Egyre fontosabbá válik, hogy az ipari folyamatok egészen a terepi szintig monitorozhatóak legyenek. Előfordul azonban, hogy egyes eszközök nincsenek csatlakoztatva a központi automatizálási rendszerhez, így fontos adatok hiányozhatnak. Erre ad választ a Siemens új intelligens kapcsolati modulja, amely a terepi szint további digitalizálásával fokozza az átláthatóságot, és támogatja az adatvezérelt döntéseket.

A plug-and-play elven működő bővítőmodul könnyen beállítható a meglévő automatizálási rendszerbe, a TIA (Totally Integrated Automation – a Siemens automatizálási környezete) integrációnak köszönhetően.

A megoldás segítségével közvetlenül gyűjthető és értékelhető számos villamossági paraméter, mint például a feszültség, az áramerősség, az fázisaszimmetria és a túlterheléses kioldások száma. Az integrált diagnosztikai funkciók segítenek a hibák gyorsabb felismerésében. Az adatok felhasználhatóak mesterséges intelligenciával működő, prediktív karbantartási megoldásoknál is, amelyek tovább növelik a gyártói rendszerek rendelkezésre állását. Az állapotinformációkat valós időben nyomon követő alkalmazásokkal pedig a felhasználók könnyedén felismerhetik a szűk keresztmetszeteket, és azonnal beavatkozhatnak.

A gyorsan bevezethető SIRIUS 3RC7 megoldás már a hazai piacon is elérhető.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Teljes adatátláthatóság az ipari automatizálásban appeared first on Műszaki Magazin.

Új minősítési kategóriát hozott létre a Siemens az EcoTech megjelöléssel, amivel az iparban, az energiaelosztásban használatos termékeinek fenntarthatósági jellemzőiről ad átfogó képet. Segítségével a vásárlók könnyen megtalálják a számukra egyszerre előnyös és környezetbarát megoldásokat.

A minősítéshez az egyes termékek teljes életciklusának tulajdonságait három meghatározó dimenzió mentén vizsgálják: fenntartható anyaghasználat, optimális használati- és megtérülési érték, valamint az újrahasznosíthatóság. Olyan további szempontokat is figyelembe vesznek, mint például az alacsony CO₂-jellemzőjű anyagok alkalmazása, a fenntartható csomagolás, az energiahatékonyság vagy a hosszú élettartam. Emellett az összes, EcoTech címkével ellátott termékét 100 százalékban megújuló villamos energiát használó üzemekben gyártják.

Egyelőre csak bizonyos portfolióelemek esetében használják az EcoTech megjelölést, de fokozatosan kiterjesztik a besorolási rendszert a Siemens további termékcsaládjaira is.

„Már EcoTech címkével érkezik a SENTRON ECPD komplex védelmi készülékünk, ami akár 10 hagyományos terméket is képes kiváltani. Ez 80 százalékos csökkenést jelent az elektromos, 90-90 százalékos csökkenést pedig a fém- vagy műanyag alkatrészek felhasználásában a gyártás során, valamint felére redukálja az előállításból származó szén-dioxid-kibocsátást”

– szemlélteti a különbséget Broda Krisztián, a Siemens Zrt. kisfeszültségű energiaelosztásért felelős üzletágának vezetője, valamint a cég fenntarthatósági csapatának tagja.

„A további példák közé tartozik a SENTRON 3WA légmegszakító vagy a SIRIUS kapcsolók portfóliója.”

A Siemens EcoTech megjelölés a következő mérföldkő a fenntarthatóságban élen járó vállalat törekvései között; a 2023-as pénzügyi évben a Siemens-megoldások választásával a cég partnerei mintegy 190 millió tonna CO₂-kibocsátást takarítottak meg. Legutóbb a Mercedes-Benzzel jelentett be együttműködést a Siemens, amelynek keretében a digitális iker technológia használatával az autógyár-tervezést teszik energiahatékonyabbá. A szintén friss, Heinekennel közös projektben pedig a Siemens a sörgyártó dekarbonizációs törekvését támogatva, várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal segíti mérsékelni a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.

A Siemens 2030-ra vállalta, hogy saját gyártóegységei és épületei világszerte nettó zéró karbonkibocsátásúak lesznek.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új jelölés lesz a fenntarthatóság ismérve appeared first on Műszaki Magazin.

A többek között felhő- és szerverelhelyezési szolgáltatókat kínáló, ügyfeleinek 20-30 százalékos megtakarítást hozó céget a Schneider Electric támogatja zöld törekvései megvalósításában.

A Wortmann AG-hoz tartozó Terra Cloud egy rendkívül rugalmas és hibatűrő 5 MW-os adatközpontot üzemeltet az északnyugat-németországi Hüllhorstban. A cég létesítményei a felhőszolgáltatások és a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára kritikus fontosságú szolgáltatások széles skáláját nyújtják, beleértve a szerverelhelyezést, a tárhelyszolgáltatás, az infrastruktúra mint szolgáltatást (IaaS) és a szoftver mint szolgáltatást (SaaS), az adattárolást, a katasztrófa utáni helyreállítást (DR) és a biztonsági mentést.

A vállalat a Schneider Electric-kel folytatott stratégiai együttműködésnek köszönhetően a régió egyik leginkább energiahatékony szerverelhelyezésre szolgáló adatközpontját alakította ki, és az elmúlt tíz év során jelentősen megnőtt a kereslet a felhő- és hosztolt szolgáltatásai iránt. A jelenlegi helyzetben, amikor az energiaköltségek az egész régióban megugrottak, a vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy a szerverelhelyezési szolgáltatásait igénybe vevő ügyfeleknek jellemzően 20-30 százalékos megtakarítást hozó adatközpontjában tovább növelje az üzemeltetési és energiahatékonyságot.

Ennek jegyében a Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat kiterjeszti stratégiai partnerségét a Terra Clouddal, hogy támogassa Németország egyik legfontosabb regionális kolokációs adatközpont-üzemeltetőjét fenntarthatósági törekvései megvalósításában.

Még hatékonyabb és zöldebb

A nettó zéró kibocsátás elérésére vonatkozó stratégiája részeként a Terra Cloud arra készül, hogy 100%-ban megújuló energiára térjen át, amelyet szárazföldi szél- és naperőművekből tervez biztosítani, emellett pedig egy új, kísérleti projekt keretében tesztelni fog egy új folyadékhűtéses technológiát, hogy pontos képet alkothasson arról, hogy milyen energiahatékonysági és fenntarthatósági előnyöket kínál.

A legmagasabb szintű rugalmasság és hatékonyság biztosítása érdekében a Terra Cloud volt az első szerverelhelyezési szolgáltató Európában, amely a Schneider Electric lítium-ion akkumulátorokkal felszerelt Galaxy VL szünetmentes tápegységét (UPS) telepítette. A berendezés a szabadalmaztatott eConversion üzemmódot használva 99 százalékos hatékonyságot biztosít a rendelkezésre állás veszélyeztetése nélkül. A vállalat felújítja és újrahasznosítja az eszközöket az adatközpontjaiban, így a szerverek és infrastruktúra-elemek hosszabb ideig felhasználhatók.

Jelenleg a Terra Cloud a Schneider Electric EcoStruxure for Data Centers architektúráját használja a nagyobb hatékonyság érdekében. A komplex rendszer magában foglalja többek között az APC NetShelter SX rackszekrényeket és áramelosztókat, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseket, InRow és Uniflar hűtőberendezéseket, valamint az EcoStruxure IT Data Center Expert és Data Center Operations DCIM rendszert, integrált épületirányítási rendszerrel (BMS) a valós idejű információk és felügyelet érdekében.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jelentősen növelhetik energiahatékonyságukat az adatközpontok appeared first on Műszaki Magazin.

A Gaia-X európai projekt célja egy olyan nyílt, decentralizált és átlátható digitális ökoszisztéma kialakítása, ahol az adatok és szolgáltatások biztonságosan elérhetők, összegyűjthetők és megoszthatók. A kezdeményezés segítségével olyan, számos felhőszolgáltatót összekapcsoló európai adatmegosztó platform jön létre, amely lehetővé teszi az európai vállalkozásoknak az adatokhoz történő szabályozott hozzáférést – melyek származhatnak például a közlekedési, gyártási és egészségügyi szektorból, vagy akár a mesterséges intelligencia más alkalmazási területeiről. Mindezeket a célkitűzéseit úgy tervezik elérni a résztvevő partnerek, hogy a felhasználóknak biztosítják a szolgáltatások átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, hordozhatóságát és interoperabilitását, továbbá áthidalhatóvá válik a szervezetek közötti adatcserét korlátozó bizalomhiány. A platform azt az előnyt is biztosítja az európai vállalkozásoknak, hogy az adatok nem, vagy csak ellenőrzött körülmények között kerülhetnek ki
Európából, így az adatszuveneritás sem sérül.

A Gaia-X európai jelenlétét nemzeti Hubokon (kapcsolati pont) keresztül valósítja meg, melyhez most csatlakozott Magyarország a SZTAKI vezetésével. A Gaia-X helyi kapcsolati pontjai, melyek száma így 18-ra növekedett, szoros együttműködésben állnak egymással, de országos programjukat, tevékenységüket saját maguk szervezik meg.

Európai adatterek az európai gazdaságnak

A hibrid módon megszervezett rendezvényt Hubert Tardieu, a Gaia-X igazgatótanácsának független tagja nyitotta a nemzetközi együttműködés magasszintű bemutatásával. Marco-Alexander Breit, a német szövetségi Gazdasági és Klímaügyi Minisztérium (BMWK) mesterséges intelligencia és digitális technológiák munkacsoportjának vezetője, a Gaia-X egyik alapítója köszöntőjében kiemelte, hogy Európa nagy lehetőségek előtt áll az adatokkal kapcsolatos együttműködések területén. Ahhoz, hogy ez valóban az európai vállalkozások érdekeit szolgálja szükség van olyan intézményre, ami kialakítja, szabályozza és működteti az adatmegosztást.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) képviseletében Dr. Solymár Károly Balázs, digitalizációért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy

“az adatok a gazdasági növekedés, a versenyképesség, az innováció, a jólét, sőt a biztonság és szuverenitás nélkülözhetetlen forrásává váltak. Az európai stratégiai autonómiát a nemzeti képességek fejlesztésével és adott esetben összevonásával lehet elérni, melynek kiváló példája az alulról építkező Gaia-X együttműködés az adatgazdaság és a szükséges adatinfrastruktúra fejlesztése területén, ami kölcsönösen előnyös lehet mind a hazai adatökoszisztéma, mind az európai felhőképességek szempontjából”.

Dr. Maximilian Ahrens, a Gaia-X az igazgatótanácsának elnöke bevezetőjében bemutatta a Gaia-X küldetését az európai adatipar területén, hangsúlyozva a magyarországi
kapcsolódás fontosságát.

Dr. Lovas Róbert, a SZTAKI igazgatóhelyettese az újonnan létrejövő magyarországi kapcsolati pont koordinációs teamjének képviseletében kiemelte, hogy

“az elmúlt évtizedekben a SZTAKI meghatározó szereplővé vált a legkorszerűbb adat- és felhő infrastruktúrák kutatása, valamint kialakítása és hasznosítása területén mind hazai, mind nemzetközi szinten. Intézetünk elkötelezett az adatipar és adatvagyon köré épülő ökoszisztéma fejlődésének további elősegítésében, melyet a Gaia-X együttműködés keretében a jövőben még magasabb szintre tudunk emelni meglévő és új partnereinkkel közösen”.

Érdi-Krausz Gábor koordinátor (SZTAKI) ismertette a létrejövő kapcsolati pont struktúráját, tervezett szervezeti felépítését és munkacsoportjait, melyek a mobilitás, a gyártás és Ipar 4.0, az energetika és az agrárium területét fedik le. Dr. Dominik Rohrmus, a Gaia-X COO-ja (vezető menedzsere) bemutatta a Gaia-X szervezeti felépítését, működési mechanizmusait, továbbá referencia projektjeit. Az eseményen a Gaia-X, az ITM és a SZTAKI mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, valamint több szakmai szervezet és a vállalati szféra képviselői is részt vettek.

The post A SZTAKI megalapította a Gaia-X európai új generációs adatinfrastruktúra hazai kapcsolati pontját appeared first on Műszaki Magazin.

Át kell gondolni az adatmenedzsment stratégiát, hogy profitáljunk az elmúlt két év digitális befektetéseiből – állapítja meg „The Data Imperative” felmérésében a KMPG. A pandémia alatt ez a terület háttérbe szorult, a vállalatok inkább a digitális átalakulásra összpontosítottak. Csupán a cégek 11 százaléka tartotta ennél fontosabbnak, hogy munkára fogja az adatokat. Pedig ez egy igazi kincsesbánya lehet: az adatok hatékony felhasználása a következő egy-két évben várhatóan kulcsszerepet játszik majd a pénzügyi mutatók javításában. A többség abban is egyetért, hogy ennek a lehetőségnek a kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot.

Napjaink összekapcsolódó technológiái, a kommunikáció és a médiafüggő kultúra hihetetlen mennyiségű adatot generálnak. A vállalkozások számára ezek az adatok nyitnak kaput ügyfeleik megértése és kiszolgálása felé egy olyan világban, ahol a testreszabás a sikerhez vezető kezdő lépés. A betekintés ezekbe az adatokba az új piacra jutási stratégiák kialakításában, új bevételi lehetőségek felfedezésében és a piaci részesedés növelésében is segíthet.

A pandémia idején számos szervezet számára az elsődleges cél a túlélés volt. Az ügyfelek további kiszolgálása érdekében fel kellett gyorsítani a digitális átalakulást. Eközben az adatvagyonra megfelelő karbantartására, adatmenedzsment fejlesztésekre kevesebb figyelem jutott, a két területre ugyanis a tapasztalatok szerint legtöbbször nem lehet egyformán összpontosítani.

A KPMG a HFS Research közreműködésével több mint 300 iparági vezető válaszait elemezte Észak-Amerikából, Európából és Ázsiából, hogy még jobban átlássa, megértse az adatvagyon helyzetét, szerepét a technológia, a média és a telekommunikáció (TMT) világában. A kutatás nemcsak az átfogó adatstratégia kihívásaira és megvalósításának lehetőségeire világít rá, hanem az annak révén elérhető nyereségekre is.

Nincs cégszintű adatstratégia a vállalatok több mint felélénél

A KPMG „The Data Imperative” eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 57 százalékának nincs határozott, cégszintű adatstratégiája. Amikor a következő 12-24 hónap adatfelhasználásáról kérdezték, a cégek képviselőinek 73 százaléka egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak a túlélésről szólt – legtöbbjüknek nem volt ideje átgondolni, milyen lehetőségek rejlenek az általuk termelt adatokban.

A válaszadóknak mindössze az egyharmada véli úgy, hogy cégük teljesen kiaknázza az adatvagyonban rejlő lehetőségeket. 48 százalék vélte úgy, hogy szervezetük átalakulási erőfeszítései előrébb valók az adatok bevetésénél, és mindössze 11 százalékuk helyezte az adatok munkára fogását a digitális átalakulás elé. Ugyanakkor a megkérdezettek háromnegyede hisz abban, hogy a vállalat adatainak hatékony felhasználása radikálisan megváltoztathatja az üzleti modellt. Saját szervezete érettségét egyébként kevesebb mint 10 százalék értékeli világszínvonalúnak az adatok hasznosítása, az adatmenedzsment, az architektúra, adatminőség és szabályozás terén.

Az elmúlt két év monumentális változásai során kevés iparág tette magáévá olyan mértékben a digitális átalakulást és szolgáltatásnyújtási modellt, mint a TMT szektor – ennek köszönhetjük az otthoni munkavégzéshez és tanuláshoz kötődő átalakulások nagy részét. Az adatokat ugyanakkor még gyakran nem veszik be az egyenletbe. A szektor válaszadóinak 46 százaléka egyetértett abban, hogy a pandémia megakasztotta a folyamatot, és a felhőszolgáltatásokra terelte a figyelmet.

A TMT szektor vállalatai egyébként komoly kihívásokkal szembesülnek, amikor strukturált és strukturálatlan adatokkal, különböző adatforrásokhoz való megosztott hozzáféréssel, vagy adatmodernizációval foglalkoznak, miközben az ideális applikációt keresik üzleti céljaik megvalósításához.

„A következő két évben az adatok és a digitális érettség terén is jelentős fejlődésre számítunk, a két terület szorosan egymás mellett halad majd felfelé, ehhez azonban koncentrált figyelemre és beruházásokra lesz szükség”

– értelmezte a kutatási eredményeket Nyári Dániel, a KPMG menedzsere.

Az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban

A KPMG elemzése szerint a TMT szektor vállalatvezetői az alacsony kihasználtság és a stratégia hiánya ellenére úgy vélik: az adatokba irányuló befektetéseik jó úton járnak. Az kétségtelen, hogy az olyan cégek, amelyek többet költenek az ilyen beruházásokra, nagyobb bevételnövekedést könyvelhetnek el, mint az alacsonyabb szinteken befektetők.

Az ügyfélszolgálat, a kiberbiztonság, a tehetségmenedzsment és a háttérfunkciók területén a szektor vállalatainak több mint fele számít arra, hogy 25 százalékos beruházási többlet esetén legalább 4 százalékkal nő a hatékonyság. A válaszadók 39 százaléka szerint a következő 12-24 hónapban az adatokba történő befektetések térülnek meg a legjobban. Az adatok hatékony felhasználása kulcsszerepet játszik a pénzügyi mutatók javításában, köztük a tőkearányos megtérülés, az árbevétel és a nyereség terén a következő két év során.

„Nem a befektetések elmaradása okozza ugyanakkor az adatvagyon alacsonyabb mértékű kiaknázását – a cégeknek elsősorban a fókuszra, a prioritásokra érdemes nagyobb figyelmet fordítaniuk. A lényeg: el kell kezdeni alapvető vállalati képességként kezelni az adatstratégiát. Az adatok átfogó, stratégiai szintű kiaknázása egyértelműen értéknövelő a vállalatok számára”

– fogalmazott Nyári Dániel.

Egészen a felhőkig

A KPMG által megkérdezett cégvezetők több mint 80 százaléka úgy gondolja, hogy a következő egy-két év során a hatékony adathasználat felgyorsíthatja a digitális átalakulásukat. A többség abban is egyetértett, hogy az adatok kiaknázásához a felhőszolgáltatások jelenthetik a kulcsot – a cloud lehet a kritikus pénzügyi és operációs adatok tárhelye, és az innovatív adathasználat segíthet a cégeknek az új termékek és szolgáltatások digitális piacrajuttatásában.

The post Kincsesbánya lehetne: még mindig nem használjuk fel hatékonyan az adatokat appeared first on Műszaki Magazin.

Ennek tükrében különösen fontos, hogy hová vezetnek minket a tárolás, az adatátvitel és a logisztika innovációi? A Deloitte 2021-es Technology Futures kutatása a lehetséges jövőképeket járja körül, és többek között erre keresi a választ.

A világban használt adatmennyiség óriási ütemben növekszik. Ez nem csak az egy főre jutó adatmennyiségre igaz, de az információk megosztásának ütemére is. Becslések szerint 2025-ben a naponta keletkező adatok mennyisége eléri a 463 milliárd gigabájtot, ami közel 200-szoros növekedést jelent a jelenlegi helyzethez képest. 2019 és 2020 között, mindössze egyetlen év alatt 10%-kal nőtt a közösségi médiát használók száma, és elérte a 3,96 milliárd főt. Ez a növekedés számos lehetőséget rejt magában, másrészt komoly fejtörést okoz a törvényhozók, gazdasági szervezetek és jogvédők számára, akik az adatok jövőjét kutatva arra keresik a választ, hogy a mai gyakorlatnak megfelelően az információ továbbra is központosított marad, vagy a nyílt adatelosztási és -megosztási modell felé fogunk elmozdulni.

Intézményi, vagy decentralizált modell: kinek a kezében legyenek az adatok?

Jelenleg alapvetően a központosított modell él. Azok az intézmények és szervezetek, amelyek a személyes adatok nagy részét gyűjtik és kezelik, tulajdonképpen kizárólagosan hasznosítják is azokat. Az adatok üzleti célú felhasználásával kapcsolatos adatvédelmi és etikai aggályok miatt sok felhasználó nagyobb rálátást szeretne kapni saját adataira. A blokklánc technológián alapuló decentralizált adattulajdonlás ezt hivatott elérni, hiszen olyan stabil és ellenőrizhető adatbázist teremt, amely lehetővé teszi a végfelhasználók számára a teljes ellenőrzést adataik felett, beleértve, hogy ki férhet hozzá azokhoz. Még sokan nincsenek is tisztában vele, de sok szolgáltatásért már most is adataikkal fizetnek. A népszerű közösségi média platformokat, levelező- és keresőszolgáltatásokat látszólag ingyen használjuk, valójában azonban adatainkkal fizetünk a használatukért. A jövőre nézve elképzelhető, hogy a felhasználók számára bevételszerzési forrás lesz, ha személyes adatainkat megosztjuk bizonyos cégekkel, ehhez azonban a teljes kontroll lehetősége is szükséges. Éppen ezért, számos folyamatban lévő blokklánc projekt van, amelyek célja a végfelhasználói adatok tulajdonjogának átláthatósága, és az adatbiztonság növelése.

Az adatok biztonsága egyre inkább kulcskérdés

A világhálót eredetileg nem a biztonságot vagy bizalmat szem előtt tartva tervezték, ma pedig egyre több felhasználó egyre több személyes adatot oszt meg. A növekvő fogyasztói aggodalmakra reagálva a világ számos országában vezettek be szabályozásokat, de a digitalizáció növekedése magával hozta az adatok megszerzését célzó kibertámadásokat is. A rosszindulatú szoftverek száma több mint 600%-kal emelkedett 2009 óta, és 2020-ban az adatszivárgások révén nyilvánosságra került adatrekordok száma elérte a megdöbbentő 36 milliárdot. Nem csak a támadások száma nőtt meg drasztikusan; az információs technológiától való függőségünk miatt az adatszivárgások hatásai is egyre jelentősebbek. Nem meglepő, hogy mind állami, vállalati, és magán szinten is nagyobb figyelmet fordítunk adataink biztonságára.

A kvantum mumusa

Az új fenyegetések megjelenésével az adatgyűjtési és -tárolási, valamint a kiberbiztonsági technológiák is változnak. A maihoz mérten hatalmas kapacitású kvantum számítástechnika elavulttá teszi a jelenleg széles körben alkalmazott nyilvános kulcsú titkosítási algoritmusokat, melyek visszafejtése kvantum eszközökkel gyerekjáték lehet. Ez azt is jelenti, hogy a jelenleg biztonságosnak vélt algoritmusok könnyen a kvantum technológia áldozataivá válhatnak. Bizonyos szervezeteknél vannak előremutató törekvések, ahol már a poszt-kvantum nyilvános kulcsú kriptográfia fejlesztésén dolgoznak, amely sokkal hatékonyabb védelmet nyújt a jövőbeli kvantumszámítógépek fenyegetésével szemben.

“Akik előre gondolkodnak, megértették, hogy most kell lépni információbiztonság, adattárolás és bizalom tekintetében, és a jövő védelmi módszereit beépíteni rendszereikbe. Az adat határozza meg ugyanis a jövő gazdaságát, mind egyéni, mind szervezeti, mind állami szinten. Tekintsünk úgy az adatra, mint a jövő konvertibilis, megújuló fizetőeszközére – aki nem tudja biztosítani ennek sértetlenségét, lemarad a gazdasági versenyben”

– mondta Szöllősi Zoltán, a Deloitte információ biztonsági szakértője.

A személyes adatokra vonatkozó szabályozás globális szigorodása

Felismerve, hogy az életünk valamennyi területe fokozódó ütemben digitalizált megoldásokra épül, illetve a személyes adatok globális allokálása és továbbítása összehangolt szabályozást igényel, az Európai Unióban 2018-ban lépett hatályba az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), amely a korábban tagállami szintű adatvédelmi szabályok helyett egy egységes és átfogó szabályozási rendszert hozott, súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett. Ugyanebben az évben az Egyesült Államokban Kalifornia állam elfogadta a kaliforniai fogyasztói adatvédelmi törvényt (CCPA), amely a fogyasztók számára nagyobb ellenőrzést biztosít a vállalkozások által róluk gyűjtött személyes adatokról. Fontos megemlíteni, hogy az Unió határán túl számos további helyen is GDPR alapú szabályozást alkalmaznak. A szomszédos nem uniós országok közül például Ukrajna és Szerbia is számottevő mértékben implementálta a GDPR rendelkezéseit, de India és Thaiföld is a GDPR-on alapuló szabályozást vezetett be az elmúlt évek során. A kínai adatvédelmi tárgyú törvény, amely november 1. napján lép hatályba szintén több ponton mutat hasonlóságokat a GDPR szabályaival.

„A technológiai cégek sikeressége azt mutatja, hogy a felhasználók személyes adata komoly bevétel forrás, és a jogalkotók, valamint a felügyeleti hatóságok is a személyes adatra, mint fizetőeszközre kezdenek el tekinteni világszerte. A személyes adat azonban sosem fog „közönséges áruként” viselkedni, mivel az adatvédelem egyik legfontosabb pillére, hogy az érintettek a saját adatukkal a jogi kapcsolatot sosem veszítik el, ebből következően az éppen aktuális adatkezelőre a személyes adatok hasznosításával kapcsolatba korlátozások vonatkoznak, valamint az érintetti jogok gyakorlását biztosítania kell. Ez alapvető akadálya annak, hogy például a személyes adatokat korlátlanul lehessen adni és venni”

–  mondta dr. Orbán Zsombor, a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai csoportjának vezetője.

The post Az adat a jövő valutája: de kinek a kezében van? appeared first on Műszaki Magazin.

Az energiahatékonyság azóta az EU célkitűzéseiben is fontos szerepet kapott, az uniós direktívák az energiafogyasztás csökkentésére vonatkozóan egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki. A világnap alkalmából többnyire a végfogyasztók figyelmét hívják fel az energiával való takarékosság kézenfekvő módszereire, de a vállalatok számára az energiahatékonyság talán még fontosabb szempont. Ennek belátásához elég, ha figyelembe vesszük, hogy a termelési költségek átlagosan 10 százalékát az energia teszi ki, de energia-intenzív ágazatokban ez az arány a 40 százalékot is elérheti. A világnap alkalmából a Siemens szakemberei összegyűjtötték, miként csökkenthetik energiafelhasználásukat a hazai vállalkozások.

Adatgyűjtés és elemzés

Az energiafogyasztás mérése – ami a 100 kW-nál nagyobb teljesítményű berendezések esetében amúgy is kötelező, illetve 2022-től már 50 kW felett is – nemcsak a jegyzőkönyvek vezetése érdekében fontos. Az adatok, amelyek megfelelő alkalmazások segítségével akár mobiltelefonon is nyomon követhetők, a modern IoT-rendszerek inputjai. Megfelelő szoftverrel elemezve a fogyasztás optimalizálásának új lehetőségeire derül fény. Az energiamonitoring figyelmeztethet arra is, ha egy gépre nincs szükség az aktuális termelési terv eléréséhez, és így kikapcsolható.

Hatékony és biztonságos működés

Új, energiahatékonyabb gépek, berendezések vásárlásakor érdemes azokat választani, amelyek fel vannak szerelve az elemzéshez szükséges adatokat összegyűjtő és továbbító, a gépek közötti kapcsolatokat lehetővé tevő egységekkel. Nem túl nagy beruházással ugyanakkor a régebbi berendezések is „okossá tehetők”: felszerelhetők a szükséges szenzorokkal és beköthetők a hálózatokba. Elvégre minél jobban mérhető valami, annál könnyebben tervezhető: ez az Ipar 4.0 egyik alapfelismerése. A digitalizáció természetesen csak a kiberbiztonság megfelelő szintje mellett hozza a várt előnyöket, ezt azonban a modern megoldások „alapból” garantálják.

Védelem

Az energiahálózat alapos megtervezése kulcsfontosságú az elektromos hálózati hibák, balesetek megelőzése szempontjából is. Az európai tűzesetek mintegy harmadát valamilyen elektromos meghibásodás okozza, holott ezek többsége megfelelő és megbízható védelmi készülék alkalmazásával (pl.: megszakítók, áram-védőkapcsolók, ívhiba érzékelők, villámáram-, túlfeszültség védelmi készülékek) megelőzhető. Emellett a modern védelmi kapcsolókészülékekkel elkerülhető az esetenként a berendezések végét is jelentő túlfeszültség; továbbá a hálózatok, kábelek és berendezések szigetelés hibáiból eredő balesetek száma is minimálisra csökkenthető.

Épületek

A globális áramfogyasztás 40 százalékáért az épületeink felelősek, az energiahatékonyság így itt is kulcsfontosságú tényező. A környezettudatos építés hosszú távú feladat, hiszen a teljes életciklust tekintve az épületeknek nem a beruházási, hanem az üzemeltetési költségei a meghatározóak. Ma már számos automatizálási technológia áll rendelkezésünkre, amely hozzájárulhat – többek között – a fűtés és a légkondicionálás energiahatékony megoldásához. Ezek az alrendszerek ugyanis a legnagyobb fogyasztók: a légkondicionálás sok épület esetében az éves villamosenergia-fogyasztás felét teszi ki. Fontos, hogy az építőiparban tevékenykedő beruházók, tervezők és kivitelezők, valamint az üzemeltetők ezt is szem előtt tartva alkossanak, működtessenek fenntartható és energiahatékony épületeket.

„Microgrid”

Az energiahatékonyság jelentősen javítható, ha az épületben „microgridet”, azaz saját energiaellátó és szabályozó rendszert hoznak létre, amely nemcsak a villamosenergia-ellátásról, de a fűtésről is gondoskodik. Ilyen rendszer működik a Siemens bécsi telephelyén is, amelynek részei: a fotovoltaikus áramtermelés, az e-töltési infrastruktúra, az energiatároló egység és a microgrid-vezérlő. Utóbbi, a rendszer „agya” 2,5 MW-nyi teljesítményt felügyel, ami nagyjából 700 háztartás villamosenergia-igénye. A vezérlés nem csupán a fogyasztási adatokat, de – többek között – az időjárás-előrejelzést és az elektromos járművek tulajdonosainak „töltési szokásait” is figyelembe veszi. Ilyen megoldással egyúttal nagyobb irodaházak, komplexumok, lakóparkok is növelhetik energiabiztonságukat.

Energiatároló berendezések

Az energiatároló berendezések nemcsak a „microgrideknek” fontos alkatrészei. Ezeket az egységeket nagyobb terhelés esetén bármilyen rendszerbe be lehet kapcsolni, aminek eredményeként egyrészt alacsonyabbak lesznek a villamosenergia-termelés „csúcsai”, másrész optimálisabbá válik a fogyasztás – a fenntartás költségeire mindkettő jótékony hatást gyakorol. Az energiatároló berendezések előtt nagy jövő áll, várhatóan fontos szerepet játszanak majd a villamosenergia-piacok kiegyensúlyozásában.

The post Tippek a vállalati energiahatékonyság javítására appeared first on Műszaki Magazin.

Valós időben követhető és mesterséges intelligencia-megoldásokkal előre jelezhető az áruházi hűtők, polcok fogyása, így gyorsabb és hatékonyabb lehet az áruk újratöltése, szállítása és raktározása is. A kereskedő is profitálhat, hiszen megelőzhető a pillanatnyi áruhiány, hogy a vásárló termék nélkül maradjon, így nem utolsó sorban elkerülhető a fölösleges és COVID szempontból kockázatot jelentő boltlátogatás. A mobiltechnológiával összekapcsolt szenzorokra épülő megoldást már valódi boltokban tesztelik sörök, vákuumcsomagolt húskészítmények és dohányáruk esetében.

Elsősorban a mindennapi bevásárlások alkalmával a leggyakrabban kosárba kerülő áruk, a gyorsan mozgó fogyasztási cikkek – élelmiszerek, italok, piperetermékek stb. – gyártóinak fejlesztett különleges okosmegoldást a magyar tulajdonú MOHAnet Zrt. A rendszer segítségével a gyártók bármikor, valós időben követhetik termékeik bolti fogyását, gyorsabban utántölthetik a rugós áruadagoló polcokat, hűtőket, és értékes adatokhoz juthatnak arról, hogy melyik márka, termék, kiszerelés a legnépszerűbb, vagy éppen melyik promóció vagy egységár növeli leginkább a vásárlási kedvet. Az online készletinformációs rendszerrel kombinált okospolcoknak köszönhetően a fogyasztók vásárlás előtt online tájékozódhatnak a termékek elérhetőségéről, így jobb eséllyel nem hiába indulnak el a kiszemelt termékért az üzletbe, vállalva a COVID-19 alatti személyes kontaktus kockázatát. Emellett a fejlesztéssel és a precízebb, folyamatos készletezéssel a gyártók is növelhetik eladásaikat.

„A pilot programban résztevő hazai üzletekben elhelyezett okos áruadagolókból kapott adatok alapján tudjuk, hogy például az italhűtők polcainak negyede mindig üres. Ez nyilvánvalóan jelentős bevételkiesést okoz azoknak a gyártóknak, akik erről nem tudnak, így nem gondoskodhatnak a mielőbbi árufeltöltésről,”

– mondta Havasi Zoltán, a MOHAnet Zrt. vezérigazgatója.

„A MasterShelf áruadagoló és polcfigyelő rendszer segítségével a gyártók akár 20-25 százalékkal növelhetik éves forgalmukat anélkül, hogy akár csak egy forinttal többet kellene költeniük marketingre vagy újabb értékesítési csatornák kiépítésére.”

A kísérleti fázistól a kiterjesztésig

A MasterShelf rendszert először italhűtőkhöz fejlesztették ki, de a megoldás a néhány milliméter vastagságú termékekkel – pl. csomagolt szeletelt felvágottakkal – is kiválóan működik. A rugós áruadagolókhoz ipari szenzorokat és egy saját fejlesztésű kommunikációs eszközt helyeznek el, amely mobilhálózaton keresztül továbbítja az adatokat a szerverekre. Az adatokat itt összesíti a rendszer és egyrészt a megrendelő másodperces pontossággal követheti polcainak töltöttségét, saját termékeinek fogyását, értékelheti aktuális promócióinak eredményességét a számára dedikált mobilalkalmazáson keresztül, másrészt az összesített adatokat algoritmusok és mesterséges intelligencia megoldások segítségével elemzi a rendszer. A forgalmazó ezzel hatalmas, rendkívül értékes adatvagyonhoz jut, ugyanis az egyes polcok töltöttségén túl akár országosan, több ezer polc adataiból előrejelzéseket is kaphat a termékek várható keresletével kapcsolatban. Láthatóvá válik, hogy melyik típusú üzletbe és mikor érdemes több vagy éppen kevesebb terméket kihelyezni, ezzel csökkentheti költségeit, növelheti árbevételét és még jobbá teheti terméke fogyasztóinak vásárlási élményét.

Az üzletek polcainak valós idejű követése, a fogyás mesterséges intelligencia alapú előrejelzése és a termékek igény szerinti feltöltése tehát előnyt jelent az adott üzletnek, a termék forgalmazójának és a vásárlók számára is jobb vásárlási élményt, biztonságosabb vásárlási környezetet tesz lehetővé.

The post Magyar fejlesztésű okospolc appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatok kezdik felismerni, milyen értékes lehetőséget kínál számukra, ha több forrás adatait elemezve próbálják felpörgetni az üzletet. A strukturálatlan adatok keletkezése és hasznosítása számos folyamatban játszik kulcsszerepet, például a diagnosztikai képalkotás, a modellezés, a szimuláció, a LIDAR, a térinformatika, a génszekvenálás és a videókészítés területén. A nagy mennyiségű fájladat kezelése ugyanakkor kihívásokkal teli feladat, különösen, ha az adatok el vannak osztva a hálózat pereme (IoT-eszközöktől érkező adatok), a helyben telepített rendszerek és a felhő között.

A Qumulo fájlrendszere akár granuláris szinten is valós időben láthatóvá teszi, skálázza és kontrollálja a helyben telepített rendszerek és a felhő adatait, támogatva ezzel az egyszerű rendszerkonfigurálást és teljesítménymenedzsmentet.

A strukturálatlan adatok kézben tartása

A kifejezetten az adatközpontot, a nyilvános és a privátfelhőt is magában foglaló hibrid környezetekhez tervezett Qumulo platform az adatkonszolidáció érdekében többféle tárolóprotokollt támogat, és lehetővé teszi a felhasználók számára az információk megosztását. Egyszerűsíti az adatkezelést az osztott környezetben, és elősegíti a strukturálatlan adattömeg kiszámíthatatlan növekedésének követését, valamint az egyre több alkalmazás részéről jelentkező adatigények teljesítését a felhőben és azon kívül.

„Gyakran hallani, hogy az adat az új arany”

– jelentette ki Olivier Delachapelle, a Fujitsu európai termékértékesítési vezetője.

„Ez kétségkívül így van, de ahhoz, hogy az adatnak bármilyen értéke legyen, először ki kell bányászni, majd kezelni és finomítani kell a több petabájtnyi strukturálatlan adatot. A Qumulo megoldásával a Fujitsu egyéni igényekre szabott, nagy teljesítményű információtárat kínál ehhez a feladathoz. A korlátlanul skálázható rendszerrel az ügyfelek az adattömeget gyorsan feldolgozva juthatnak hozzá a már valóban értékes aranyrögökhöz.”

„A szervezeteknek olyan fájladatkezelő platformra van szükségük, amely skálázhatóság, teljesítmény és felhőképességek szempontjából is kielégíti a strukturálatlan adatkörnyezet támasztotta igényeket. A Qumulo örömmel lép partnerkapcsolatra a Fujitsuval, hogy vele együtt támogassa az ügyfelek zökkenőmentes átállását az eredményes működést gyorsító és a költségek kézben tartását segítő, modern infrastruktúrára”

– tette hozzá Thore Rabe, a Qumulo alelnöke és EMEA-régióbeli igazgatója.

A Qumulo megoldása fontos szerepet játszik a Fujitsu adatvezérelt átalakulási stratégiájában

A Qumulo megoldása beleillik a Fujitsu négyszintű adatvezérelt átalakulási stratégiájának második szakaszába. Ennek része a megcélzott adatarchitektúra kialakítása az adattranszformáció kiinduló állapotának meghatározása után. A Fujitsu hibrid IT-környezeteinek kiterjedt portfóliója az adatok kézben tartása és védelme mellett a bennük rejlő üzleti érték kinyerését is támogatja, és ezzel elősegíti a digitális átalakulás sikeres megvalósítását.

A Fujitsu ügyfeleivel közösen határozza meg a célarchitektúrát, elemzi a hibrid környezetet platformok, tárolók, feladatok és adatkezelés szempontjából, majd biztosítja hozzá a megfelelő megoldásokat. Amikor a szervezet meghatározta a transzformáció kiinduló állapotát, a következő lépés a célarchitektúra kidolgozása annak érdekében, hogy biztosítani tudja az adatok teljes körű elérését és kézben tartását a hálózat peremén, középpontjában és a felhőben.

Skálázható, felhőnatív Qumulo instanciák

A Qumulo megoldás gyors skálázással több tízmilliárd fájl kezelésére is képes. A felhőnatív fájlrendszerben a feladatok gördülékenyen átadhatók a nyilvános felhőnek. Így az ügyfelek helyben telepített és külső erőforrásaikon túlra is kiterjeszthetik rövid távú számítási képességeiket az igények megugrása esetén, és azonnali hozzáférést nyújthatnak távoli együttműködő partnereiknek az adatokhoz. Emellett a vállalatok API-kon keresztül alkalmazásszintű hozzáférést biztosítva, egyszerűen futtathatják a felhőadatokra épülő mikroszolgáltatásokat.

Valós idejű láthatóság és intelligens optimalizálás

A Qumulo valós időben láthatóvá teszti az adatokat és a felhasználókat az eredményes adatkezeléshez. Gondoskodik róla, hogy egyetlen pillantással azonosíthatóak legyenek a potenciális teljesítményproblémák, például az igények nagymértékű megugrása vagy a hosszabb távú trendek. A beépített gépi tanulással az olvasási kérések több mint 90%-a egy millimásodpercnél rövidebb idő alatt teljesíthető az integrált gyorsítótárból. Ezt úgy éri el a rendszer, hogy a következő lépésben legvalószínűbben kért adatokat előre betöltve elébe megy a felhasználói igényeknek, és a felhasználói viselkedés alapján automatikusan több szintbe rendezi az adatokat, optimalizálja a fájlkezelést és a tárolómédia-használatot. A „flash-first” stratégia részeként az írási folyamatok 100%-át és az olvasási folyamatok 98%-át jóval gyorsabb flashalapú meghajtókkal kezeli, miközben azokat az adatokat, amelyekre várhatóan nem lesz sürgősen szükség, olcsó, lassúbb merevlemez-meghajtókon tárolja.

Ár és piaci bevezetés

A Qumulo azonnal rendelhető a Fujitsutól. A jellemző installáció 200TB kapacitástól indul, ára specifikációtól és régiótól függ.

The post A Fujitsu Qumulo megoldásával több petabájtnyi strukturálatlan adat kezelhető appeared first on Műszaki Magazin.

Az adatok és különféle anyagok továbbítására szolgáló vezetékek szűk helyen való elvezetése sok helyen, például az intralogisztikában is nagy kihívások elé állítja a szakembereket. Az igus micro flizz termékcsaládja akár 100 méteres elmozdulási úthosszhoz is kompakt energiaellátó rendszert kínál. A rendszer egy energialáncból, kis sugárban hajlítható, rugalmas chainflex kábelekből és alumínium vezetőcsatornából áll. A micro flizz mostantól már az új okos CF.D rendszerrel is használható. A CF.D rendszer előre figyeli a kábel adatátviteli jellemzőinek alakulását, és időben figyelmeztet a meghibásodás veszélyére.

A buszsínes rendszereket gyakorta használják a keskeny, szűk helyeken, illetve gyors mozdulatok végrehajtása során, mint amilyeneket például a tárolás és válogatás közben végeznek a gépek. Ennek a megoldásnak azonban van egy nagy hátránya, mégpedig az, hogy normál esetben csak energia továbbítására alkalmas. Ahhoz, hogy ne csak energiát, hanem adatokat, folyadékokat vagy éppen levegőt is lehessen egyszerre továbbítani vízszintes és függőleges irányban, az igus micro flizz néven egy teljesen új energiaellátó rendszert fejlesztett ki. A rendszer akár 6 m/s elmozdulási sebességre és 4 m/s² gyorsulásra is képes.

A micro flizz lelke egy műanyag energiatovábbító lánc, amely egy alumínium vezetőcsatornában fut végig. A nagy mértékben rugalmas és kis sugárban hajlítható chainflex adat-, vezérlő- és motorkábeleken túl az energialánc tömlők, száloptikai kábelek vezetésére alkalmas, akár 10 GBit/s átviteli sebességgel. Az igus saját, 2750 nm-es tesztlaborjában végzett belsős teszteknek köszönhetően a gyártó az összes chainflex kábelnél 36 hónapos élettartamot garantál. Ha a buszkábel adatátviteli jellemzőinek alakulását szeretnék nyomon követni, az igus erre az okos CF.D rendszer és a micro flizz termékcsalád közös alkalmazását javasolja. Az innovatív és okos műanyag előre észleli a kábel adatátviteli jellemzőinek változását, és időben felhívja a figyelmet a közeledő csere esedékességére. Így előre lehet tervezni a karbantartást, és elkerülhetők a váratlan leállások.

Könnyen tisztítható, moduláris rendszer

Az opcionális intelligens megfigyelésen kívül a micro flizz előnye speciális felépítésében rejlik. A beépített oldalsó szárnyak folyamatosan stabilan tartják a kifeszített láncot a csatorna felső és alsó részén kiképzett különleges vályúban. Az e-chain lánc keresztlécein lévő műanyag rugókkal együtt ez a megoldás lágy és halk működést eredményez. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy jelentősen csökken a kopás, a súrlódás, az energiafogyasztás és a zaj. A rendszer másik előnye, hogy moduláris kialakításának köszönhetően mindenhol könnyen hozzáférhető, és így könnyen tisztítható. Ennélfogva a micro flizz használata nem pusztán a gyógyszeriparban, hanem az élelmiszerek gyártásában is előnyös. Az energialánc-rendszer a kábelek átmérőjétől függően három különféle méretben kapható.

www.igus.hu

The post Adatok, energia, folyadékok és levegő továbbítására szolgáló igus-megoldás nagyon szűk helyekre appeared first on Műszaki Magazin.

Az IoT-eszközök növekvő száma és a felhőszolgáltatások népszerűsége miatt egyre több adatot termelünk világszinten. Az IDC előrejelzése szerint 2025-re az adatmennyiség várhatóan 175 zettabájtra nő majd (1 zettabájt 10²¹-en bájtnak felel meg). Ezeket az adatokat azonban tárolni és elemezni kell, hogy a gyakorlatban alkalmazható információkat kapjunk, ami tetemesen megnöveli az adatközpontok energiafelhasználását. A szerverek a globális szén-dioxid-kibocsátás két százalékáért felelősek, amivel nagyjából ugyanannyira járulnak hozzá a globális klímaváltozáshoz, mint a köztudatban jóval szennyezőbbnek tartott légi közlekedés. Ezért egyre több céget foglalkoztat a szerverparkok környezetbarát működésre való átállása. Ez a célja a Green Mountain AS-nek is, amely adatközpont-üzemeltetőként 100 százalékban megújuló energiaforrásokat, elsősorban a norvég fjordok vizét használja moduláris adatközpontjaiban. Az ügyféligényekhez igazodva a cég nemrég a DC2-Telemark nevű egységének kapacitását bővítette ki az átlaghoz képest feleannyi idő alatt, amihez az energiatakarékos működés nagyköveteként a Schneider Electric nyújtott szakértői segítséget.

A norvég hegyekben kialakított DC1-Stavanger és DC2-Telemark nevű létesítmények a világ legzöldebb adatközpontjai közé tartoznak. A Green Mountain AS és a Schneider Electric számára is kiemelten fontos az energiahatékonyság és a fenntarthatóság, ezért az üzemeltető a Schneider EcoStruxture megoldására alapozva építette ki az egységeket néhány évvel ezelőtt. A szerverparkok 100 százalékban megújuló vízenergiával működnek, és a hűtéshez is a közeli fjord vizét használják, így CO₂-kibocsátásuk közel nulla. A Telemark ráadásul úgy van kialakítva, hogy keveset süt rá a nap és a levegő is természetes módon hűti, így a berendezések hűtése 330 napon át gyakorlatilag ingyenes.

Közel 10 százalékos kapacitásbővítés 28 hét alatt

Egyre nagyobb az igény az adatközponti szolgáltatások iránt, ami szükségessé teszi a teljesítmény növelését. A Green Mountain ezért 35 millió euró értékben bővítette két egységét 4 MW, illetve 3 MW kapacitással. A barnamezős beruházás részeként a Schneider Electric partnerként 10 millió euró értékben szállított átfogó megoldást a Telemark adatközpontba. Az előregyártott, gyorsan üzembe állítható EcoStruxure Modular Data Center megoldásnak köszönhetően a két vállalat mindössze 7 hónap alatt valósította meg a 8,5 százalékos bővítési projektet a tervezéstől a júniusi átadásig, ami az átlagoshoz képest 50 százalékos időmegtakarítást jelent.

„Norvégia egyre fontosabb helyszín az adatközponti szolgáltatásaik fenntarthatósága miatt aggódó ügyfelek számára, akik szívesen használnának nagyobb arányban megújuló energiaforrásokat és élvezni szeretnék a bőséges ingyenes hűtőkapacitás előnyeit. A Schneider Electric integrált megoldása az IoT-alapú EcoStruxure felügyeleti szoftvert ötvözi a legmodernebb fizikai infrastruktúrával, így folyamatosan megbízható és hatékony működést biztosít számunkra”

– mondta Tor Kristian Gyland, a Green Mountain AS vezérigazgatója.

„Globális piacvezetőként és innovátorként a Schneider Electric élen jár az adatközpontok tervezésének, kiépítésének és üzemeltetésének folyamatos fejlesztésében. Örömmel működtünk együtt ismét a Green Mountainnel a kapacitásbővítésben, melynek során a gyári tervezés, az előtesztelés és az előregyártás hatékonyságának köszönhetően rendkívül gyorsan tudtuk telepíteni az új részleget”

– tette hozzá Dave Johnson, a Schneider Electric biztonságos tápellátási megoldásokért felelős divíziójának alelnöke.

A Schneider Electric a piacon egyedülálló módon a tápellátási és a hűtési infrastruktúrához kapcsolódó eszközöket is tudja biztosítani, az áramvédelemtől kezdve a kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezéseken át a hűtési rendszerig. Az új kapacitást támogató, kulcsrakész megoldást 15 korszerű EcoStruxure Modular Data Center táp- és hűtőmodul, kis- és középfeszültségű kapcsolóberendezések és az EcoStruxure felügyeleti szoftver alkotja, amelyek teljes mértékben kielégítik az ügyfelek kritikus rendelkezésre állási igényeit. A modulok a Schneider Electric legújabb gazdaságos léghűtési megoldásaival, valamint lítiumion akkumulátorokkal támogatott, magas hatásfokú szünetmentes áramforrásokkal (UPS) dolgoznak. Az integrált architektúra előnye a gyors telepíthetőségen túl, hogy csökkenti a tervezés és a rendszerépítés kockázatait.

További információért olvassa el a Schneider Electric esettanulmányát vagy keresse fel a Green Mountain weboldalát.

The post Adatközpont bővítés a nulláról 7 hónap alatt appeared first on Műszaki Magazin.

Az Oracle legújabb felmérése szerint a vállalatok ezen képességei nem fognak javulni a következő három évben. Ennek ellenére a válaszadók, akik felismerték ezen képességek értéknövelő erejét, a legfőbb előnyök között a magasabb ügyfélhűséget, a bevételek és a márkaérték növekedését említették legtöbben.

“Jól tudjuk, hogy az adatok feldolgozása révén kiugró üzleti növekedést érhet el egy vállalat, és ezt a növekedést más cégek nehezen tudják megállítani”

– mondta Andrew Sutherland, az Oracle Technology and Systems APAC és EMEA régióbeli szenior alelnöke.

„A legújabb felmérési eredmények viszont azt mutatják, hogy a vállalatok továbbra sem tudnak mit kezdeni napjaink adatáradatával. Ezzel a problémával szembe kell nézniük, mégpedig hatékonyabb belső céges gyakorlatokkal, valamint megfelelő adatkezelési stratégiák és fejlett biztonsági ellenőrzőpontok kialakítása révén. Emellett kulcsfontosságú lesz a felhő és az olyan feltörekvő technológiák mint az AI és az automatizálás körültekintő alkalmazása is közeledvén ahhoz a ponthoz, amikor az emberi munkaerő már nem lesz képes az adatok feldolgozását és védelmét önmaga ellátni.”

A ‘Rediscovering trust in your data and security’ felmérés főbb megállapításai:

• Átlagosan a válaszadók 42 százalékának nincs megfelelő adatkezelési stratégiája
• Tízből négy vállalat állította magabiztosan, hogy képes jól kezelni, biztonságosan tárolni és felelősen felhasználni az adatait
• A válaszadók 35 százaléka állította, hogy az adatok feldolgozásából értékes információkat tud kinyerni
• A kulcsfontosságú részlegek továbbra sem vállalnak felelősséget és elszámolhatóságot az adatkezelés terén
• Az adatbiztonsági szabályozásokat gyakran nem értik, vagy nem tartják be azokat

Közös erőfeszítés szükséges

Zavarodottság tapasztalható a vállalatoknál a téren, hogy kik felelősek elsősorban az adatok biztonságáért. A pénzügyi és IT döntéshozók közel fele például úgy gondolja, ők a felelősek az adatok biztonságos kezeléséért, míg azok, akik jellemzően használják az adatokat – marketing és HR osztályok – csupán harmaduk állította, hogy felelősséget vállal az adatokért.

Több figyelmet az adatvédelemre!

Az EMEA régióbeli vezetők 53 százaléka szerint a vállalat jó hírneve szempontjából kifejezetten fontos a biztonságos adatkezelés, ezzel szemben a felmérés eredményei azt mutatják, hogy számos belső céges szokás megtöri ezt a bizalmat.

A válaszadók negyede szerint az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak legfőbb oka, hogy kevés figyelem irányul a bizalmas adatokra a vállalaton belül. Ezt követte az adatokhoz való hozzáférések gyenge szabályozása (24%), a mobileszközökön és közösségi platformokon való adatkezelés (23%) és a nem megbízható eszközök és kapcsolatok használata (23%).

A felmérésben résztvevők mintegy ötöde (22%) azt is állította, hogy az adatkezelésbe vetett bizalmukat leginkább az alábbi hozzáállások törik meg: az adatok megfelelő kezelésének elhanyagolása, a kritikus adatokkal való visszaélések és az alkalmazandó adatvédelmi szabályozások figyelmen kívül hagyása.

Lépések a változásért

A fenti magatartási mintákkal szemben azoknál a vállalatoknál, amelyek megfelelő adatkezelési stratégiával rendelkeznek 8 százalékkal nagyobb eséllyel használnak jelszóval védett dokumentumokat, 10 százalékkal nagyobb eséllyel rendelkeznek hozzáféréssel biztonságos telephelyi adatbázisokhoz, és 9 százalékkal valószínűbb, hogy megbízható eszközökön kezelik az adatokat.

A kritikus adatok és a biztonsági prioritások vonatkozásában a vállalatoknak a következő évben fontos lesz lépéseket tenni a felelősségteljes adathasználat elősegítésében: az ellenőrzőpontok és -folyamatok megerősítése révén, illetve a különböző üzletágak dolgozóinak közös képzésével és adatbiztonsági workshopok szervezésével. A vállalatok egyre nagyobb számban számítanak a technológiai cégek segítségére az adatkezelés teljes spektrumát tekintve, beleértve a felhőbe való gyorsabb átállást a magasabb fokú biztonsági teljesítmény érdekében (30%), az AI és a gépi tanulás használatát, amelyek lehetővé teszik, hogy az adatokból kinyert információkat cselekvésekbe fordíthassák (26%), továbbá a gépi tanulási képességeket, amelyek elősegítik a biztonságos adatkezelést, illetve hogy a rendszer képes legyen önmagán javításokat végezni (25%).

Az Oracle-lel (NYSE: ORCL) kapcsolatos további információkért látogasson el az oracle.com oldalra.

Kép: Fortune

The post Az Oracle felmérése szerint még kevesen tudnak az adatból értéket kovácsolni appeared first on Műszaki Magazin.

Az adatok rögzítésével és elemzésével a gépgyártók új, szolgáltatásalapú üzleti modelleket hozhatnak létre. Ebben az ügyfeleknek nem a termék egyszeri értékesítéséért, hanem a géphasználatért és teljesítményért számolnak fel díjakat. Ezzel javíthatják a vevők elégedettségét és folyamatos bevételhez juthatnak.

A szolgáltatásalapú modellben a gépgyártók termékeik tervezéséből, értékesítéséből és szervizeléséből profitálnak. A termékeket úgy alakítják ki, hogy később testre szabják, átalakítják és frissítik a változó vásárlói igényekhez igazodva: szoftverfrissítések, bővítési lehetőségek és fejlesztések révén ötvözik a szolgáltatásokat és az értékesítési lehetőségeket.

Korábban nem volt lehetőségük a vállalatoknak, hogy hozzáférjenek a valós idejű adatokhoz. Az új, mai szolgáltatásalapú modelleknek azonban ez adja az alapot. A prediktív analitika során feldolgozzák a teljesítmény- és felhasználási adatokat, amely az gépgyártók számára folyamatos betekintést nyújt a gépezetekbe. A berendezés meghibásodását így elkerülhetik, hiszen információt kapnak a potenciális problémák azonosításához, előrejelzéséhez és megoldásához. Egyes gépgyártók pedig már olyan garanciát is kínálnak, melyek karbantartástól függően meghosszabbíthatók.

Mivel a digitalizáció egyre gyakoribbá válik, az ügyfelek a gépgyártókat már olyan digitális átalakulási folyamatok kezelésével keresik fel, melyek akár több ezer gép adatainak feldolgozását is magukba foglalják. Sok vállalatnak már olyan gépi hálózata van, amely hatalmas mennyiségű adatot generál – ezek mindegyikét elemezni kell és be kell építeni a műveletekbe, valamint a tervezésbe.

A digitalizálás lehetővé teszi a gépgyártók számára, hogy ügyfeleik partnereivé válhassanak, így együtt dolgozhatnak a termék- és szolgáltatásfejlesztés terén.

Ez a változás nagy lehetőséget jelent a magyar egyedi gép- és készülékgyártók számára is, hogy újragondolják szolgáltatásaikat és szorosabb kapcsolatba kerülhessenek vevőikkel.

Forrás: Autopro.hu

The post Új bevételi forrást kínálnak a gyártóberendezések appeared first on Műszaki Magazin.

Napjainkban az adatközpontok számos veszélynek vannak kitéve, amelyek közül általában csak a kibertámadásokról, tehát a hálózatot érintő behatolásokról értesül a nyilvánosság. Miközben a fizikai infrastruktúrát érintő leállások ugyanolyan vagy akár súlyosabb károkat okozhatnak, akár 1 millió dollár értékben. A hálózat biztonsága mellett ezért kiemelt figyelmet kell fordítani többek között a megfelelő hőmérsékletre, a vízszivárgások megelőzésére vagy a károk egyik fő okozójára: az emberi tényezőre. A terület szakértőjeként a Schneider Electric összegyűjtötte az adatközpontok fizikai környezetét leginkább veszélyeztető tényezőket és a javasolt védelmi megoldásokat.

A manapság jellemző adatlopási incidensek kapcsán a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a megfelelő kibervédelem kialakítására. A cégek azonban gyakran elfelejtik, hogy az adatokat tároló rendszerek fizikai védelme legalább ugyanilyen fontos. Az Uptime Institute világszerte közel 900 adatközpont-üzemeltető és IT-szakember részvételével készített éves adatközponti felmérésében a válaszadók közel fele arról számolt be, hogy az utóbbi három évben előfordult nála szolgáltatáskiesés. Míg a Ponemon Institute kutatásából kiderült, hogy a nem várt leállások percenként akár több mint 17.000 dollár költséggel járhatnak és 22 százalékban emberi hibára, 11 százalékban pedig a gépészeti rendszerek meghibásodására vagy vízkárokra vezethetők vissza. Ez a két típusú kiváltó ok összesen több mint 1 millió dolláros veszteséget okozhat.

Az adatközpontok fizikai környezetének megfelelő működése tehát létfontosságú, ezért is van szükség az alábbi tényezők monitorozására, illetve szinten tartására:

• Az adatok biztonságának szempontjából az egyik legkritikusabb tényező a hőmérséklet. A zavartalan működés érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és 23-25 Celsius fok közötti optimális tartományban tartani. A szerverteremben lévő szerverek, switchek és a routerek jelentős hőmennyiséget termelnek. A nem megfelelő vagy hibás hűtés miatt megemelkedő hőmérséklet pedig csökkenti a szerverek élettartamát, és extrém esetben akár azonnali meghibásodásokat is okozhat.
• Az adatközpontok hőszabályzása mellett a páratartalom megfelelő szinten tartása is kulcsfontosságú. Bár a pára az IT-környezetek működéséhez hozzátartozik, nem mindegy, milyen mértékű. Egyrészről a túlzott pára gyorsan kondenzációhoz, korrózióhoz vezethet, elektromos üzemzavarokat okozhat. Másrészről, ha túl kevés, akkor az az elektrosztatikus töltés felhalmozódásához vezethet. Kisülés esetén pedig nem csak károsíthatja, hanem teljes egészében használhatatlanná teheti a berendezéseket. A páratartalom optimális mértéke az adott helyiségtől és a berendezések funkciójától is függ.
• Az adatközpontokban időnként előfordul vízszivárgás. Ezeket sok esetben csak akkor észlelik, amikor már megtörtént a káreset. Van, amikor egy kondenzvizet csöpögtető klímaberendezés, máskor a nem megfelelő tervezés, valamint a karbantartások, ellenőrzések és felújítások elhanyagolása okozza a problémát.
• Ha füst vagy tűz keletkezik az adatközpontban, az nemcsak a drága berendezések meghibásodását okozhatja, de akár a teljes üzleti működést ellehetetleníti az adatvisszaállítási folyamat idejére. A megfékezhetetlen tűznek kicsi az esélye, az automatikus tűzoltó rendszerek ugyanis mérséklik a katasztrófa hatását. Ettől függetlenül még a manapság jellemző egyre kevesebb kábelezés mellett is kockázatot jelentenek a viszonylag nagy mennyiségben jelen lévő vezetékek, a túlmelegedő berendezések, illetve a meghibásodó alkatrészek. Az adatközpont tervezésekor tehát megfelelő füst- és tűzérzékelő berendezésekkel kell felszerelni a létesítményt. A tűzszakaszok kialakításával szintén csökkenthető a kár. A tűzterek adott területre lokalizálják a tüzet, minimalizálva annak a kockázatát, hogy az más épületrészekre is átterjedjen.
• Emberi hiba még a legtökéletesebben kialakított környezetben is előfordulhat. Időnként megesik, hogy a redundáns optikai kábeleket hibásan csatlakoztatják, ami nem tervezett leálláshoz vezet. Az adatközpont a felhőalapú számítástechnika korában is kritikus védőbástya az értékes adatok fizikai ellopása ellen, ezért is kell figyelmet szentelni az emberi tényezőnek.

A Schneider Electric új APC NetBotz® rendszere emelt szintű monitorozást, üzemeltetést és felügyeletet nyújt az IT-környezetekben. Biztosítja a szakembereknek a hálózatperemi adatközpontokat fenyegető fizikai és környezeti veszélyek – köztük a magas hőmérséklet és páratartalom, a vízszivárgás, a tűz és füst, valamint a fizikai infrastruktúrához hozzáférő személyek által elkövetett lopás vagy véletlen hiba – észleléséhez és elemzéséhez szükséges információkat, valamint monitorozási képességeket.

A termékcsaládhoz tartoznak többek között a NetBotz Rack Monitor 750 és a NetBotz Camera Pod 165 eszközök. A termékek kompatibiliesek az EcoStruxure rendszerrel így a NetBotz felügyeleti egységből érkező riasztások és az érzékelők adatai is központilag kezelhetők az EcoStruxure IT felhőalapú adatközpont-felügyeleti platformon.

A NetBotz termékcsalád jellemzői:

• Integrált térfigyelés, -érzékelés és kártyás beléptetés, amely csak egy IP-címet igényel, így egyszerűsítve a felügyeletet és felgyorsítva a telepítést.
• Új, nagy felbontású és rossz fényviszonyok között is működőképes kamerák biztosítják a jobb rálátást, és segítenek a hálózatperemi adatközpontokat veszélyeztető fenyegetések enyhítésében.
• A riasztások, például mozgás vagy ajtónyitás észlelése esetén elinduló videoklip-rögzítés egyszerűsíti a térfigyelő-rendszerek felvételeinek kezelését.
• A kártyás rackhozzáférés és a kliprögzítés kombinálása hatékony eseménynaplózást kínál, és lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy egyszerre több adatkezelési szabvány előírásainak is megfeleljenek.
• A vezeték nélküli érzékelők natív támogatása gyorsítja a telepítést, és megszünteti a környezet figyeléséhez jellemzően szükséges, kötött kábelezési infrastruktúra iránti igényt.

További információ: www.se.com/hu

The post Ne csak a kibertámadásoktól védjük adatainkat! appeared first on Műszaki Magazin.