Gulyás László, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság (NJSZT) MI Szakosztályának elnöke és az ELTE MI Tanszékének docense szerint mindennapos látványnak számítanak majd az önvezető autók, a csomagszállító drónok, illetve a mesterséges intelligencia elsősorban nem humanoid robotok formájában lesz jelen az életünkben. Az egészségügy sem marad ki a fejlődési hullámból a szakember szerint a páciensek számára nem lesz látványos a változás, annak előnyeit mégis élvezni fogják.

Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi vezetője és az NJSZT MI Szakosztályának alelnöke szerint az elkövetkező évtizedben a társadalom a már meglévő technológiák elterjedését fogja nagyobbrészt megtapasztalni. A mindennapi életünkre a legnagyobb hatással a munka területén lesz az új technológia. Munkahelyeinken egyre gyakrabban szembesülünk majd a mesterséges intelligencia által hajtott automatizáció eredményeivel.

Ezt a jelenséget felerősítheti Magyarország 2020-ban elkészült Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amely három szintből áll. A kormányzat és a Mesterséges Intelligencia Koalíció először egy széleskörű, az MI alkalmazásához szükséges feltételrendszert akar megteremteni. Ezután szektor- és technológia-specifikus fejlesztésekre lehet számítani, majd a polgárok mindennapi életminőségét javító fejlesztések és intézkedések várhatók.

Gulyás László és Máhr Tamás szerint a stratégia ambiciózus céljai nagyon fontosak Magyarország számára, melynek megvalósításában az oktatás különböző szintjeinek is fontos szerepe lesz.

Milyen lesz egy napunk 2035-ben?

Sokan fel sem ismerik, hogy a mesterséges intelligencia már ma is része az életüknek, ha mondjuk okostelefont használnak, interneteznek, vagy navigáció segítségével közlekednek. Ez a jövőben még jobban fel fog erősödni és ki fog egészülni további automatizációs megoldásokkal. Gulyás László szerint sokan használják majd a járművek különböző önvezető funkcióit, és az sem lesz meglepő, ha drón szállítja ki a megrendelt ételt vagy terméket.

A bevásárlás is megváltozhat. A boltokban elhelyezett kamerák és szenzorok segítségével automatikusan fizethetünk majd, ha kilépünk a kapun (erre már léteznek példák), illetve a komolyabb vásárlásokat nem PIN-kóddal, hanem az arcunkkal, vagy más biometrikus adatunkkal erősíthetjük majd meg.

Az egészségügyben elképzelhető, hogy diagnosztikai szoftverek a számítógépes látás segítségével automatikusan ismernek majd fel betegségeket, elváltozásokat és adnak ajánlást az orvosoknak diagnózisra, kezelésre – az viszont biztos, hogy a végleges döntést még nagyon sokáig a szakemberek fogják meghozni. Az automatizáció minden bizonnyal fel fogja gyorsítani a folyamatokat.

A bizalmon múlik az elterjedés sebessége

Az, hogy milyen mértékben terjed el az automatizáció, azon fog múlni, hogy a kutatók és a társadalom mekkora bizalmat szavaznak neki. Gulyás László szerint először az alacsony kockázatú és hatású folyamatok automatizálása várható, mint amilyenek például a már elterjedt navigációs, vagy útvonal-ajánló rendszerek is.

„Az emberek szeretik a kényelmet és a hatékonyságot, így várhatóan elfogadják majd az automatizált megoldásokat, legyen szó közlekedésről, kiszállításról, de akár az egészségükről vagy a befektetéseikről is. A technológiák fejlődésének története azt mutatja, hogy néhány költséges baleset valószínűleg elkerülhetetlen, de mindenki ezek minimalizálására törekszik, addig is, amíg a megfelelő szabályozás és sztenderdek ki nem alakulnak.”

– tette hozzá Gulyás László.

Máhr Tamás elmondta, hogy

„egy kis ellenállás várható, lesznek olyan emberek, akik kétkednek az intelligens automatizációban. Azok viszont még többen lesznek, akiknek komolyan megkönnyíti majd az életét, munkáját a technológia. Főleg a munka területén lesz ez érzékelhető a közeljövőben, mert ebben a környezetben inkább döntünk racionális, érzelmektől mentes érvek alapján. A cégek körében az elfogadottság már most is magas, ez az érték pedig tovább fog növekedni a jövőben.”

Nemzetközi helyzet

A két szakember egyetértett abban, hogy jelenleg komoly versenyt vív Kína és az Egyesült Államok, céljuk a mesterséges intelligencia és automatizáció gyors és széleskörű meghonosítása és további fejlesztése. Ennek a versenynek nagy a tétje: az rendelkezik majd jobb gyártási technológiával és nagyobb gazdasági és politikai befolyással, aki gyorsabban teszi elérhetővé és használhatóvá a legújabb informatikai és automatizációs megoldásokat. Nagyon fontos Európa pozíciója is ebben a versenyben: jelenleg a szabályozás kereteinek kialakításában jár élen az EU.

Kit kellene követnie Magyarországnak?

A szakértők szerint Litvánia és Észtország jó példát nyújthatnak a politikai döntéshozók és cégek számára. Litvánia például világelső a digitális és technológiai képességekben és negyedik a kommunikációs technológiák terén. Észtországnak pedig világszerte ismert digitális lakossági ügyintéző portálja van és a Digitális Egészség Index első, a Globális Kiberbiztonsági Index harmadik helyét foglalja el és az első állam, amely valaha blokklánc-technológiát használt fel a hálózatok, rendszerek és adatok kompromisszummentességének biztosítása érdekében.

Az oktatás tekintetében nagyon fontos a mesterségesintelligencia-mérnökök képzése, ami már több magyar egyetemen megindult, például az ELTÉ-n, a BMÉ-n és a Szegedi Egyetemen is. Viszont legalább ennyire fontos a leendő felhasználók felkészítése is. Ez egyrészt az általános és középiskolákban kell megtörténjen a megfelelő tantárgyi keretek között. Az idősebb korosztályt azonban így már nem lehet elérni. Ezért is üdvözlendők az MI Kihíváshoz hasonló, szélesebb társadalmi kört megcélzó kezdeményezések.

The post Így fog minket segíteni a mesterséges intelligencia a következő 10 évben appeared first on Műszaki Magazin.

Az is kiderült, hogy az informatikai döntéshozók automatizálási megoldásokkal kapcsolatos magatartása jelentősen megváltozott, hiszen egyre inkább az embereket előtérbe helyező technológiákat részesítik előnyben. A kutatás szerint globális szinten csökkentek a robotikus folyamatautomatizálásba (RPA) történő befektetések. A két leggyakrabban bevezetett technológia jelenleg az intelligens dokumentumfeldolgozás és folyamatautomatizálás. A válaszadók 89%-a úgy véli, hogy sikeresen alkalmazza a digitális átalakítást ösztönző automatizálási megoldásokat, ez az arány a múltban csak 30-50% között volt a kizárólag RPA-t használók körében. 

A világjárvány hatására a vállalatok három-hét évvel hozták előrébb a digitális technológiákkal kapcsolatos bevezetési terveiket, az informatikai döntéshozók 45%-a pedig három-négy automatizálási projektet is levezényelt az elmúlt két évben. Ennek okaként az ABBYY az ügyféligények változását, a túlélési stratégiákat és a piaci lehetőségek iránti nyitást azonosította. A szakértők szerint az embereket előtérbe helyező technológiák elterjedése azt mutatja, hogy a fejlesztések már nem csak szimpla üzleti döntések, hanem a dolgozók életét hivatottak megkönnyíteni. 

A felmérésben az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Franciaország, Németország és Japán több mint 1 200 informatikai döntéshozóját kérdezték meg. Arra a kérdésre, hogy az IT-vezetők miért hajtottak végre ennyi beruházást az utóbbi időszakban, közel felük (48%) azt válaszolta, hogy a távmunkára való felkészültség növelése érdekében, 47% pedig a hibrid munkavégzésre való felkészülést jelölte meg. A megkérdezettek 35%-a csökkenteni akarta a munkavállalói kiégést az új technológiák segítségével, 20% pedig az alkalmazottak nyomásgyakorlása miatt lépett. 

Sikertényezők

Az informatikai döntéshozók 30%-a olyan divíziókat automatizált, melyek a legnagyobb megtérülési potenciállal rendelkeztek. Ennek eredményeképpen az IT- (59%), a pénzügyi- (37%) és az üzemeltetési (29%) osztályokra jutott a legtöbb új technológia. A két legtöbbet bevezetett automatizálási technológia az elmúlt két évben az intelligens dokumentumfeldolgozás (IDP) (44%) és a folyamat- és feladatautomatizálás (43%) volt. A legkevesebbszer bevezetett technológiaként az RPA-t azonosították (32%). Az automatizálási befektetések egyik legfőbb oka az volt, hogy az azokat leginkább igénylő csapatokat támogassák (34%).

Az intelligens automatizálási technológiába vetett valódi bizalom jele, hogy a cégek nem adják fel könnyen a projekteket a kudarcok ellenére. A döntéshozók 62%-a kétszeres megtérülést várt a befektetésekből, ez nagyrészt sikerült is: 43%-uk állította, hogy elérték a célt. A projektek megvalósítása előtt a befektetők 56%-a a hatékonyság javulását, 54%-uk pedig a termelékenység növekedését remélte. 

A kudarcokhoz hozzájáruló tényezők

A felmérés az automatizálási projektek sikertelenségének okaként az emberi tényezőt azonosította. Annak ellenére, hogy a technológia bevezetésének oka elsősorban pont az emberek segítése volt, a vállalkozások azt állítják, hogy a távoli munkaerő (29%) és a nem megfelelően képzett alkalmazottak (23%) voltak a kudarc fő okai. Az emberek a döntéshozatali folyamat fontos részét képezik, ugyanakkor még mindig fennáll a szakadék a döntéshozók és a technológiát valóban használó dolgozók között, a döntéshozók 33%-a nem feltétlenül ért a technológiához. 

Sok függ a vezetők személyiségétől is

A felmérés megállapította, hogy az extrovertált döntéshozók merészebb technológiai döntéseket hoznak, az introvertáltak viszont hamarabb észlelik a kudarcokat.

Kiderült, hogy ha egy projekt nem volt sikeres, az extrovertált vezetők 42%-a inkább külső szakértőket vont be, míg az introvertáltak 42%-a inkább a technológiát cserélte le. Érdekes, hogy akár egy évbe is beletelhet, mire a vezetők észreveszik, hogy egy digitalizációs projekt kudarcot vallott. Az informatikai döntéshozók 46%-a három hónapon belül észlelte a kudarcot, de meglepő módon majdnem minden tizedik (9%) semmit sem tett ellene. Emiatt rengeteg technológiai beruházás mehet kárba éves szinten a vállalatok jelentős részénél. Mindez rávilágít annak fontosságára, hogy a vállalkozások az automatizálási projektek megkezdése előtt megértsék a folyamatokat és azt, hogy az alkalmazottak hogyan lépnek kapcsolatba a rendszerekkel annak érdekében, hogy a munkaerőt és a vállalkozást sikeresen felkészíthessék a fejlesztésekre.

Máhr Tamás, az ABBYY budapesti K+F központjának vezetője elmondta:

“A szervezetek egyre inkább felismerik, hogy intelligensebb automatizációs megoldásokat kell bevezetni ahhoz, hogy a technológia tényleg megérthesse és felfoghassa a folyamatok működését és a dokumentumok tartalmát. Tanúi leszünk annak, hogy a vállalatok az embereket előtérbe helyezve egyre több intelligens megoldást használnak.”

The post Kiderült, hogy mi a digitalizációs kudarcok legfőbb oka appeared first on Műszaki Magazin.

A jelenség 2021-ben a koronavírus miatt felerősödött és hullámként söpört végig a világon, a „Nagy Felmondás” néven is emlegették. A vállalati gyakorlatok folyamatos felülvizsgálata rendkívül fontos a stresszkezelés szempontjából. Fontos felismerni, hogy nem csak a vállalati légkör, de az alkalmazott technológiák és eljárások is hatással vannak az alkalmazottak mentális egészségére.

Az alkalmazottak által átélt stressz mértéke nem csak az egyéni jólétre van hatással, hanem más módon is érinti a vállalatot: ha valaki nem érzi jól magát, akkor kisebb eséllyel tartja be a határidőket, nehezebben szerez bevételt a vállalatnak és romlik az ügyfélkezelés minősége is.

Egy nemrégiben végzett felmérés szerint például 10-ből 6 alkalmazott (61%) úgy érzi, hogy a munkáját megnehezíti, hogy a feladatok elvégzéséhez fontos, dokumentumokban tárolt adatokhoz nehezen fér hozzá. 31% szerint ez hibákhoz vezet, további 20% pedig elismeri, hogy a rosszabb ügyfélélmény is velejárója a jelenségnek. Ez a jelenség tehát valószínűleg komoly stresszfaktorként van jelen világszerte rengeteg vállalatban, miközben orvosolható lenne a megfelelő digitalizációs technológiák bevezetésével.

A visszajelzés a legfontosabb

Scott Opitz, az ABBYY innovációért és termékekért felelős igazgatója szerint a változás legfontosabb katalizátora a munkavállalók visszajelzése. A szakember szerint a szervezeteknek érdemes olyan partnercégek szolgáltatásait igénybe venni, akik folyamatosan mérik és vizsgálják a dolgozók elégedettségét és ötleteit. Az ABBYY-nél ez vezetett például az Önkéntes Fizetett Szabadnap programhoz, ami plusz szabadnapokat biztosít a dolgozóknak, ha önkénteskedni szeretnének helyi jótékonysági szervezeteknél. A programban már több száz dolgozó vett részt és hozzájárult az elégedettség további növekedéséhez. A vállalat ezen felül digitális kávészüneteket és más, munkán kívüli aktivitásokat szervez dolgozóinak, melyek bizonyítottan segítenek csökkenteni a stressz-szintet és javítják a dolgozók közötti összhangot: a magyarországi szoftverfejlesztőkből álló csapat például rendszeresen filmklubot és videójáték-esteket szervez azért, hogy hatékonyabbá tegyék a mindennapi munkát.

A technológia segítségével növelhető a munkaerő-megtartási arány

A digitális átalakulás, amelyet a világjárvány kitörése felgyorsított, kétségtelenül sok munka könnyebbé válásához vezetett, mivel a robotok vagy szoftverek sok hétköznapi és ismétlődő feladatot vettek át világszerte. Azonban még mindig nem túl fényes a helyzet:

Egy kutatás kimutatta, hogy a menedzserek sokkal kevésbé elégedettek vállalatuk digitális kompetenciáival, mint a cégvezetők – mindössze 58%-uk nyilatkozott úgy, hogy cége jól felkészült, szemben a C-suite 82%-ával. Ennek oka talán az lehet, hogy a menedzserek kevesebb mint negyedével szemben a vezetők sokkal nagyobb hányada (37%) használ olyan kifinomult eszközöket, mint a mesterséges intelligencia és a low-code/no-code platformok.

„Ha ez a hatalmas különbség a vezetők és a C-suite között is érezhető, akkor el sem tudjuk képzelni, milyen hatással lehet az alacsonyabb beosztású alkalmazottakra. Megfelelő intelligens automatizációs megoldásokkal látványosan növelhető lenne a cégek digitális felkészültsége és a dolgózók jóléte”

– fogalmaz Máhr Tamás, az ABBYY magyarországi vezetője.

A szakértő állítását megerősíti a munkavállalók véleménye is: a kutatás során arra is fény derült, hogy az alkalmazottak 52%-a szerint az MI-alapú, az adatokat emberhez hasonlóan értelmező szoftverek használata megkönnyítené az életét, 41% szerint pedig az ilyen megoldások használatával több idő jutna a kreatív feladatokra, ezáltal motiváltabbak lennének a munkavállalók.

A munkaerő boldogságának biztosítása érdekében a vezetőknek megfelelően kell értékelniük a dolgozók pillanatnyi jólétét és visszajelzéseit. Alapvető fontosságú, hogy a vezetők nyitott kommunikációs vonalakat tartsanak fenn, átláthatóbbá tegyék az üzleti terveket és beszéljenek az előttük álló kihívásokról és arról, hogyan kívánnak piacvezető szerepet elérni. Ezáltal a munkatársak úgy érezhetik, hogy részesei a fejlődésnek. Mindazonáltal a megfelelő technológia használata messze a legfontosabb tényező, amellyel elérhető, hogy az alkalmazottak kevésbé legyenek stresszesek és könnyebben végezhessék munkájukat, hiszen ezzel növelhető a hatékonyság és csökkenthető a túlterheltség.

The post A stresszkezelés kulcsfontosságú a munkaerő-megtartás érdekében appeared first on Műszaki Magazin.