Cloudban nagymértékben testreszabott analitikai alkalmazásokat állítanak elő. A Meta újgenerációs mesterséges intelligencia modellje kiváló a nyelvi árnyalatok megértésében, és a kontextusba helyezett szövegek értelmezésében, így ideális támogatást nyújt a vállalati üzleti követelmények kézzelfogható eredményekké történő átfordításában.

Mistral AI

Az SAP az SAP AI Core generatív AI központjának képességéhez a generatív AI-ra specializálódott, párizsi székhelyű globális vállalat, a Mistral AI új, nagy nyelvi modelljeit is hozzáadja.

NVIDIA

Az SAP és az NVIDIA Corporation termékközi partnerséget alakít ki a legmodernebb technológiáknak a vállalati üzleti alkalmazásokba való beágyazása érdekében. Miközben az SAP a Joule-t arra képzi ki, hogy a RISE with SAP implementációkhoz AI asszisztensként szolgáljon, az NVIDIA legkorszerűbb AI modelljei átvizsgálják az SAP tanácsadói eszközeit, hogy releváns és pontos válaszokat adjanak a megvalósítással kapcsolatos kérdésekre. Emellett ahogy az SAP beágyazza a Joule-t az ABAP Cloudba, hogy ABAP kódot generáljon az SAP fejlesztők számára, az NVIDIA gyorsított infrastruktúrája futtatja és kezeli az SAP generatív AI modelljét az ABAP kódgeneráláshoz. Valamint az SAP a generatív AI-t beépíti az SAP Intelligens termékajánlásba (SAP Intelligent Product Recommendation), és az NVIDIA Omniverse Cloud API-k lehetővé teszik az összetett gyártási termékek és konfigurációk ipari digitális ikerként történő szimulációját.

Az agilitást és a fenntarthatóságot elősegítő felhőtechnológia

Az üzleti siker az AI korszakában egyet jelent a felhőben való működéssel. Az SAP minden eddiginél könnyebbé teszi a váltást olyan kezdeményezésekkel, amelyek segítenek az ügyfeleknek megtalálni a komplex SAP S/4HANA Cloud átalakításokhoz szükséges szakértelemmel rendelkező partnereket. A Sapphire további felhő-innovációi közé tartoznak azok a funkciók, amelyek segítik a szervezeteket a fenntarthatósági stratégiáik mérésében, kezelésében és végrehajtásában. Az SAP Sustainability Control Tower és az SAP Sustainability Footprint Management mostantól követi a karbonlábnyomot, és segít a vállalkozásoknak a szabályozási előírásoknak való megfelelésben is.

A Sapphire 2024 további híreiről tájékozódjon hírfolyamunkból.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Minden cloud termékét AI képességekkel ruházza fel az SAP appeared first on Műszaki Magazin.

Közép-Európában már minden harmadik szervezetnek közvetlen tapasztalata van a generatív mesterséges intelligenciával, és mindössze a vállalatok négy százaléka várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést. A régióban négyből három pénzügyi vezető (73%) véli úgy, hogy az AI fontos a vállalatuk stratégiája szempontjából. A Deloitte legfrissebb CFO felmérése szerint a megkérdezett pénzügyi vezetők fele költségcsökkentést vár a mesterséges intelligencia bevezetésétől.

A Deloitte Central Europe legfrissebb, Getting ready for the GenAI journey? című CFO felmérése közel 500, a 15 közép-európai piacon működő szervezetet képviselő pénzügyi vezető véleményét rögzíti arról, melyek a generatív mesterséges intelligencia bevezetésének legfontosabb előnyei és kihívásai. A pénzügyi vezetők véleményének legpontosabb mérője a régióban a gazdasági és üzleti szempontokat, és a vállalatok növekedési kilátásait is bemutatja, a Pénzügyi műveletek című kiegészítés pedig betekintést nyújt a pénzügyi osztályok jelenlegi működésébe.

A felmérés válaszadóinak túlnyomó többsége (73%) úgy véli, hogy összességében a generatív AI fontos az üzleti stratégiájuk szempontjából. A régiós pénzügyi vezetők ötöde (22%) szerint a mesterséges intelligencia határozottan fontos vagy fontos az üzleti stratégia végrehajtása szempontjából, míg minden negyedik (27%) CFO szerint kevésbé. A régiós lebontást figyelembe véve a lengyel és román CFO-k gondolják legnagyobb mértékben fontosnak (80%) az üzleti stratégia szempontjából a mesterséges intelligenciát. A legalacsonyabb értéket Csehországban és Szlovákiában mérték, ahol a pénzügyi vezetők 53%-a tartja fontosnak.

Az ágazatokat figyelembe véve a technológia, média, telekommunikáció, a fogyasztói szegmens, valamint az üzleti és szakmai szolgáltatások esetén látják a CFO-k leginkább fontosnak az AI-t, 38% illetve 33% tartja fontosnak, vagy határozottan fontosnak. A pénzügyi szolgáltatások szintén magasan szerepelnek a listán 27%-kal.

A generatív mesterséges intelligencia fokozatos bevezetését tapasztaljuk a közép-európai vállalatok körében. Ahogyan más technológiák esetében is, az AI segítségével a vállalatok olyan piacok tapasztalatait hasznosíthatják, amelyek korábban már sikeresen vezettek be új megoldásokat. A technológia értékének valódi kiaknázásához azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok zökkenőmentesen integrálják a mesterséges intelligenciát a szélesebb körű üzleti stratégiába, és amennyiben szükséges, az üzleti modellek és a vállalat működésének mélyrehatóbb átalakításával. – mondta Láng Bálint, a Deloitte Magyarország CFO programjának vezetője.

Végrehajtás helyett inkább kísérletezés

A felmérés szerint a közép-európai pénzügyi vezetők 11%-a már beépítette a generatív AI-t stratégiájába, a közép-európai országok közül Csehország és Szlovákia jár az élen (20%-uknál már folyamatban van az AI beépítése, 22%-uk pedig kísérletezik vele). A megkérdezett szervezetek további 26%-a egyelőre ismerkedik a technológiával, míg harmaduk (32%) szerint még túl korai a bevezetés. Ugyan a válaszokból egyértelműen kiderül, hogy a legtöbb vállalatnak nincs egyértelmű elképzelése arról, hogyan induljon el a mesterséges intelligencia útján, viszont alacsony részük, mindössze 4 százalékuk várja passzívan, hogy a versenytársak tegyék meg az első lépést.

Lengyelország és a közép-európai régió déli része minősül a legbizonytalanabbnak a következő lépésekkel kapcsolatban, míg Szlovákia és Csehország jóval az átlag előtt jár az AI stratégiába való beépítésében. A generatív AI-megoldásokat leginkább a következő iparágak alkalmazzák: TMT-szektor (21%), élettudományok (20%), valamint üzleti és szakmai szolgáltatások (17%).

Minél generatívabb az AI, annál olcsóbb és hatékonyabb

A fő előny, amelyet minden második közép-európai pénzügyi vezető (49%) vár a generatív mesterséges intelligencia bevezetésétől, az a költségcsökkentés, a második helyen pedig az előrejelzések pontosságának növekedése áll (43%). Fontos szempontok még a termelékenység és a hatékonyság, melyek a közép-európai válaszadók 34%-a szerint kulcsfontosságú az AI bevezetésénél, azonban a legnagyobb stratégiai értéket az új technológia innovációra való felhasználása jelenti majd. – mondta Rusznyák András, a Deloitte technológiai tanácsadás üzletágának menedzsere.

Minden harmadik válaszadó (36%) látja úgy, hogy a mesterséges intelligencia fontos tényező lehet az új képességek, szolgáltatások vagy termékek kifejlesztésében – az átlagnál kicsit magasabb arányban Csehország (40%) és Románia (42%) ismeri fel leginkább az innovációs potenciált.

A költségcsökkentésre elsődleges előnyként különösen a leginkább tőkeigényes ágazatokban hivatkoznak, ilyen az energiaipar, közművek, bányászat (egyenként 58%) és az építőipar (54%). A szakmai és üzleti szolgáltatások ágazatában a pénzügyi igazgatók ügyfélközpontúak: az új termékek és szolgáltatások kifejlesztése, valamint az ügyfelek elégedettségének növelése szerintük az AI bevezetésének elsődleges előnye (47%). A megnövekedett előrejelzési, modellezési és forgatókönyv-tervezési pontosságot a fogyasztói üzleti szektorban értékelik leginkább (50%). Eközben a technológia, média- és kommunikációs iparág az új képességek, termékek és szolgáltatások fejlesztését tartja a legfontosabbnak (49%), amit a költségcsökkentés követ (47%).

HR – a pénzügyi vezetők legnagyobb kihívása

A válaszadók több mint fele (59%) számára a technológia bevezetésének legnagyobb kihívása a megfelelő munkatársak, erőforrások és kompetenciák megtalálása.

A szűkös munkaerőpiacon ajánlott a technológiával és a munkaerővel kapcsolatos beruházásokat együttesen tervezni, és mindkettőre úgy tekinteni, mint kritikus sikertényezőkre. A technológia bevezetése alapvető fontosságú, azonban szükséges megérteni az emberekre gyakorolt hatását is. Enélkül nehéz megnyerni a munkatársak támogatását, amely elengedhetetlen az eredményes implementációhoz. – mondta Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Második helyen kihívásként az adatforrások és a technológia kérdését jelölték meg a válaszadók, 51%-uk gondolja így régiós szinten. Ezt a kihívást a lengyel és román pénzügyi vezetők jelölték meg leggyakrabban (58%, illetve 53%). Harmadik kihívásként a generatív AI-ba való befektetés költségei szerepelnek, a CFO-k közel fele (48%) hivatkozott erre. A közép-európai válaszadók túlnyomó többsége (67%) a költségvetésének kevesebb mint egy százalékát kívánja mesterséges intelligenciát érintő beruházásra fordítani.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetésének első három akadálya között mindössze csak a lengyel pénzügyi vezetők említettek adatvédelmi és biztonsági kérdéseket. Ennek az a legfőbb oka, hogy a lengyel jogrendszerben működő vállalkozások számára régóta kihívást jelent a változó jogi szabályozásoknak való megfelelés. A felmérés szerint a képzett munkavállalók rendelkezésre állása a legfőbb kihívás a fogyasztói vállalkozások (66%), a feldolgozóipar (62%), a technológia, média, telekommunikáció (62%) és a pénzügyi szolgáltatások (56%) szektorában, míg az építőipar (67%) és az üzleti és szakmai szolgáltatások (60%) esetében az adat- és technológiai erőforrások jelentik továbbra is a legfőbb gondot.

A generatív mesterséges intelligencia bevezetése során szilárd alapokat szükséges teremteni a digitális és AI képességek terén. Ez magában foglalja a technológiai infrastruktúrát, amely biztosítja a mesterséges intelligencia hatékony működéséhez szükséges rugalmasságot és számítási teljesítményt, az adatkezelést a szervezet digitális rendszereinek az AI-modellekbe való integrálásához, valamint a változásmenedzsmentet, amely magában foglalja a képzést, a kulturális változást és az új működési módokhoz való igazodást és az ehhez szükséges átszervezést. Emellett az adatvédelemmel, a biztonsággal, a bizalommal és a megfelelőséggel kapcsolatos aggályok kezelése az átalakulási folyamat alapvető szempontjává válik. – mondta Dr. Barta Gergő a Deloitte vezető Mesterséges Intelligencia szakértője.

A teljes CFO Survey ide kattintva érhető el.

Forrás: Deloitte Magyarország

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A régiós pénzügyi vezetők harmada már teszteli a generatív AI megoldásokat appeared first on Műszaki Magazin.

A megállapodás részeként a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse megoldásával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és az együttműködéshez.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat adatközponti infrastruktúrák kapcsán meglévő tudását, valamint az NVIDIA fejlett mesterséges intelligencia technológiáit felhasználva a két cég létrehozza az első, nyilvánosan elérhető MI-adatközpont-referenciaterveket. Ezek a tervek új szintre emelik a mesterséges intelligencia felhasználását az adatközponti ökoszisztémában, és jelentős mérföldkőnek számítanak az iparág fejlődésében.

Az MI-alkalmazások egyre több iparágban válnak meghatározó jelentőségűvé, ugyanakkor a hagyományos számítástechnikai megoldásokhoz képest jóval több erőforrást igényelnek, ezért a számítási kapacitás iránti igény exponenciális mértékben nő. A mesterséges intelligencia térhódítása jelentős változásokat hozott, és jóval komplexebbé tette az adatközpontok tervezését és üzemeltetését. Az ilyen létesítmények tulajdonosainak és üzemeltetőinek egyszerre kell megoldaniuk azt, hogy a bővülő igények miatt gyorsan hozzanak létre új adatközpontokat, amelyek a piaci kereslet további erősödésével könnyen skálázhatók, ugyanakkor energiahatékonyak.

„Az adatközponti megoldások terén szerzett szakértelmünk egyesítve az NVIDIA MI-technológiák területén meglévő kompetenciájával segítik a szervezeteket abban, hogy leküzdjék az adatközponti infrastruktúra korlátait, és kihasználják a mesterséges intelligenciában rejlő teljes potenciált. Az NVIDIA-val való együttműködésünk megnyitja az utat egy hatékonyabb, fenntarthatóbb és valódi változásokat hozó jövő felé, amelyet az MI mozgat”

– mondta el Pankaj Sharma, a Schneider Electric „Secure Power Division & Data Center Business” részlegért felelős alelnöke.

Kiaknázhatják az MI-ben rejlő lehetőségeket

Az együttműködés első fázisában a Schneider Electric az NVIDIA speciális, gyorsabb számításokat lehetővé tevő megoldásaihoz igazodó adatközpont-referenciaterveket mutat be, amelyek segítik az adatfeldolgozásra, mérnöki szimulációra, elektronikai tervezés automatizálására, számítógéppel támogatott gyógyszertervezésre és generatív MI alkalmazások futtatására szolgáló adatközpontok kialakítását. A projekt során kiemelt figyelmet fordítanak a nagy energiamennyiség elosztására, a folyadékhűtő rendszerekre és az extrém sűrűségű szervercsoportok egyszerű üzembe helyezését és megbízható működését egyaránt támogató vezérlés kialakítására.

„A Schneider Electrickel való együttműködésünk révén kínált MI adatközpont-referenciatervek biztosítják a szervezetek számára a szükséges infrastruktúrát ahhoz, hogy kiaknázzák a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és ezzel számos iparágban ösztönözzék az innovációt és a digitális átalakulást”

– mutatott rá Ian Buck, az NVIDIA „Hyperscale and HPC” területért felelős alelnöke.

Jövőbeli tervek

Az adatközponti referenciatervek mellett a Schneider Electric leányvállalata, az AVEVA digitális iker platformját összekapcsolják az NVIDIA Omniverse platformjával, egységes környezetet biztosítva a virtuális szimulációhoz és kooperációhoz. Ez az integráció zökkenőmentes együttműködést tesz lehetővé a tervezők, mérnökök és más érintett szakemberek között, felgyorsítva az összetett rendszerek tervezését és telepítését, miközben segít a piacra kerülési idő és a költségek csökkentésében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI-forradalom az NVIDIA és a Schneider Electric összefogásával appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia eddig csak a nagyvállalatok kiváltsága volt. Ők már jelen pillanatban is komoly lépéseket tesznek annak érdekében, hogy kiaknázzák a technológiában rejlő lehetőségeket.  Ha a hazai kis-és középvállalkozások nem követik nagyon gyorsan a példájukat, félő, hogy rövid időn belül behozhatatlan hátrányba kerülnek. Ez a felismerés késztette a Think AI megálmodóit arra, hogy olyan AI-alapú automatizációkat hozzanak létre a kkv-k számára, melyek a vállalati folyamatok elemi részévé teszik a mesterséges intelligenciát – méghozzá úgy, hogy a cégek dolgozóinak még csak meg sem kell nyitniuk a ChatGPT-t ahhoz, hogy hatékonyabban lássák el feladataikat.

A fejlesztőkből, AI-szakértőkből, és reklámügynökségi szakemberekből álló csapat abból indult ki, hogy bár számos promptolásra oktató kurzus közül válogathatnak a hazai cégek, a legtöbben akadályba ütköznek a tanultak vállalati folyamatokba való integrálásakor, mivel nincs elegendő erőforrásuk ahhoz, hogy a szervezeti tudás részévé tegyék a promptolást, és sok esetben nem tudják, mely területeken és milyen módon ültessék gyakorlatba a kurzusokon szerzett ismereteket.

A Think AI csapata úgy szeretné orvosolni ezt a problémát, hogy kész megoldásokat nyújt kkv-k számára: először átvilágítják a vállalati folyamatokat, beazonosítják az időrabló tevékenységeket, majd javaslatot tesznek arra, hogyan tudnák őket részben vagy teljesen automatizálni az AI segítségével. A kkv-k gyakorlatilag egy saját AI-t kapnak tőlük, amivel gyorsabban és pontosabban tudják elvégezni feladataikat.

Bár a marketinget, az ügyfélszolgálatot, és a termelést szokták a mesterséges intelligencia főbb felhasználási területeiként emlegetni, a Think AI csapata ennél jóval messzebbre merészkedett az eszköztárukban megtalálható AI-alapú chatbotok, alkalmazások, virtuális asszisztensek és egyedi megoldások kifejlesztésekor. A cégnek arra is van megoldása, miként csökkenthető az e-mailek feldolgozásával töltött idő a corporate világban: létrehoztak egy virtuális személyi titkárt, ami feladatlistákat készít a beérkező levelek tartalma alapján, amit aztán egy projektmenedzsment szoftverben hozzárendel a feladatok végrehajtásáért felelős személyekhez. A fejlesztők következő nagy dobása egy ügyvédi irodáknak szánt virtuális segéd lesz, amely elemzi az ügyvéd által definiált jogesetet, és konkrét hivatkozásokkal támogatja a szakértő munkáját. Az új termék egyelőre még csak tesztelési fázisban van, de rövidesen elnyeri végleges formáját.

“Cégvezetőként nem ismeretlenek számomra azok a kihívások, amikkel a kkv szektor szereplői küzdenek. A látottak sarkalltak arra, hogy belemerüljek az AI alkalmazási területeinek vizsgálatába. A jelenlegi gazdasági helyzet minden eddiginél hatékonyabb működést követel meg a hazai cégektől. Ám a hatékonyságnövelést célzó intézkedéseknek gyakran gátat szab, hogy a cégek többségénél még gyerekcipőben jár a digitalizáció. A nehézségeket látva egy olyan megoldást dolgoztunk ki a kkv-k számára, amivel átugorhatják a digitális transzformáció különböző szakaszait, és rögtön annak élvonalába kerülhetnek. Hisszük, hogy az általunk kifejlesztett AI megoldások alkalmazásával végre méltó helyet szerezhetnek maguknak a globális piaci versenyben. Mi azon leszünk, hogy ehhez minden technológiai segítséget megkapjanak”

– mondta Lederer Balázs, a Think AI társalapítója.

Hozzátette:

“Nem titkolt szándékunk, hogy egészségesebbé és kreatívabbá tegyük a munkahelyeket. Egy olyan eszközt adunk a munkáltatók kezébe, amellyel jelentős mértékben javíthatják a munkavállalói élményt, hisz az általunk kifejlesztett automatizációk megszabadítják a dolgozókat a monoton, ismétlődő feladatoktól, hogy több idejük maradjon a magasabb hozzáadott értéket jelentő munkák elvégzésére.”

Weboldal: https://thinkai.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Saját AI-t kapnak a kis-és középvállalkozások appeared first on Műszaki Magazin.