Míg az előtérben a Beckhoff újdonságait, legnépszerűbb fejlesztéseit vehették szemügyre és próbálhatták ki a szakmai érdeklődők, addig az előadótérben 9-től 16 óráig technológiai előadásokat hallgathattak meg.

Köszöntőjében Perecz Tamás, a Beckhoff Automation Kft. ügyvezetője kiemelte, hogy 2020-ban 234000 ipari PC-t helyeztek üzembe partnereiknél, valamint a Beckhoff és a BMW 10 éves együttműködést írt alá tavaly év végén. Ezután röviden bemutatta a Beckhoff négy fő termékcsoportjának újdonságait, melyekre a nap folyamán a vállalat mérnökei bővebben is kitértek.

A Debreceni Egyetem és a Beckhoff közös munkájáról, valamint a mechatronikai mérnökképzés jelenéről és jövőjéről beszélt Dr. Szemes Péter Tamás, a Műszaki Kar Mechatronikai szakának tanszékvezetője. Az egyetemen 2018 óta kihelyezett tanszékkel rendelkezik a Beckhoff, és egy referencia laboratórium is a hallgatók rendelkezésére áll.

Kamrás Ádám, a Beckhoff Automation Kft. támogató mérnöke az ADS technológiáról beszélt. Előadásának aktualitását két fő szempont szolgáltatta: az első, hogy az utóbbi évek tapasztalata alapján elmondható, hogy a vállalat egyre több partnere fedezte fel a technológiában rejlő lehetőségeket, és egyre szélesebb körben használják ezeket automatizálási rendszereik fejlesztési elemeként. A második szempont pedig az, hogy az elmúlt év végén megjelent a legújabb verziójú ADS fejlesztési keretrendszer. Lehotai Ádám, a Beckhoff Automation Kft. műszaki igazgatója a TwinCAT Analytics folyamatadatok elemzésére szolgáló teljes megoldásáról beszélt, amely segítség lehet a folyamatok elemzésében, a hibák felfedezésében és megoldásában, valamint a berendezés működésének optimalizálásában is.

Horváth Deli, az AiCAN ügyvezető társigazgatója előadásában az ipari neurális hálózatokra tért ki. Gyakorlati példák segítségével mutatta be a neurális hálózatok felhasználását és alkalmazását az ipari képfeldolgozás területén. Ezt követően Lehotai Ádám bemutatta a TwinCAT Vision szoftverkomponenst, melynek köszönhetően a Beckhoff által kínált rendszermegoldások között a gépi látás is valós időben működhet.

Bódvai János, a Beckhoff Automation Kft. támogató mérnöke előadása első felében a Beckhoff tápegységek portfoliójáról beszélt, bemutatva az egyes családok főbb jellemzőit. Az előadás második részében az energiagazdálkodáshoz kapcsolódó áramváltókat és az energiafelügyeleti célra kifejlesztett EtherCAT-alapú I/O-modulokat mutatta be. Pásztor Ádám, a Beckhoff Automation Kft. támogató mérnöke az új, TwinCAT/BSD operációs rendszert mutatta be. Előadásából a résztvevők megtudhatták, hogy a Beckhoff miért a FreeBSD-t választotta, és hogyan épül ez bele az eddig megszokott platformba. Az előadásból megismerhettük a TwinCAT/BSD architektúráját, valamint azt, hogy milyen funkciók állnak rendelkezésünkre, és választ kaptunk arra is, hogy hogyan érhetjük el a TwinCAT/BSD operációs rendszerünket. Ezen felül az előadás kitért az új rendszer előnyeire is.

Az előadássorozatot Rékasi Endre, a Beckhoff Automation Kft. támogató mérnökének előadása zárta, melyben a Beckhoff hajtástechnikai termékeinek konfigurálására, paraméterezésére és üzembe helyezésére alkalmazható szoftveres eszközöket mutatta be. A kiállítótérben elhelyezett bemutatóalkalmazások alkalmat teremtettek a Beckhoff újdonságainak kipróbálására, valamint a cég magyarországi csapatával való személyes találkozásra.

www.beckhoff.com

The post Beckhoff Technology Day appeared first on Műszaki Magazin.

Az ember azért kezdett el különböző gépeket alkotni, hogy a mindennapi gyártás sokkal könnyebb legyen, költséghatékonyabban tudjon dolgozni, a munkáját segítse, vagy például gyorsabban tudjon nagyobb terheket mozgatva előállítani különböző termékeket. Az 1970-es évektől még dinamikusabban kezdett fejlődni az ember és gép közötti együttműködés, és hogy a gépek még jobban megkönnyítsék az emberek munkáját, megjelentek például az ipari robotok a termelésben. Ezzel az egész autóipar jelentősen átalakult. A 1990-es évektől már megjelentek a PC vezérlésű ipari robotok és a használatuk is egyre jobban terjedni kezdett. Az ipar automatizálás, a gyártásfejlesztés ma már körbe vesz minket, szinte minden területen találkozhatunk a fejlesztések ezen fokával.

MM: A KUKA életében milyen lehetőségeket, fejlesztéseket jelent ember és gép együttműködése?

A KUKA felvázolt egy koncepciót arról, hogyan képzeli el a robotika fejlődését. Ez a fejlődés nagyon erős párhuzamban van azzal, hogy a robotok miként tudnak az emberekkel közös munkatérben dolgozni. Nálunk az első robotikai mérföldkő a hagyományos ipari robotokat jelenti. A második mérföldkő már a kollaboratív, az emberrel együtt dolgozó robotok világa, ahol a robotok belépnek az ember munkaterébe, és gyakorlatilag egy plusz biztonsági funkció miatt tudnak egy munkatérben közösen dolgozni az emberrel. A harmadik állomása, amikor az úgynevezett mobilrobotok már nem csak egy helyben képesek termelni, hanem intelligensen, akár az egész gyártásban tudnak mozogni, és az anyagáramlást biztosítani. A negyedeik mérföldkő pedig, ami felé úgy gondoljuk az ipar halad, egy olyan fajta kommunikáció, ami ember és gép között fog majd megtörténni, a mesterséges intelligencia segítségével. Összességében tehát úgy gondoljuk, hogy a mechanikus irányú fejlesztésekben egyelőre nem lesznek nagy változások, hanem a meglévő technológiák fejlesztése, és leginkább az intelligens szoftverek alkalmazása válik hangsúlyossá. A cél a minél felhasználóbarátabb, minél egyszerűbben kezelhető, úgymond intelligens szoftverek alkalmazása, amikkel egy automatizált rendszer – például egy kollaboratív robot – integrálása sokkal gyorsabb, egyszerűbb, megkönnyítve ezzel mindennapi életünket.

MM: Ez a fejlettségi fok hogyan érhető el a cégek számára?

A KUKA az idei online Hannoveri Vásáron bemutatta az iiQKA szoftvert, ami ezt a cél szolgálja. Nem kell különösebb felkészülés, mondjuk egy egyszerűbb alkalmazás létrehozásához, hanem egy intuitív, könnyen kezelhető szoftver is elég, ami akár egy kkv számára is minden fennakadás nélkül lehetőséget ad arra, hogy installáljon egy kollaboratív robotos rendszert. Vegyük azt a lehetőséget, hogy egy kollaboratív robotot rendelünk iiQKA szoftverrel. A doboz kibontása után két órával egy kész alkalmazás fog rendelkezésre állni. Új robotcsaládunknak és az iiQKA szoftvernek az a lényege, hogy az előre konfigurált eszközök egy teljes rendszert alkotnak. További jellemzője, hogy nem szükséges hozzá biztonsági kerítés, kis helyen használható, megtérülése jóval kedvezőbb, mint egy robotcella rendszer integrálása esetében. Emellett, ha adunk hozzá egy megfogót és egy kamerás rendszert, akkor például a gépkiszolgálás területén gyorsan és egyszerűen a gyártásba illeszthető.

MM: Mennyire összetett ennek a kollaboratív rendszernek a használata?

Az alapszabályok betanulása szükséges, de innentől kezdve, a felhasználó saját maga ki tudja tapasztalni az egész robotos rendszer működését. Természetesen ez  nem azt jelenti, hogy innentől elengedjük a partnereink kezét, csupán az életüket, mindennapjaikat szeretnénk megkönnyíteni és igény esetén továbbra is készen állunk partnereink támogatására. Mivel a digitalizáció korát éljük, a KUKA-nak már megvannak azok a digitális eszközei, amikkel akár a tervezést is tudjuk segíteni. A partnereink számára szimulációval egybekötött mérnöki szolgáltatásokat is nyújtunk, , amivel a tervezés mérhetővé és kivitelezhetővé válik: tehát hány robot kell az adott feladatra, hova érdemes elhelyezni azokat -ezek az információk már alkalmazhatók a robotok telepítésénél is.

MM: Partnereik mennyire nyitottak az automatizálásban rejlő lehetőségekre?

A robotizáció már nem nyitottság kérdése. Leginkább azért szükséges robotizálni vagy automatizálni, hogy a versenyképességét megtudja őrizni egy cég. Ez a kkv-któl egészen a nagy gigavállalatokig jellemző, tudják, hogyha van egy adott folyamat, ami ember igényes vagy munkaerő igényes, akkor azt mindenképp automatizálni kell, hogy utána át tudják csoportosítani a munkaerőt. Folyamatosan nő az igény az automatizálásra, a pandémia kapcsán is megtapasztalták a gyártó vállalatok, hogy túl nagy az emberi munkaerő kitettségük. Ezt a fajta kitettséget pedig kompenzálni kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy az emberi munkaerőtől meg kell válni, hanem a kiesett munkaerőt kell pótolni, hogy a versenyképességük megmaradjon.

MM: Milyen lehetőségeket lát a jövőre nézve ember és gép együttműködésében?

Az egyik terület a szoftveres fejlesztés, amely a mesterséges intelligencia irányába mutat, például a robotok intelligensen, de emberi utasításra tudnak munkát végezni. Ezáltal a tervezési, programozási folyamat jóval lerövidülhet a jövőben. Másik lehetőség, hogy a robotok önálló helyváltoztatásra képesek a munka elvégzéséhez. Például van 5 CNC megmunkálógép, ezeknek a kiszolgálását szeretnénk robotokkal megvalósítani. Jelenleg ezek kiszolgálását minimum 2-3 fixen telepített robot tudja elvégezni. Ha kicsit hosszabb ciklusidőről beszélünk, akkor elképzelhető, hogy elég egyetlen mobilrobot, ami a CNC gépek között mozog, és akár még a raktárba is el tudja vinni a kész árukat.

MM: Ez hogyan befolyásolja a jövőben a gyártási folyamatokat, az ipart?

A robotika az ipar fejlődésének része, emiatt az automatizálási technológia egyre szélesebb körben lesz elérhető és a jövőre nézve egyre több gyártási folyamat lesz automatizálva. Ezeknek a folyamatoknak köszönhetően a költségek is csökkenni fognak.  Éveken belül várható egy erősebb emelkedés.

MM: Hol van ennek a mozgatórugója a világban?

Az elmúlt évek alapján abszolút a német autóipar és emellett az ázsiai elektronikai ipar volt a mozgatórugó. A precíziós és pontos alkalmazásokban mindenhol a világon előtérbe kerül az automatizálás, még a nagy munkaerővel rendelkező országokban is. Éppen ezért a robotikában az ázsiai piac nagy felvevő. Az európai és főként a német autóiparból gyűrűzött tovább az automatizálás és ezzel együtt az ipar 4.0 gondolata valamennyi iparágba. Még mindig egyértelműen megvan az európai járműipar húzóágazat szerepe.

MM: Az elektromobilitásra való átállás befolyásolja a robotizálást? Mennyire változnak a gyártási folyamatok?

Elsősorban a beszállítóipart fogja befolyásolni. A legtöbb autóipari beszállító már elkezdett átállni az elektromos autók támasztotta új alkatrész igények teljesítésére, például: benzinpumpák gyártása helyett motorvezérlőkre. Egy nagy járműipari beszállítónak a rugalmassága, a piac követése nagyon fontos, mivel ezek tőkeerős cégek, figyelik a járműfejlesztések irányát és saját fejlesztéseiket is ennek megfelelően alakítják. A járműgyártók is egyre inkább tech cégekké válnak, egyre több és több szoftver fejlesztőt alkalmaznak cégen belül.

MM: A KUKA-nak milyen termékei vannak az említett területekhez kapcsolódva?

Ha a robotokat nézzük, a mobilrobot portfóliónkat emelném ki, azok az önjáró, intelligensen közlekedő robotok, amelyek a gyártásban tudják a megfelelő anyagáramlást biztosítani. Ilyen a KMP 1500-as és a KMP 600-as robotunk, amelyek 1500 kg illetve 600 kg teherbírású robotok. Megemlíteném a kollaboratív robotcsaládunkat, illetve az iiQKA platformunkat, ami a robotvezérlő programok teljesen új platformja. De továbbra is fontosak számunkra a hagyományos ipari robotok fejlesztése: a Scara, az új generációs KR Iontec és a KR Quantec. Biztos vagyok benne, hogy a nagyobb darabszámot igénylő vállalatok megmaradnak a hagyományos ipari robotoknál, a tömegtermelésnél kell a sebesség, a precizitás. Számunkra is fontos ezeknek a folyamatos fejlesztése.

www.kuka.com

The post Ember és gép együttműködése jelen és jövő appeared first on Műszaki Magazin.