A prémium gumiabroncsgyártók jelenleg kemény technológiai versenyben vannak egymással, hogy egyre jobb menetteljesítményt nyújtsanak az utakon, mindezt fenntarthatóbb anyagok felhasználásával, kisebb szén-dioxid kibocsátással, a teljes termelési folyamaton keresztül, az alapanyagoktól egészen az abroncsok végfelhasználásáig. Emellett azt tapasztaljuk, hogy az új járművek jelentette kihívások még nagyobb nyomást gyakorolnak a gyártókra az innováció területén.

Az innovációnak három kulcsfontosságú irányzata van, amelyek lehetővé teszik, hogy az abroncsok jobb menetteljesítményt nyújtsanak az utakon, és konzisztens minőséget biztosítsanak a futófelület első milliméterétől az utolsóig: a mesterséges intelligencia, az anyagtudomány és a vulkanizáló formák 3D nyomtatása. Ez a három technológiai ágazat olyan gyors ütemben fejlődik, hogy alig néhány éve még a mai abroncsok megtervezése és gyártása szinte lehetetlen feladat lett volna.

MI/ szuperszámítógépek

A digitális átalakulás teljes sebességre kapcsolt az autóiparban. A Hankook új tehergépjármű- és autóbusz-termékeket fejleszt egy virtuális gumiabroncsmodell segítségével. Rendszerint a gumiabroncs-fejlesztési folyamat a tényleges gumiabroncsminták gyártásából és számos alkalommal történő teszteléséből áll a kívánt teljesítmény elérése érdekében. A virtuális gumiabroncs-modellel a termékfejlesztés egy számítógépes programot használ, amely megtervezi a virtuális gumiabroncsot, valamint felbecsüli és ellenőrzi a teljesítményt a különböző fizikai adatok, korábbi tesztadatok és MI-algoritmusok alapján. Ez a folyamat csak egy végső fizikai ellenőrző tesztet igényel, így a fejlesztési költség és idő hatékonyan csökkenthető.

A gumikeverék a gumiabroncs legfontosabb alkotóeleme. Ez különböző alapanyagok összekeverésével készül, mint például természetes és szintetikus kaucsuk, valamint korom. A fejlesztési folyamat meglehetősen összetett, mivel a tulajdonságok olyan változóktól függenek, mint a hőmérséklet, a keverési folyamat és a nyomás. A keverékek tulajdonságainak kiszámítására a Hankook kifejlesztette a Virtual Compound Design (VCD) modellt. A gumiabroncs-keverék fejlesztése közben a VCD-technológia az MI által készített elemzéseket használja és optimális keverékkombinációkat hoz létre. A legújabb VCD-rendszer a számítások eredményeit többször teszteli virtuális szimulációkkal egy felhőplatformon. Az adatok felhasználásával a fejlesztési idő jelentősen csökkenhet, mivel a keverékek tényleges létrehozása és tesztelése immár nem szükséges.

Anyagtechnika

A Hankook „E.Circle” fenntarthatósági stratégiája alapján a cég elkötelezett aziránt, hogy 2050-re a hagyományos, kőolaj-alapú alapanyagokat 100%-ban fenntartható anyagokra cserélje, ezáltal csökkentve a szén-dioxid-kibocsátást, nem csak a haszongépjárművekre gyártott termékek esetében. Ma a Hankook csaknem 30%-ban fenntartható alapanyagokat használ a legújabb teherautó- és autóbuszabroncs generációhoz.

Az általánosságban használatos fenntartható nyersanyagok közé tartozik a természetes gumi, a visszanyert szén, az újrahasznosított gumi stb. Tervezik továbbá a különböző fenntartható anyagok használatát, köztük az újrahasznosított mezőgazdasági hulladékból készült biotöltőanyagokat, valamint az ISCC által ellenőrzött szintetikus kaucsukot, amelyet újrahasznosított műanyagból kinyert nyersanyagokból készítenek.

Európában az új Euro-7 előírás van érvényben, amely – amellett, hogy szabályozza a kibocsátást – tartalmaz szabályozásokat a TRWP (gumikopásból és útkopásból adódó részecskék) tekintetében. Emellett az elektromos teherautók és buszok elterjedése is várhatóan egyre gyorsabb lesz, így a Hankook támogatja a gumiabroncs-keverékek fejlesztését és javítását, elsősorban a kopás és a gördülési ellenállás csökkentését célozva.

3D nyomtatott vulkanizáló formák fémből

A fém 3D nyomtatási technológiának köszönhetően a Hankook prémium abroncsok futófelületének kialakítása tartalmazhat olyan funkciókat, amelyek nem láthatók az új gumiabroncson. Ezek a rejtett barázdák és futófelületi elemek növelik a futófelületi blokkok merevségét azáltal, hogy alakzáró kapcsolatot hoznak létre az úttal való érintkezés során. A stabilabb futófelületi blokkok kevesebb hőt, kisebb mértékű kopást és alacsonyabb gördülési ellenállást jelentenek, megnövelve ezáltal az üzemanyag-hatékonyságot és az élettartamot. Az abroncs kopásával a gumiabroncs rejtett elemei megjelennek, ez pedig új tapadási felületeket és vízelvezető csatornákat eredményez. A gumiabroncs ezáltal megőrzi tapadását és vontatási teljesítményét még akkor is, ha az abroncs 70%-os vagy annál nagyobb mértékben kopott.

Szinte lehetetlen ilyen típusú mintázatokat létrehozni kifinomult 3D nyomtatott vulkanizálóformák és gyártási technológia nélkül. A Hankook már 2013-ban megkezdte az additív gyártási technológia, a “3D nyomtatás” tanulmányozását, valamint a gumiabroncs-tervezési iparágba való integrálásának lehetőségeit. A Hankook immár ezt a technológiát használja a 3D lamellák, barázdák és csatornák gyártásához a prémium abroncsok legújabb generációjánál. Mára a Hankooknak sikerült fokozatosan javítania az élettartamot, a tapadást, az üzemanyag-hatékonyságot és a kormányozhatóságot a futófelület első milliméterétől az utolsóig.

Az előző generációs termékekhez képest 20%-os javulás érhető el e három kulcsfontosságú technológia gyors fejlődésének köszönhetően. Ez az oka annak, hogy a Hankook megújítja a termékpalettát. Mára az európai eladások több mint 80%-át a kevesebb mint 3 évvel ezelőtt bevezetett abroncsok teszik ki, és ez a szám növekedni fog a legújabb generációs termékek bevezetésének köszönhetően, amelyek ezeket a technológiákat használják.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Technológiai versenyfutás a teherautó- és autóbusz abroncsok terén appeared first on Műszaki Magazin.

A jótállás a defektek mellett véletlen sérülésekre is kiterjed, így a kátyúk okozta sérülések javítását is megtéríti, ami a hazai közúthálózat állapotát figyelembe véve jelentős könnyebbséget jelent a naponta akár többszáz kilométert levezető sofőröknek.

Míg az abroncsok megfelelő állapota a hétköznapi autósok biztonságos közlekedésének is elengedhetetlen feltétele, a fuvarozók esetében ez egyenesen létkérdés, hiszen a sérült vagy defektes gumiabroncsok egyben a munkavégzés ellehetetlenülését is jelentik. Ennek nem kedvez a hazai közutak állapota sem: a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) Gépjárműszekciójának becslése szerint országosan több tízezerre tehető az autók épségét veszélyeztető kátyúk száma, amelyek évente körülbelül ezer autókárt okoznak. A KSH adatai szerint az autópályákat nem számítva a magyar közúthálózat 53 százalékán a burkolat állapota rossz, míg további 13 százalékán „nem megfelelő”.

Bár a közútkezelő cégek folyamatosan igyekeznek orvosolni az úthibákat – a Magyar Közút például csak a 2020-2021-es téli szezonban 29 ezer tonna meleg- és további 7 ezer tonna hideg aszfaltot használt fel javítási munkákra –, a kátyúk továbbra is súlyos károkat okoznak a hazai fuvarozóknak, akik naponta átlagosan 50-150 kilométeres futásteljesítményük mellett nehezen tudják elkerülni a problémás útszakaszokat. Ugyan kátyúba hajtás esetén „jobb esetben” megúszhatják egy defekttel, de gyakran előfordul, hogy a felni és a futómű is sérül, aminek köszönhetően a javítási költségek akár a több százezer forintos tartományig is felkúszhatnak.

Káresemény bekövetkezése esetén ugyan van lehetőség kártérítési igény benyújtására az illetékes közútkezelő társaságnál, azonban a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének adatai szerint ezt mindössze az esetek felében fogadják el – többnyire hiányos dokumentációra vagy az úthibára figyelmeztető jelzőtáblákra hivatkozva. Emellett a kátyúkárok kivédésére a biztosító társaságok is kínálnak kiegészítő konstrukciókat, ezek azonban jelentős pluszköltségeket jelenthetnek a fuvarozók számára.

A Hankook új akciója keretében nekik kíván segíteni azáltal, hogy új, 17,5, 19,5 és 22,5 colos regionális tehergumiabroncsaira 365 napos kiterjesztett garanciát vállal. A vállalat által biztosított kátyúgarancia olyan véletlen abroncs sérülésekre vonatkozik, melyek további használatra alkalmatlanná teszik az abroncsot – ebbe beletartoznak a defektek, illetve az egyéb mechanikai sérülések is, melyek javítási költségét – amennyiben az abroncs még javítható – szintén fedezi a jótállás. A garancia igénybevételéhez mindössze annyi szükséges, hogy a fuvarozók az abroncsokat szerződött Hankook teherabroncs kereskedőtől szerezzék be, valamint, hogy – az esetleges káresemények bekövetkezte előtt – elvégezzenek egy online regisztrációt, amely a vásárolt termékek beazonosítására szolgál. A garancia a Hankook európai leányvállalatain keresztül érékesített új, regionális mintázatokra, vagyis a SmartFlex AH31, AH51, AH35, DH31, DH51, DH35, TH31, illetve DH05 és TH22 típusokra terjed ki.

Az akcióval kapcsolatos további információ a Hankook Kátyúgarancia weboldalán, a https://www.hankook365.com/ címen található.

The post Kiterjesztett garanciával segíti a Hankook a fuvarozókat appeared first on Műszaki Magazin.

A két vállalat november végén, egy amszterdami eseményen, a „Smithers Recovered Carbon Black Conference”-n mutatta be fenntartható törekvéseit. A becslések szerint világszerte évente közel egymilliárd abroncs éri el használati idejének végét. Az új gumiabroncsok gyártásában viszont a felhasznált korom csak kevesebb mint 1%-a származik újrahasznosított elhasznált gumiabroncsokból, köszönhetően a nem megfelelő ellátási láncnak. A gumiiparban újrahasznosított és visszanyert anyagok felhasználásával kapcsolatos kihívások közül sok már ismert, de továbbra is jelentős akadályokkal néznek szembe az abroncsgyártók, ha fenntarthatóbb működést szeretnének elérni.

Az ipari korom felhasználásával az abroncsipar függetlenítheti magát a petrolkémiai anyagoktól azáltal, hogy a hagyományos korom egy részét fenntartható és körforgást támogató alternatívával cseréli le anélkül, hogy a teljesítmény csökkenne. A visszanyert korom felhasználása az új abroncsok gyártása során akár 85%-kal is csökkentheti a CO₂-kibocsátást.

A konferencia során a két cég bemutatta arra vonatkozó terveit, hogy milyen úton növelhető az újrahasznosított ipari korom mennyisége az új abroncsokban és egyéb gumitermékekben. Ahhoz, hogy ez a változás bekövetkezzen, az abroncs- és gumiipar minden résztvevőjének együtt kell működnie. Éppen ezért a Michelin és a Bridgestone olyan partnerség létrehozására törekszik, amely felgyorsítja a fejlődést és növeli az újrahasznosított ipari korom kínálatát és használatát.

„A Bridgestone fenntartható mobilitási terveinek megvalósításához kulcsfontosságú az abroncsgyártás során az újrahasznosított ipari korom jobb felhasználása”

– mondta Jake Rønsholt, a Bridgestone Európa, Közel-Kelet, India és Afrika stratégiai és átalakítási alelnöke.

„A Michelinnel és más partnerekkel együtt lendületet adhatunk ennek a kezdeményezésnek, és előmozdíthatjuk a CO_2-kibocsátás csökkentését, valamint a termékgyártás terén a megújuló és fenntartható anyagokra történő átállást.”

„Évek óta folynak a viták a különféle korlátokról és akadályokról, amelyek korlátozzák a gumiipart abban, hogy jelentős mennyiségben alkalmazzanak újrahasznosított és/vagy visszamaradó nyersanyagokat”

– mondta Sander Vermeulen, a Michelin  hulladék gumitermékek újrahasznosító üzletágának alelnöke

„Úgy éreztük, itt az ideje, hogy tovább lépjünk a tárgyalásokon, és olyan megoldásokhoz járuljunk hozzá, amelyek lehetővé teszik, hogy a gumiipar egésze körforgásos rendszerben működhessen azáltal, hogy növeljük az elhasznált abroncsokból származó újrahasznosított és/vagy visszamaradt anyagok felhasználását. Örülök, hogy olyan partnert találtunk a Bridgestone-ban, aki osztja elképzelésünket, és együtt cselekvésre hívhatjuk a többi érdekelt felet is” – tette hozzá.

A közös kezdeményezés részeként a Bridgestone és a Michelin bemutatja az abroncsipar szerepét a körforgásos gazdaság kialakításában. Továbbá, egy olyan könyv kiadását tervezik a 2022-ben, amelyben bemutatják azon műszaki követelményeket, jellemzőket és a javasolt megoldásokat, amelyek segítik növelni majd a visszanyert korom szerepét az abroncsok gyártásánál.

The post Együtt küzd a Bridgestone és a Michelin a fenntarthatóságért appeared first on Műszaki Magazin.

Az 1941-ben Chosun Tire Company néven alapított koreai vállalat mára már több mint 180 országban működik, 20 ezer alkalmazottal, 8 – köztük az egyetlen európaiként Magyarországon működő – gyárral, 5 regionális központtal, több mint 30 értékesítési ággal és 5 kutatás-fejlesztési központtal. A vállalat a jubileumi évforduló alkalmából S.T.R.E.A.M. névvel új növekedési stratégiát jelentett be, amely betűszó kijelöli a Hankook jövőbeni fejlődési és fejlesztési céljait is.

Növekedési célkitűzésekkel ünnepli alapításának 80. évfordulóját a Hankook. A fejlődési stratégiai irányokat a Hankook Tire & Technology holdingtársasága, a Hankook & Company jelentette be Koreában. A S.T.R.E.A.M. betűszóval jelölt stratégia minden betűje a vállalat jövőbeni fejlődési és fejlesztési irányait reprezentálja: a „S” a megújuló és környezetbarát intelligens energiát, a „T” az abroncsgyártási alap-tevékenységet, az „R” a technológiai fejlődést, az „E” az elektrifikációt, az „A” az automatizálást és az ezen alapuló hatékonyságot, míg az „M” az iparágat leírva a mobilitást jelképezi. A Hankook & Company célja, hogy a stratégia által kijelölt irányokat a jövőbeni növekedés motorjaivá tegye, és ezzel növelje a vállalat globális versenyképességét.

1941-ben a Chosun Tire Company akkor jött létre, amikor a koreai iparosodás még csak csírájában létezett, és a gazdasági fejlődés feltételei sem voltak adottak az országban. A vállalat az első személygépkocsi gumiabroncs gyártóként segített megteremteni a koreai ipari fejlődés sarokköveit. A cég 1953-ben vette fel a Chosun-hoz hasonlóan ókori koreai királyságokra utaló Hankook nevet. A hatvanas években a vállalat a koreai gazdaság gyorsütemű fejlődését követte, a két Korea autópálya építési projektjeivel vezető szerepet kapott a helyi közlekedés fejlődésében is.

Az abroncs-innováció történetében mindig élen járó vállalat a világ első nagykapacitású gumiabroncs gyárát 1979-ben a koreai Daejonban építette fel. Felismerve a gazdaság fejlődése által generált igényeket, a vállalat a radiál abroncsok kutatás-fejlesztésére és gyártására specializálódott, melyek a hosszabb élettartam és a hatékonyabb üzemanyag-felhasználás támogatása eredményeként az 1960-as évektől széles körben elterjedtek Európában. A gyártási mennyiség megnövelésével 1980-ban már az export bővítése is lehetővé vált az Egyesült Államokba és Európába, így a Hankook globális piaci szereplővé vált.

A vállalat az 1990-es években is folytatta stratégiáját az infrastruktúrába való befektetéssel és gyártási kapacitásának bővítésével, és megkezdte partnerkapcsolatainak bővítését az autómárkákkal. Az abroncs-technológia és a kötelező kiváló minőség mércéjének megfelelve a vállalat belépett a tengeren túli eredeti gyári felszerelésű abroncsok (OE) piacára, és 1991-ben aláírta első gyári felszerelésű abroncsok szállítására szóló szerződését a Volkswagennel, néhány év múlva pedig az Audival, a BMW-vel, a Mercedes Benz autógyártóval és a Porsche-val is hasonló megállapodások születtek.

A 21. század első évtizedeiben a keresletnövekedést a Hankook gyártási és értékesítési hálózatai is lekövették. A vállalat Európai Kereskedelmi Központja 2001-ben kezdte meg működését, 2006-ban pedig elindult a Hankook egyetlen európai gyárának építése Magyarországon.

Az elmúlt két évtized – hasonlóan a korábbiakhoz – a folyamatos innovációról, a vezetési élmény fejlesztéséről szólt a Hankooknál. A vállalat alapításának 70-ik évfordulója gyárnyitások sorozatát indította el, Kínában, Indonéziában és az Egyesült Államokban létesültek új üzemek jelentősen növelve a Hankook terjeszkedési kapacitását. Mindemellett a vállalat egyre több prémium autómárka beszállítójaként jelenik meg: az elmúlt években többek között a BMW 3-as széria, a Mercedes-Benz S osztály, a Porsche Macaran, majd tavaly a Porsche Taycan elektromos sportautó gyári abroncs szállítója lett.

The post 80 éve gurulnak Hankook abroncsokon a világ autói appeared first on Műszaki Magazin.

Az abroncssérülések komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentenek, mivel a műszaki hibák miatt bekövetkező autóbalesetek mintegy 30%-át okozzák¹.

A hiányzó láncszem az abroncsproblémák kezelésében

Az abroncsproblémákat négy fő kategóriába sorolhatjuk: nem megfelelő abroncsnyomás, az abroncs anyagának elöregedése, rendellenes kopás, végül pedig a járdaszigetek, kátyúk és az úton lévő tárgyak által okozott sérülések.

Szerencsére ezek többségét napjainkban már megbízhatóan tudjuk kezelni. Az abroncsnyomás-figyelő rendszer (TPMS) ugyanis 2012 óta minden autóban kötelező tartozék, ami nagyban segíti az autósokat a megfelelő nyomás fenntartásában, a rendszeres szerviz és a gumicsere pedig védelmet nyújtanak a kopás és elöregedés okozta abroncssérülésekkel szemben.

Az egyetlen kivétel és biztonsági rés eddig az abroncs sérülése volt, amelyet csak manuális vizsgálattal lehetett megállapítani. Ezek a bármikor bekövetkező sérülések balesetet okozhatnak, ezen kívül pedig a jármű más komponenseire is veszélyt jelentenek, például károsíthatják a felniket és a felfüggesztést, így további veszélyforrást jelentenek.

Erre a problémára jelent megoldást a Bridgestone új abroncsfigyelő rendszere, amely valós időben jelzi a gumiabroncsok sérüléseit. A fejlesztés a Microsoft MCVP felhő alapú keretrendszerét használja, amely a gépjárműben alapból megtalálható hardverrel és szenzorokkal együtt gyűjti az adatokat, az abroncs felületét és a karkaszt érintő eseményeket pedig algoritmusok segítségével figyeli. A vezető tehát azonnal értesül a veszélyről, és megteheti a szükséges intézkedéseket. Más, hasonló rendszereknél kiegészítő hardvert kell a gépjárműbe szerelni.

További lehetőségek

Az abroncs sérüléseit figyelő rendszer sokrétűen alkalmazható, ugyanis nem csak azzal kapcsolatban rendelkezik adatokkal, hogy mikor történt az abroncssérülés, de arra vonatkozóan is, hogy hol. Ezáltal tágabb betekintést biztosít az útviszonyokba és a környező infrastruktúrába, ez pedig felhasználható arra, hogy a közútkezelőt tájékoztassuk a kátyúk kialakulásáról és azok helyéről. A jövő önvezető autói szintén haszonélvezői lehetnek a rendszernek – ezek a járművek ugyanis megosztják a veszélyekkel kapcsolatos információkat a közelben haladó többi autóval és a felhőben lévő adattárakkal.

A Bridgestone új abroncsfigyelő rendszere minden olyan járműpark és eredeti alkatrész beszállító (OEM) számára rendelkezése áll, amely MCVP-t használ. A Microsofttal létrehozott partnerség azt is lehetővé teszi a Bridgestone számára, hogy továbbfejlessze ezt a megoldást, és minden fontos flotta és OEM partner követelményeit teljesítse.

Digitális partnerség a mobilitás jövőjéért

Az MCVP egyetlen következetes, felhő alapú, horizontális felületet biztosít olyan digitális lehetőségekkel, amelyekre rá lehet építeni az ügyfélközeli megoldásokat, ideértve a járművön belüli infotainment rendszereket, a fejlett navigációt, az önvezetést, a telematikai és előrejelző szolgáltatásokat, valamint az over-the-air (OTA) frissítéseket. Ez magába foglalja a Microsoft Azure-hoz tartozó vállalati szintű globális elérhetőséget is.

Az MCVP olyan digitális infrastruktúrát biztosít a Bridgestone számára, amelynek segítségével az abroncsgyártó előbb lesz képes olyan integrált mobilitási megoldásokat szállítani ügyfeleinek, melyek révén azok kihasználhatják a Microsoft Azure felhőszolgáltatás, valamint a mesterséges intelligencia és az Ipar 4.0-ás megoldások előnyeit.

A Microsoft számára a Bridgestone-nal folytatott együttműködés a támogató partnerek ökoszisztémájának bővítését jelenti, az MCVP vásárlói pedig integrálhatják ezeket a megoldásokat a saját kínálatukba.

The post Intelligens abroncsfigyelő rendszer appeared first on Műszaki Magazin.

Éves visszatekintésben elmondható, a hosszú évek óta tartó emelkedés után először korrigált vissza a hazai gumiabroncs piac: míg 2018-ban összesen mintegy 2 millió 960 ezer gumiabroncsot értékesítettek a forgalmazók Magyarországon, 2019-ben több mint 2 millió 940 ezer darabot tett ki az értékesítés volumene.

„A továbbra is növekvő használt- és újautó-értékesítések, illetve az üzemanyag fogyasztás trendszerű növekedése is kedvező környezetet biztosított az abroncsértékesítésnek 2019-ben, ennek ellenére a nyári szezon lassú indulásáról, majd a szezon végén magasabb készletekről számoltak be a kereskedők. Az elmúlt évekhez hasonlóan sok autón maradtak fent a téli abroncsok, elhúzódtak az átszerelések. Az enyhe időjárás miatt a téli szezon szintén lassan indult a kereskedői visszajelzések alapján. A gyártók évről évre optimalizálódó gyártási és logisztikai folyamatainak köszönhetően  az abroncsok elérhetősége javult az előző évekhez képest. A december elején bekövetkezett havazás következtében az előjegyzési határidők ismét egy hét fölé emelkedtek, jelentős kihívás elé állítva a munkaerőhiánnyal küszködő szervizeket. A kereskedők többsége viszonylag alacsony készlettel zárta az évet, így 2019 tovább erősítette a korábbi trendeket, miszerint a nyári szezon csökkenő volumeneit a téli szezon és a négy évszakos abroncsok erősödése kompenzálja“

– összegzi a piaci trendeket Rábai Dániel, a Continental Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója.

Nőtt a nagy méretű abroncsok iránti kereslet

Akár a nyári, akár a téli abroncsszegmenst tekintve, elmondható, hogy a nagyméretű, UHP (Ultra High Performance) abroncsok iránti kereslet határozottan növekedett. Nyári abroncsok esetén ez minden méretkategóriában legalább 10%-kal, míg a téli abroncsok szegmensében az UHP méretek 4-11%-kal növekedtek (kivéve a 18”, ami 7,2%-ot csökkent). Ugyanakkor elmondható, hogy a 15” és azalatti méretű abroncsok iránti kereslet jelentősen csökkent.

Erősödött a négyévszakosabroncs-piac

Négy évszakos abroncsok esetén, ha a kategóriákat vizsgáljuk, akkor kiegyensúlyozott növekedésről beszélhetünk, hiszen a teljes 32,2%-os növekedéshez a személyabroncs-kategória 31,7%-kal, a SUV abroncsok 31,4%-kal, míg a kisteher-abroncsok 36,9%-kal járultak hozzá. Ha keréktárcsa-átmérő szerinti bontásban nézzük a négyévszakosabroncs-piacot, akkor a 13” marad csak el a maga 5,7%-os növekedésével, hiszen minden nagyobb méret legalább 24%-kal növekedett.

További Információk: www.continental-corporation.com

The post A tavalyi évben stagnált a hazai gumiabroncspiac appeared first on Műszaki Magazin.

Éves visszatekintésben elmondható, a hosszú évek óta tartó emelkedés után először korrigált vissza a hazai gumiabroncs piac: míg 2018-ban összesen mintegy 2 millió 960 ezer gumiabroncsot értékesítettek a forgalmazók Magyarországon, 2019-ben több mint 2 millió 940 ezer darabot tett ki az értékesítés volumene.

„A továbbra is növekvő használt- és újautó-értékesítések, illetve az üzemanyag fogyasztás trendszerű növekedése is kedvező környezetet biztosított az abroncsértékesítésnek 2019-ben, ennek ellenére a nyári szezon lassú indulásáról, majd a szezon végén magasabb készletekről számoltak be a kereskedők. Az elmúlt évekhez hasonlóan sok autón maradtak fent a téli abroncsok, elhúzódtak az átszerelések. Az enyhe időjárás miatt a téli szezon szintén lassan indult a kereskedői visszajelzések alapján. A gyártók évről évre optimalizálódó gyártási és logisztikai folyamatainak köszönhetően  az abroncsok elérhetősége javult az előző évekhez képest. A december elején bekövetkezett havazás következtében az előjegyzési határidők ismét egy hét fölé emelkedtek, jelentős kihívás elé állítva a munkaerőhiánnyal küszködő szervizeket. A kereskedők többsége viszonylag alacsony készlettel zárta az évet, így 2019 tovább erősítette a korábbi trendeket, miszerint a nyári szezon csökkenő volumeneit a téli szezon és a négy évszakos abroncsok erősödése kompenzálja“

– összegzi a piaci trendeket Rábai Dániel, a Continental Hungaria Kft. ügyvezető igazgatója.

Nőtt a nagy méretű abroncsok iránti kereslet

Akár a nyári, akár a téli abroncsszegmenst tekintve, elmondható, hogy a nagyméretű, UHP (Ultra High Performance) abroncsok iránti kereslet határozottan növekedett. Nyári abroncsok esetén ez minden méretkategóriában legalább 10%-kal, míg a téli abroncsok szegmensében az UHP méretek 4-11%-kal növekedtek (kivéve a 18”, ami 7,2%-ot csökkent). Ugyanakkor elmondható, hogy a 15” és azalatti méretű abroncsok iránti kereslet jelentősen csökkent.

Erősödött a négyévszakosabroncs-piac

Négy évszakos abroncsok esetén, ha a kategóriákat vizsgáljuk, akkor kiegyensúlyozott növekedésről beszélhetünk, hiszen a teljes 32,2%-os növekedéshez a személyabroncs-kategória 31,7%-kal, a SUV abroncsok 31,4%-kal, míg a kisteher-abroncsok 36,9%-kal járultak hozzá. Ha keréktárcsa-átmérő szerinti bontásban nézzük a négyévszakosabroncs-piacot, akkor a 13” marad csak el a maga 5,7%-os növekedésével, hiszen minden nagyobb méret legalább 24%-kal növekedett.

További infók: www.continental-corporation.com

The post A tavalyi évben stagnált a hazai gumiabroncspiac appeared first on Műszaki Magazin.

A Hankook az elsők között ismerte fel, hogy az e-autóknak speciálisan kifejlesztett abroncsokra van szükségük: abroncsgyártóként jelentős erőforrásokat és kutatási potenciált fordít az elektromos járművekre optimalizált abroncsok fejlesztésére.

Az ENSZ becslései szerint 2050-re további 2,5 milliárddal emelkedik a nagyobb településeken élők száma, és így 66 százalékra nő a városlakók aránya. Az urbanizáció térnyerésével párhuzamosan, a zsúfoltság és a környezetszennyezés csökkentése érdekében pedig egyre nagyobb számban jelennek meg az utakon az elektromos járművek. Ezek a közlekedési eszközök nem bocsátanak ki káros anyagot, és ezzel a klímavédelemhez kapcsolódó célkitűzések elérésében és az élhetőbb városi környezet kialakításában is fontos szerephez jutnak.

A környezetvédelem és a levegő minőségének megóvása szempontjából is örvendetes hír, hogy az elektromos és a nulla emissziós, „zöld rendszámos” autók száma Magyarországon is rohamtempóban nő, mindezek ismeretében pedig nem csoda, hogy az autógyártók egymással versengve fejlesztik az elektromos járműveket. A „villanyautók” ugyanakkor számos megoldandó feladat elé állítják a Hankook mérnökeit is, miközben új teret nyitnak a fejlesztéseknek és az innovatív technológiai megoldásoknak.

A nagyobb igénybevételhez különleges abroncsokra van szükség

Az elektromos hajtású járművek abroncsainak a megszokottól eltérő elvárásoknak kell eleget tenniük: a belsőégésű motorokkal ellentétben az elektromotoroknál azonnal rendelkezésre áll a teljes forgatónyomaték. Ennek egyik eredménye a sportosabb gyorsulás, illetve az, hogy a jármű gyorsabban reagál a sebességváltozásra és a változó útviszonyokra. Az elektromos járművek ráadásul jóval nehezebbek hagyományos társaiknál, ami további terhet ró az abroncsokra. Ez az oka annak is, hogy emiatt sokkal gyorsabban is kopnak: akár 30%-kal rövidebb egy olyan gumiabroncs élettartama, amit elsősorban belsőégésű motorral szerelt autókhoz terveztek, és mégis e-járműveken használnak.

Egy elektromos járműre fejlesztett abroncsnál a meghosszabbított élettartam mellett az alacsony gördülési ellenállás a másik legfontosabb tényező, ami a fogyasztást, és általa a jármű hatótávját, továbbá az utastér zajosságát is döntően befolyásolhatja. A zaj csökkentése korántsem elhanyagolható szempont: a csendesebb villanyautók legnagyobb zajforrása a gördülő kerekek hangja. Ez pedig már akár közepes sebességnél is kedvezőtlenül hathat a vezetési élményre, amely optimalizálása a Hankook abroncsfejlesztéseinek egyik legfontosabb sarokkövét jelenti.

A következő generáció: elektromos, önvezető és moduláris

A Hankook az elsők között ismerte fel, hogy az e-autóknak speciálisan kifejlesztett abroncsokra van szükségük. Ennek megfelelően évek óta gőzerővel folynak a kutatások és a prémium abroncsgyártó sorra mutatja be legújabb eredményeit. A kapcsolódó fejlesztések legutóbbi állomásaként a svájci Rinspeed futurisztikus „microSNAP” önvezető elektromos járműrendszerét a Hankook új csúcstermékével, az ultra-nagyteljesítményű Hankook Ventus S1 Evo abronccsal szerelik fel. A moduláris jármű esetében mindig az adott célnak megfelelően párosítható, illetve gyorsan és egyszerűen szétválasztható az alváz és a karosszéria.

A Hankook Ventus S1 Evo azonban nem az első és egyetlen abroncs, amelyet a Hankook a jövő elektromos járműtechnológiái számára fejlesztett: a speciálisan elektromos járművekre optimalizált Kinergy AS EV kényelmi jellemzői, menetteljesítménye és kezelhetősége a nagy teljesítményű személygépkocsi abroncsokéval vetekszik. Áramkörökre emlékeztető futófelületi mintázata és az oldalfalak elektromos járművekhez tervezett kialakítása jobb légellenállást, alacsony gördülési ellenállást és optimális menetjellemzőket biztosít különböző feltételek között. A Hankook e-abroncsa 2018-ban az International Design Excellence Awards (IDEA) díjazottjai közé került.

Hankook Ventus S1evo3

Kiemelt figyelem a közösségi közlekedés szereplőinek

Az elektromos járműveknek és az elektromobilitásnak meghatározó szerepük lesz a közösségi közlekedésben is, az elektromos városi buszok a csökkentett zaj- és károsanyag-kibocsátásuk révén fontos tényezői a fenntarthatóbb városi életkörülmények megteremtésének. A Hankook is kiemelt figyelmet fordít erre a területre: a vállalat SmartCity AU04+ abroncsát kifejezetten az elektromos városi buszok számára tervezték.

A fejlesztés során számos szempontot figyelembe vettek, hiszen amellett, hogy ezek a járművek az akkumulátoraik miatt lényegesen nagyobb tömegűek a hagyományos hajtású buszoknál, a belvárosi forgalomban a gyakori fékezések és újraindulások miatt az abroncsoknak különösen nagy igénybevételt kell elviselniük, ami lényegesen nagyobb terhelhetőségi indexet is igényel. A vállrész szélességet és szerkezetét továbbá a megnövekedett igénybevételnek megfelelően módosították, amivel még egyenletesebb kopást értek el. Az új futófelületi keverék javított molekulaszerkezetének köszönhetően lényegesen javult az abroncs hőállósága, és ennek köszönhetően az élettartama is hosszabb.

A Hankook is jelen lesz a 2019. május 8-án, Budapesten megrendezendő Bus Expón, ahol a korábbi évekhez hasonlóan idén is innovatív megoldásokat mutat be az autóbusz- és tehergépkocsi-abroncs ágazat, illetve az elektromobilitás sokrétű kihívásaira.

További információk a Hankook Ventus abroncsokról.

The post Újragondolt abroncsok a jövő járműveire appeared first on Műszaki Magazin.

A 2013-ban indított „The Next Driving Lab” szakmai műhely célja épp azért az, hogy a progresszív mérnöki és design elképzeléseknek semmi se szabhasson határt. A jövő közlekedéséhez a jelenleg még tudományos-fantasztikusnak tűnő megoldásokon keresztül vezet az út: 2019 elején a Hankook alakváltó abroncsa kezdte ki az autógumikról a fejünkben élő hétköznapi sztereotípiákat.

Képzeljük el, hogy az abroncsaink a jövőben az útviszonyoknak megfelelően változtatják formájukat, és mindig a legoptimálisabb menettulajdonságokkal bírnak. Bárhová is vezessen az utunk, elég egyetlen abroncsszett, amivel bármilyen körülmények között, mindig könnyedén és biztonságosan elérhetjük az úti célunkat. A Hankook szakemberei a Szöuli Nemzeti Egyetem Mechanikai és Repülésmérnöki Tanszékén található Biorobotikai Laboratóriummal együttműködésben azonban nemcsak elképzelték, hanem meg is valósították a koncepciót, ami a gumiabroncsok egyik legalapvetőbb tulajdonságát gondolja újra: a formáját.

A „TRANSFORMING TIRE” (alakváltó abroncs) megálmodása előtt – és amióta világ a világ – a gumiabroncsokat úgy tervezték, hogy azok alapvető paraméterei a mintázatot, a futószélességet és az oldalfal magasságot magukba foglaló felületi arányok, valamint az útfelület, az időjárási körülmények és a menetteljesítmény köré illeszkedjenek, természetesen az eredendően kör alakból kiindulva. A Hankook és a Biorobotikai Laboratórium tervezői most változtatható átmérőjű abronccsal intettek búcsút a hagyományos formának, jócskán kibővítve az abroncs funkcionalitását és alkalmazhatóságát. A negyedszerre megszervezett „The Next Driving Lab” eredményét 2019 januárjában láthatta először a szélesebb közönség is, a legfrissebb abroncsfejlesztés akkor vált kézzel fogható valósággá.

A filmbe illő, alakváltó abroncs olyan futurisztikus megoldásokat követ sorban, mint az első „The Next Driving Lab” keretei között 2013-ban bemutatott digitális kreatív autó (Digital Creative Car), a 2014-es, agyhullámokkal kormányozható abroncs és a 2015-ben leleplezett, 360 fokos forgásra képes, beépített giroszkóppal rendelkező „golyó” abroncs. Ezek a kísérleti fejlesztések és az azokból levonható mérnöki és formatervezési tanulságok is garantálják, hogy a Hankook világszerte magas teljesítményű, prémium abroncsokkal tudja kiszolgálni a járműtulajdonosokat, egyben a jövő mobilitását és közlekedésbiztonságát.

The post Ezt az abroncsot még egy Transformer is megirigyelné appeared first on Műszaki Magazin.