Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. A vállalkozásoknak – főleg az elmúlt években – jobban oda kellett figyelniük arra, hogy takarékoskodjanak, és bár gyakran a túléléshez van rá szükségük, sokan mégsem vesznek igénybe olyan adókedvezményeket, amelyek évek óta rendelkezésükre állnak.

Az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2012. február 1-je óta látja el a K+F tevékenységek minősítését. A kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek.

Több tízmillió forint is lehet

Az SZTNH által minősített K+F projektek után igényelt adókedvezmény akár több millió forintot is jelenthet. A társasági adóról szóló törvény értelmében a kutatás-fejlesztési projekteknél az adózó igénybe vehet adóalap kedvezményt és adókedvezményt is. Az adóalap kedvezménynél a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési projektek közvetlen költségével csökkenthető a társasági adó alapja. Ha pedig egy vállalat K+F szerződés alapján kutatóintézettel közösen végzett tevékenységet, akkor 50 millió forintig a költségek háromszorosa is figyelembe vehető. Adókedvezmény esetében fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe azok a társaságok, amelyek minimum 100 millió forint jelenértékű kutatás-fejlesztési célt szolgáló beruházást hajtanak végre – ezt akár több évre lebontva is érvényesíthetik.

Levonható közvetlen költségek

A helyi adókról szóló törvény alapján helyi iparűzési adó (HIPA) kedvezmény, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény alapján pedig innovációs-járulék-kedvezmény is érvényesíthető. A K+F minden közvetlen költsége (bér, anyag, igénybe vett szolgáltatások, rezsi stb.) levonható a helyi iparűzési adó alapjából és a közvetlen költségek 10 százalékával csökkenthető maga az adó is (ha az adott önkormányzat erre lehetőséget ad), mivel az innovációs járuléknak is a HIPA alap az alapja, így abból is érvényesíthető a kedvezmény. Kisvállalati adó (KIVA) esetén a K+F tevékenységben részt vevő dolgozó számára kifizetett bér alapján adóalap-csökkentés érvényesíthető, a K+F bérköltség teljes összegére 5 százalék KIVA adómegtakarítás esik, de ebben az adózási formában nem kell szocho-t, és Tao-t fizetni.

Érdemes PhD-hallgatót foglalkoztatni

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény értelmében K+F projektek esetében az adózó igénybe vehet szociális hozzájárulási adókedvezményt is. Kutatók foglalkoztatása esetén a szociális hozzájárulási adó 50 százalékát, PhD-hallgató vagy tudományos fokozattal rendelkező kutató foglalkoztatása esetében pedig 100 százalékát engedik el.

Megfelezhető a társasági adó

Ebbe a körbe tartozik a jogdíjbevétel is (ez lehet például szabadalom, használatiminta-oltalom, kiegészítő oltalmi tanúsítvány, szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási, felhasználási engedélye), bár ehhez nem szükséges K+F tevékenységet folytatni.

A jogdíjbevételek esetében nem 9, hanem 4,5 százalék a társasági adó (iparűzési adó pedig nincs, mert a helyi adókról szóló törvény a jogdíjakat nem tekinti árbevételnek).

Egyeztessünk a könyvelővel!

Az adókedvezmények igénylési módja egyszerű, de érdemes minden cégnek a könyvelőjével is időben felvennie a kapcsolatot. A szociális hozzájárulási adót például havonta kell megállapítani és megfizetni, ehhez pedig jó, ha tudjuk, munkavállalóink közül ki vesz részt az adott fejlesztési tevékenységben. A társasági adó és a helyi iparűzési adó megfizetésének határideje tárgyévet követő május 31., így ezekben az adónemekben nem kell annyira előrelátónak lennünk, de így is érdemes mindig időben egyeztetni a könyvelőnkkel.

Példák

Vegyünk példának egy céget, amelyik alkatrészgyártással foglalkozik. A tevékenységéhez kapcsolódóan egy új típusú alapanyag-fejlesztést rendel meg egy egyetemtől 10 millió forint értékben, így jogosulttá válik a TAO adóalapját a K+F költségek háromszorosával, tehát 30 millió forinttal csökkenteni. Ebben az esetben, ha 100 millió forint adózás előtti eredményt feltételezünk, akkor a 9 millió forint társasági adó helyett csupán 5,4 millió forintot kell megfizetnie, azaz a kutatás-fejlesztési kedvezményekkel 3 millió 600 ezer forint adókedvezményt ér el.

Egy másik példát véve, ha a helyi iparűzési adót vizsgáljuk, és azt feltételezzük, hogy 10 millió forint értékben kutatás-fejlesztési tevékenységet végzett a cég, az értékesítés nettó árbevétele pedig 200 millió forint (amelyből 100 millió forint jogdíjbevételből származik), akkor ennek a cégnek a 2 százalékos helyi iparűzési adója 4 millió forint lenne, ám a jogdíjbevételeket és a K+F tevékenységet illető adókedvezmény figyelembevételével az iparűzési adója csupán 1,8 millió forint lesz. Vagyis 2 millió 200 ezer forint kedvezményt ér el, míg innovációs járulék tekintetében a 600 ezer forint helyett csupán 270 000 ezer forint innovációs járulékot kell megfizetnie. Összesen tehát 2 millió 530 ezer forint adókedvezményt ér el.

Ha pedig a szocho kedvezményt vizsgáljuk és feltételezünk egy céget, ahol a K+F tevékenységet végző kollégák munkabére 8 millió forint, akkor ebben az esetben a cég ezen bruttó munkabér 13 százalékát fizetné szociális hozzájárulási adóként, azaz 1 millió 40 ezer forintot. Ha azonban igénybe veszik a K+F kedvezményt csupán ezen összeg felét, 520 ezer forintot kell fizetniük.

www.sztnh.hu

Figyelmébe ajánljuk:

A témához kapcsolódva ajánljuk a Levédeted, vagy másé legyen a haszon? cikkünket, melyben a szellemitulajdon-védelem fontosságáról és tapasztalatairól Forintos Róbert, a HWP társelnöke, illetve Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke beszélgetett velünk.

The post Kutatás-fejlesztés: a túlélésben is segíthetnek az adókedvezmények appeared first on Műszaki Magazin.

Lenullázódhat a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességét javító minden korábbi intézkedés hatása, ha az állam rövid időn belül nem tesz valamit az elszabadult vontatási energiaárak valamilyen ellentételezése érdekében – jelentette ki a VG-nek Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária Zrt. igazgatóságának elnöke, egyben a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnökségi tagja. Reményei szerint az új kormány rövid időn belül napirendre tűzi a szervezet korábban beküldött javaslatát, amely a hazai vasúti áruszállításban, ezen keresztül a nemzetgazdaságban keletkező károk mérséklésére vonatkozik.

A Hungrail a pályahasználati díj (PHD) Európában jellemző mérséklése mellett – van külföldi példa a díj teljes elengedésére és adókedvezményre is – más megoldásokat is javasol. Általános külföldi gyakorlatot követő elgondolása szerint a jogszabálynak lehetővé kellene tennie, hogy a vasútvállalatok ne csak a pályaüzemeltetőtől, hanem a piacról is vásárolhassanak áramot, a MÁV pedig teremtse meg a beérkező áram mérését szolgáló műszaki feltételeket. Ez amúgy már megtörténhetett volna a vasúti áruszállítás liberalizálásakor.

A visszatáplált energia is pénz

Kovács Imre egyébként már másfél éve felvetette Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, hogy sok országban bevált minta alapján a MÁV-nál is mérhetővé kellene tenni a vasúti járművek által visszatáplált villamos energia mennyiségét, ugyanis mivel a magánvasutak mozdonyainak többsége már képes ilyen visszatáplálásra, e társaságoknak kevesebbe kerülne a vontatási energia.

Arra a kérdésre, hogy remél-e kedvező választ a minisztériumtól, Kovács Imre kijelentette:

“Ebben a témában nem lehetek pesszimista, hiszen változás nélkül hiábavalóvá válhat például a kombinált fuvarozás támogatásának a minisztériummal egyeztetett és már jól előkészített intézkedéstervezete, vagy az egyeskocsi-fuvarozás tavaly szeptember óta élő támogatása. Az utóbbi révén érezhetően nőtt az érintett forgalom, de azóta a vontatási energia kétszer jobban drágult, mint amekkora a támogatás. Jelen működési feltételek mellett kérdésessé válhat a V0-s pálya életképessége is. Ugyanakkor az árufuvarozás feltételeinek javításáról a minisztérium is készített egy tervezetet, és jelezte, hogy átadja a Hungrailnak szakmai véleményezésre. Ezt a dokumentumot nagyon várjuk.”

Még a MÁV is engedett

Az árak intenzív növekedése miatt – mutatott rá – maga a MÁV is szükségesnek érezte, hogy az év első hónapjaira az általa felszámított, nemzetközi összehasonlításban is páratlanul magas vontatásienergia-díjak kifizetésére átmeneti megoldásként részletfizetési lehetőséget ajánljon fel a vasútvállalatoknak. Ez a mentőöv ideig-óráig ad túlélési esélyt az ágazatnak, amelynek legkésőbb a számlák június végi lejárta előtt meg kellene kapnia az állami segítséget.

Kikerülik a magyar síneket

A megszaladt áramárak miatt mára gyakorivá vált – amiről a VG néhány hónapja még egyedi példaként számolt be –, hogy a fuvaroztatók, de maguk a vasútvállalatok is elkerülik a magyar síneket. Az Ukrajnából Németországba küldött gabonát például az RCH-t is magában foglaló Rail Cargo Group számára olcsóbb Szlovákián át továbbítani, mint a hazai síneken. Északi szomszédunknál támogatást kap a vasúti áram, és alacsonyabb a PHD. Más fuvarok esetében az RCH és versenytársai újra használatba vették azt a régi, Ausztrián, Szlovénián és Szerbián áthaladó 10-es korridort, amelyről a jugoszláv válság idején éppen a GYSEV vezetése – köztük Kovács Imre – terelte át a forgalmat Sopronra és Magyarországra. (Szlovéniában, ahol két éve volt egy nagyobb áremelés, most nem drágult a vontatási energia, és még ezen felül is van támogatás.)

Egy Lengyelország és az Adria közötti fuvart most olcsóbb megtenni Ausztrián, mint Magyarországon át.

Mostanra az eddig kizárólag Magyarországon keresztül közlekedő, heti három pár török–német konténervonat útvonala áthelyeződött a déli – szerb, horvát, szlovén – infrastruktúrára, a Lengyelországból Szerbiába irányuló rendszeres kokszforgalom pedig úgy kerüli ki a magyar vasúti pályát, hogy az árut Pozsonyban, illetve Gönyűn inkább dunai hajókra rakodják át, mint hogy megfizessék az irreálisan magas vasúti költséget. Nemrég egy ukrán gabonavonat ausztriai úti célú útvonalát módosította a megrendelő a záhonyi határátlépésről Ágcsernyőre, ebből adódóan a szlovák pályára. Egy jelentős olasz gabona-nagykereskedő úgy döntött, hogy a magyar gabona helyett Romániából vásárolja a terményt, mivel onnan a fekete-tengeri kikötőn keresztül, vízen olcsóbban tud fuvaroztatni.

Torlódnak a vonatok

Magyarországon a pályaberuházások is kerülőre kényszerítik a társaságokat. A magyar–szerb pályaépítések miatt most főleg a szerb oldalon vannak vágányzárak, emiatt a határon innen torlódnak a vonatok. Megkezdődött a vasút 18 százalékos arányának csökkenése a hazai fuvarozásban.

Forrás: vg.hu

The post Olcsóbb a külföldi síneken fuvarozni appeared first on Műszaki Magazin.

Az eljárás megkönnyítése érdekében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér Könyvet készített, ami a kutatás-fejlesztést végzőknek és a pályázatok elbírálóinak is útmutatást ad. Az elmúlt években jelentősen nőtt a K+F minősítést kérő vállalkozások száma, ezért is fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt megkezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat.

Magyarországon az elmúlt években ugrásszerűen nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akik kutatás-fejlesztés és innováció területén dolgoznak és érnek el egyre szembetűnőbb eredményeket. Az ilyen jellegű kutatómunkát teszi még hatékonyabbá, ha a vállalkozások a projektekre akár már a munka megkezdése előtt minősítést kérnek, ezzel ugyanis nem csak adókedvezményhez juthatnak, de pályázati forrást is könnyebben szerezhetnek. A minősítések megszerzését és a tudatosságnövelést segíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti hivatala gondozásában most megjelent “K+F FEHÉR KÖNYV – Módszertani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelésének elkészítéséhez” című kötet.

„A kutatás-fejlesztésről szóló minősítés nemcsak a projektről ad hivatalos igazolást, hanem az ezzel a dokumentummal megszerezhető kedvezmények és pályázati források akár több tízmillió forintot is jelenthetnek a vállalkozások számára, emellett az évekkel későbbi ellenőrzések során igazolják, hogy a projekt valóban kutatás-fejlesztés volt. A százalékos arányok alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzájárulás esetében a cégek akár minden tizedik munkavállaló bérét megtakaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesztésekkel foglalkozó cégek”

– emelte ki Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke a K+F minősítés fontossága kapcsán.

Az SZTNH immár kilenc éve látja el a K+F tevékenységek minősítését. Az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyedévében 70 százalékkal több volt a benyújtott K+F-fel kapcsolatos igények száma 2019-hez képest. 2021 első negyedévében 2019-hez viszonyítva már 2,5-szeres növekedés figyelhető meg.

Az SZTNH K+F minősítéseket végző szervezeti egysége a mindennapi gyakorlat alapján készítette el a pályázóknak szóló Fehér Könyvet, melynek segítségével a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket. A hivatal honlapján közzétett Fehér Könyv a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást és példákkal segíti a pályázókat a projekt tervezésétől egészen a megvalósításig. A könyv segítségével kiküszöbölhetik a minősítés során felmerülő hiányosságokat. Emellett a könyv az elbírálóknak és döntéshozóknak is segít az egységes irányelvek mentén történő projektértékelésben – követve a mérvadó minősítési eljárásnál használt elveket.

Az SZTNH az elmúlt években, már a pandémiát megelőzően is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digitálisan is elérhető legyen. Áprilistól a K+F minősítés területén is bővült az online benyújtható igénylések száma, így már K+F szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektronikus ügyintézési felületén. Az erre a célra létrehozott űrlap használatával az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információbiztonság szempontjából is védett csatornán keresztül benyújthatják szakértői vélemény kérelmüket.

Tavaly az ügyfeleket egyre nagyobb arányban tértek át a digitális ügyintézsére. Az adatok már most 23 százalékkal meghaladták a tavalyi elektronikus bejelentési csúcsot. A tavalyi átlaghoz képest az idei első 2 hónap átlaga igen komoly, 41 százalékos növekedést mutat. Míg a 2020-as havi átlag elektronikus bejelentés 990 volt, addig az idei átlag havonta 1400. Összesen 11852 e-bejelentés érkezett a hivatalhoz 2020-ban, 2021 első negyedévében pedig már 4200-at regisztráltak, ami magasabb, mint a tavalyi első három hónapban érkezett elektronikus bejelentések száma.

www.sztnh.hu

The post Fehér könyvvel segíti a K+F projektek sikerét az SZTNH appeared first on Műszaki Magazin.