Az LG Electronics (LG) bejelentette, hogy sikeresen tesztelte a 6G terahertzes (THz) vezeték nélküli adatátvitelt és -vételt a 155-175 GHz-es frekvenciatartományban, 500 méteres távolságban. Az esemény jelentőségét az adja, hogy szabadtéri városi környezetben ez a táv rekordnak számít a 6G-kísérletek terén. Az LG U+-szal közösen végrehajtott tesztre szeptember elején, a szöuli LG Scienceparkban került sor.

A friss eredmény újabb mérföldkőnek számít abban a folyamatban, amelyben a vállalat még 2022 szeptemberében hajtott végre 6G terahertzes (THz) vezeték nélküli adatátvitelt és -vételt, 320 méteres távolságban, szabadtéren, a berlini Fraunhofer Heinrich Hertz Intézet (HHI) közreműködésével. Az LG és a HHI együttműködése keretében a 6G adatátvitelhez és -vételhez szükséges berendezéseket fejlesztik, köztük egy többcsatornás teljesítményerősítőt, valamint egy olyan alacsony zajszintű vevőerősítőt, amely segít optimalizálni a teljesítményt és több mint 50%-kal javítja a kimeneti teljesítményt.

Az LG Scienceparkban levezényelt legutóbbi teszt nem csak azért jelentős, mert sikerült a vezeték nélküli adatátviteli és -vételi távot 500 méterre növelni – a városi területeken ez a nagy teljesítményű bázisállomások közötti standard távolság -, hanem azért is, mert bebizonyította, hogy változatos és valós körülmények között is használható a 6G technológia. Mindezzel a társaság egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy kereskedelmileg is kiaknázza a 6G THz-es kommunikációs technológiát.

Az 5G technológia utáni következő lépcsőfoknak számító 6G jelentősen megnövelt adatátviteli sebességet, ultraalacsony késleltetést, illetve nagy megbízhatóságú adatátvitelt tesz lehetővé, továbbá teret nyújt a kommunikáció és a mesterséges intelligencia, illetve a kommunikáció és az érzékelés kombinációjának. A 6G fejlett képességei a magával ragadó multimédiás élmények elősegítése mellett kulcsfontosságúak lesznek az LG számos, a jövőt célzó üzletága számára, beleértve az autonóm vezetést és a mobilitási megoldásokat, a metaverzumot, az okos otthonokat és az intelligens gyárakat is.

A 6G hálózat szabványosításáról szóló megbeszélések várhatóan 2025 körül kezdődnek el, a technológia kereskedelmi forgalomba hozatala pedig 2029-re valószínű. Az LG K+F-be történő befektetései, a stratégiai partnerségek és a sikeres technológiai bemutatók azt demonstrálják, hogy a vállalat készen áll és eltökélt, hogy a 6G-re való globális átállás élére álljon.

2019-ben az LG a Koreai Felsőfokú Tudományos és Technológiai Intézettel (KAIST) közösen létrehozta az LG Electronics-KAIST 6G Research Centert, ami az első ilyen jellegű ipari-egyetemi együttműködésen alapuló kutatási intézmény Dél-Koreában. A vállalat mindemellett továbbra is a világ vezető egyetemeivel együttműködve dolgozik a 6G alaptechnológiáin, a 6G alaptechnológia fejlesztésére pedig K+F partnerséget kötött különböző intézetekkel is, köztük a német Fraunhofer Intézettel, a Koreai Szabványügyi és Tudományos Kutatóintézettel (KRISS) és a Keysight Technologies-zal.

Az LG az egyetlen koreai vállalat, amelyet az amerikai távközlési szövetség (ATIS) által elindított vezeték nélküli technológiai csoport, a Next G Alliance vezetőjévé neveztek ki. A vállalat 2021 óta tölti be ezt a pozíciót, és számos olyan projektet felügyel, amelynek célja, hogy feltárja a 6G kommunikációs technológia kihasználhatóságát és meghatározza a műszaki követelményeket.

A vállalat októberben, az LG 6G Tech Festa elnevezésű rendezvényen – amelynek társszervezője az LG U+ lesz – osztja meg a 6G technológia fejlesztése terén elért legfontosabb eredményeit.

„Saját, fejlett kutatás-fejlesztési tevékenységünk mellett továbbra is együttműködünk kutatóintézetekkel és technológiai vállalatokkal azért, hogy domináns szerepet tölthessünk be a 6G szabványos technológia terén, illetve megszilárdítsuk technológiai vezető pozíciónkat ezen a fontos területen”

– mondta Dr. Kim Byoung-hoon, az LG Electronics technológiai igazgatója és ügyvezető alelnöke.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új rekordot állított az LG a 6G technológia fejlesztésében appeared first on Műszaki Magazin.

Az LG Electronics (LG) megerősítette globális vezető szerepét a mobilhálózati technológia területén azzal, hogy sikeresen tesztelte a 6G terahertzes (THz) vezeték nélküli adatátvitelt és -vételt a 155-175 GHz-es frekvenciatartományban, 320 méteres távolságban, szabadtéren.

A berlini Fraunhofer Heinrich Hertz Intézetben (HHI) szeptember 7-én lezajlott teszt egyrészt azért számít mérföldkőnek a 6G THz technológia kereskedelmi forgalomba hozatala terén, mind a beltéri, mind a kültéri városi területeken történő használat esetében, mert a városi makrocellák bázisállomásainak referencia-cellái kültéren körülbelül 250 méteres távolságban vannak, másrészt pedig azért, mert tavaly augusztusban még csak a 100 méteres kültéri adatátvitelt tudta teljesíteni az LG.

Az ultraszélessávú frekvenciákat használó 6G viszonylag rövid hatótávolsággal rendelkezik, ráadásul az adástól a vételig teljesítményveszteség léphet fel. E problémák megoldására az LG, a Fraunhofer HHI és a Fraunhofer Alkalmazott Szilárdtestfizikai Intézet (IAF) közösen fejlesztett ki egy olyan teljesítményerősítőt, amely képes növelni az átviteli erősséget, valamint egy olyan alacsony zajszintű vevőerősítőt, amely javítja a bejövő jel minőségét.

A nemrégiben tartott bemutatón a felek többcsatornás teljesítményerősítője több mint 20dBm-es jelkimenettel rendelkezett — ez több mint 5dBm-es növekedést jelent az LG és a Fraunhofer HHI és az IAF által az előző kísérletben alkalmazott megoldáshoz képest. A teszt során egy olyan alacsonyzajszint-erősítőt használtak, amely minimalizálja a jel vétele során jelentkező zajt. Azért, hogy a jövőbeli kereskedelmi forgalomba hozatal könnyebb legyen, ezeket az új technológiákat az LG legújabb, az integráltáramkör-gyártásra nagymértékben alkalmas moduldizájnjába integrálták.

„A legutóbbi teszt sikerével egy lépéssel közelebb kerültünk az 1 terabit (TB)/másodperces 6G sebesség megvalósításához mind beltéren, mind a kültéri városi területeken”

— mondta Dr. Kim Byoung-hoon, az LG Electronics technológiai igazgatója és ügyvezető alelnöke.

„Az LG folytatja együttműködését a kutatóintézetekkel és az iparági innovátorokkal azért, hogy tovább erősítse vezető szerepét a 6G technológiában. Arra számítunk, hogy a 6G az üzleti teljesítmény és az új felhasználói élmények egyik fő mozgatórugója lesz a jövőben, és nem is lehetnénk jobb helyen, mint itt, vagyis a fejlesztés élvonalában.”

Az LG azt tervezi, hogy szeptember 23-án a szöuli LG Science Parkban megrendezendő 6G Grand Summiton jelenti be a legújabb 6G távközlési tesztjének részletes eredményeit, illetve áttekintést ad a technológia eddigi fejlesztéséről. A vállalat az eseményt Dél-Korea legjelentősebb kutatóegyetemével, a Koreai Felsőfokú Tudományos és Technológiai Intézettel (KAIST) és a Koreai Szabványügyi és Tudományos Kutatóintézettel (KRISS) együttműködve rendezi meg.

Az 5G vezeték nélküli hálózatokhoz képest a 6G sokkal jobb adatátviteli sebességet biztosít alacsonyabb késleltetéssel és nagyobb megbízhatósággal. A 6G hálózat szabványosításáról szóló megbeszélések várhatóan 2025 körül kezdődnek el, a technológia kereskedelmi forgalomba hozatala pedig 2029-re valószínű.

A globális vállalatok versenyt futnak azért, hogy beléphessenek a 6G technológia világába. Ez a technológia kulcsfontosságú szerepet fog játszani számos innováció megvalósulásában, az ultrarealisztikus mobil hologramoktól kezdve az IoT (a dolgok internete) és az ún. ambient computing következő fázisáig, amely az emberek, tárgyak és terek organikus összekapcsolásával adaptívabb, személyre szabottabb élményeket nyújt majd.

Azért, hogy a 6G területén továbbra is vezető szerepet tölthessen be, az LG aktívan együttműködik a világ elismert kutatóintézeteivel, egyetemeivel és vállalataival. A társaság célja mindemellett, hogy K+F együttműködési zónákat hozzon létre a 6G alaptechnológiái számára, szorosan együtt dolgozva olyan szervezetekkel, mint a Fraunhofer HHI és IAF, a KAIST, a KRISS és a Keysight Technologies, így gyorsítva fel a vezeték nélküli hálózati kommunikáció következő generációjának megjelenését.

2021 júniusában az LG-t választották meg a Next G Alliance alkalmazási munkacsoportjának vezetőjévé. A Next G Alliance az Alliance for Telecommunications Industry Solutions (ATIS) iparági kezdeményezése, amely 6G technológiák megvitatására és a 6G távközlési szolgáltatások jövőbeli irányának meghatározására jött létre.

The post Újabb mérföldkő a 6G fejlesztése terén appeared first on Műszaki Magazin.

A 9 Nobel-díjjal, 8 Turing-díjjal kitüntetett Nokia Bell Labs jelenleg a NASA-val dolgozik azért, hogy létrehozzák a világ első távközlési hálózatát a Holdon. Ipari metaverzum, a közlekedés és gazdaság zöldítése, intézményi klímastratégia, nemzetközi kutatói együttműködések és hatékony pályázati partnerségek elősegítése: csak néhány terület azok közül, melyeket közelebbről is megismerhettek a szakmai rendezvény résztvevői.

A kétnapos hibrid rendezvényen keynote előadóként vett részt Thierry Klein, aki a közel 100 éves múltra visszatekintő, 9 Nobel- és 8 Turing-díjjal elismert Nokia Bell Labs intézet elnöke. Klein és munkatársai jelenleg a 6G területén végeznek kutatásokat, illetve a NASA-val folytatnak együttműködést a Hold első, 2023-ra időzített távközlési hálózatának létrehozása érdekében. Thierry Klein szerint a kommunikáció, a szolgáltatások és az ipar jövője a 6G, amely várhatóan 2030-ra fog beköszönteni. Az új technológiában az emberi és digitális kommunikáció hatékonyságának növelése mellett már kiemelt szerepet kap a fizikai aktivitások elemzése és befolyásolása is.

„Ezek az autonóm, hibrid technológiák alapjaiban változtatják meg az ipar jövőjét azzal, hogy folyamatosan monitorozni és fejleszteni tudják a fizikai aktivitások hatékonyságát. A következő ipari forradalom a küszöbön áll, amelynek célja a termelékenység, a biztonság és a fenntarthatóság növelése”

– tette hozzá Thierry Klein.

„A Műegyetem innovációs ökoszisztémájának sikeres kialakításához és működtetéséhez nagy mértékben hozzájárult a Kompetencia Központ létrehozása és a Nemzeti Laboratóriumok Program elindítása. Emellett kiemelt hangsúlyt helyeztünk az iparjogvédelemre és a startupok támogatására is, melyek tovább erősítik az ipari szereplők és az egyetem közötti együttműködéseket”

– emelte ki köszöntőjében Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.

A BME Kompetencia Központja célja, hogy ipari és egyetemi szereplők bevonásával versenyképes termékeket és szolgáltatásokat fejlesszen. Az egyetem jelenleg 4 nagyvállalattal – a Bosch, a MOL, a thyssenkrupp és a ZÁÉV – folytat együttműködést a Biztonságtudományi és technológiai kompetencia központ keretein belül, mely az NKFIH által finanszírozott 2,5 milliárd forint pályázati támogatásnak köszönhetően jött létre 2021-ben.

Az infrastrukturális fejlesztéseknek és a nagyvállalatokkal való együttműködésnek köszönhetően a Műegyetem jövőt formáló technológiák fejlesztésére és alkalmazására képes és teszi mindezt az innovatív építőanyagok, gyógyszeripar, a zöld pénzügyek, a kvantuminformatika a fenntartható energetika, vagy az önvezető rendszerek területén.

„Egyetemünk a hazai felsőoktatási rangsorokban második helyen áll, nemzetközi szinten pedig az első legjobb 2-5%-ban van. Ez annak köszönhető, hogy a BME képes dinamikusan reagálni az innovációs kihívásokra, egyetemünkön olyan új szakok indultak az ipari igények hatására, mint az űrmérnök vagy az autonóm járműirányítás mérnöki szakok”

– fogalmazott Dr. Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora beszédében.

A Műegyetem Science Park programjának célja az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma kialakítása KFI szervezetek, startupok és vállalati együttműködések segítségével.

„A hallgatóknak itt védett környezetben van lehetőségük kipróbálni és tesztelni az innovatív eszközeiket. A program keretében új épület- és szervezetfejlesztések, K+F+I projektek és kutatási infrastruktúra fejlesztések zajlanak”

– emelte ki Kotán Attila a BME kancellára.

A projekt keretén belül a BME Z10-et, a Balatonfüredi Tudáscentrumot (BTC), az 5G hálózat kiépítését, valamint a BME Innovációs és Fejlesztési Központ építését valósítják meg. A rendezvény a tavaly épült BTC-ben zajlott, amely amellett, hogy a Műegyetem 240 éves tudásának és tapasztalatának színtere, közreműködik a balatonfüredi és környéki vállalatok és az önkormányzatok innovációs és fejlesztési feladataiban is. A Tudáscentrum ezenfelül, olyan piaci és vállalati igényekhez igazodó képzéseket szervez, mint például digitalizációs felkészítő, gyakorlatorientált mérnök informatikus vagy informatikus üzemmérnök képzések.

A Műegyetem kutatás-fejlesztési portfóliója szinte minden jövőformáló műszaki kutatási területet lefed.

„A BME-n működő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ (FIEK) célja, hogy katalizálja az egyetem és a nagyvállalatok közötti együttműködéseket, összekösse az ipari és akadémiai szereplőket.”

– fogalmazott Dr. Joó Attila, a FIEK igazgatója az Innovációs Napon.

A kétnapos programot szervező BME FIEK számos eredménnyel büszkélkedhet, szerteágazó projektjeinek köszönhetően.  Ezen tevékenységekhez tartozik az MVM és Rolls- Royce villamosenergia és optimalizációs technológiával foglalkozó projektlaborjainak támogatása mellett az iparjogvédelem, illetve a szabadalmi bejelentések segítése – a BRIDGE tudástranszfer szervezetével.  Az Ipar4.0 Technológia Központ létrehozása is a nevükhüz fűződik az IoT (Internet of Things), a big data, és az önvezető járművek technológiáinak bemutatása érdekében, mintegy 250 m2 oktató-kiállító téren, KKV demonstrációkkal, szakmai workshopokkal egybekötve. A BME Z10 startupjait 1,5 Mrd, a Kompetencia Központot közel 2,6 Mrd, a Nemzeti Laboratóriumokat pedig pályázatonként mintegy 1-1 Mrd forint pályázati költségvetéssel menedzseli a FIEK.

Dr. Kaderják Péter bemutatta a Zéró Karbon Központ (ZKK) tevékenységét, mely a FIEK szervezeti egységeként jött létre 2021. áprilisában. A szervezet tudásközpontként kíván hozzájárulni Magyarország 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseihez.

“A zöld gazdaságra való átállás évtizedes beruházási és fejlesztési program eredményeként jöhet létre, melyben az üzleti és technológiai innováció kulcsfontosságú. Ehhez a ZKK önálló kutatásokkal, egyetemközi és nemzetközi kutatási együttműködésekkel és ipari – egyetemi platformok működtetésével kínál megoldásokat”

– jelezte Kaderják Péter.

A központ ennek megfelelően számos kutatási projektben vesz részt, a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia megvalósításának kiemelt területein (napenergia fejlesztés, energiahatékonysági kötelezettségi rendszer, energiaközösségek, elosztói rugalmassági piac, hidrogénipar fejlesztés) és több szakterületet érintő egyeztetési fórumot is működtet. A ZKK mindezek mellett támogatta a Magyar Akkumulátor szövetség létrehozását 2021-ben és elősegíti az MNB Zöld Otthon Program és a zöld háttéripar fejlesztési koncepció kialakítását.

A BME két új kezdeményezése, a Kompetenciatérkép és az I. BME Kompetenciavásár célja az, hogy nemzetközi láthatóságot biztosítson a kutatócsoportjai által elért eredmények számára és segítse a kutatók akadémiai, ipari, valamint az európai kutatási együttműködésekbe való bekapcsolódását. A Kompetenciatérkép weboldalán jelenleg több mint 320 kutató és 110 kutatócsoport eredményei tekinthetők meg egy könnyen kereshető adatbázisban. A június 16-17-ei napok élő közvetítését 16 ország 263 résztvevője követte. A Kompetenciavásár gazdag szakmai programja a nemzetközi láthatóságról és a kapcsolatépítésről szólt: 24 műegyetemi kutatócsoport mutatkozott be, a résztvevők kerekasztal-beszélgetésen vehettek részt a zöld társadalmi innováció és az európai ipari stratégia témáiban, virtuális tematikus beszélgetéseket szerveztek az európai kutatás-fejlesztés aktuális témáiban a hidrogéntechnológiától az okosvárosokig. A kapcsolatépítést egy innovatív mobilapplikáció is segítette, melyen keresztül a regisztrált kutatók közös kutatási témákon alapuló beszélgetéseket kezdeményezhettek egymással és csoportosan.

„Sikeresnek és a jövőre nézve ígéretesnek tartjuk az egyetem első, nemzetközi tudományos partnerkereső eseményét”

– jelezte Dr. Schenk Borbála, a BME FIEK vezető európai pályázati tanácsadója.

A kapcsolatépítés folytatódik – a rendezvény teljes felvétele elérhető a FIEK YouTube csatornáján és az innovacio.bme.hu oldalon, a networking applikációban folyó beszélgetésekbe is be lehet kapcsolódni egészen szeptember közepéig.

További információ a BME FIEK szervezet tevékenységéről:  www.innovacio.bme.hu

The post 2030-ra várható a 6G, amivel beköszönthet a következő ipari forradalom appeared first on Műszaki Magazin.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének – mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) a vállalat magyarországi és közép-európai ügyfeleinek tartott előadásában.

„A globális járvány ráébresztette a világot, hogy a modern digitális infrastruktúrák gazdasági és társadalmi szempontból is kritikus fontosságúak. Az 5G és a gigabites vezetékes hálózatok megteremtették az alapot a fizikai és a digitális tér konvergenciájához, de ez csak a kezdet”

– mondta el Erik Ekudden, az Ericsson globális technológiai igazgatója (CTO) az Ericsson R&D Innovation Days keretében tartott előadásában.

A svéd szakember elmondta, hogy az idei év az ötödik generációs mobilhálózat rohamos terjedéséről szól: az év végére 660 millió 5G előfizetés lesz, 2027-ben pedig a 8,9 milliárd mobilelőfizetésből már 4,4 milliárd lesz 5G-s. Az új technológia gyorsabban terjed, mint a korábbiak, és nem csupán további sávszélesség-növekedést hoz. Míg a 4G esetében az okostelefonok funkcionalitásában hozott innovációt, az 5G új alkalmazások előtt nyitja meg az utat.

Kiterjesztett és virtuális valóság, majd az érzékek internete

Ezek közül Erik Ekudden háromt területet emelt ki: az ipart (okos gyártás hálózatba kötött robotok segítségével), a közlekedést (hálózatba kötött járművek és infrastruktúra), valamint a fizikai és valóságos világ közötti határ elmosása a különböző kiber-fizikai hibrid megoldások, a kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) terjedésével. Ezek első felhasználói esetei már terjednek a fogyasztói és a vállalati megoldások között is.

„A jövő hálózatában minden fizikai objektumnak lesz valamilyen digitális vetülete, legyen szó emberről, intelligens gépről vagy magáról a környezetről, a fizikai világ pedig jelentős részben programozható és automatizálható lesz. Minden digitális entitás önálló vagy kollektív adatkezelést és feldolgozást fog végezni, az így kapott adatok alapján megszületett döntések és előrejelzések pedig hatással lesznek a fizikai világ működésére”

– jósolt a szakember.

A jövő egyik meghatározó hálózati trendje az érzékek internetének (Internet of Senses vagy IoS) megjelenése lehet, mely különböző szenzorok segítségével új szintre emeli majd a távoli kapcsolattartást, és a felhasználók úgy léphetnek majd kapcsolatba emberekkel, gépekkel vagy éppen robotokkal távolról, mintha a közvetlen közelükben lennének. És bár a fejlesztések zöme ma még az 5G-re irányul, az alapozó kutatás már a 6G-ről is zajlik.

„A hálózatba kötött gépek számának exponenciális növekedésével a funkcionális fejlesztésekre és a kommunikációs kapacitás erősítésére is nagyobb igény mutatkozik majd. Ez pedig a mai és a közeljövőben használt infrastruktúrákhoz képest további fejlesztést igényelhet majd, megágyazva ezzel a 6G-érának”

– fogalmazott Erik Ekudden.

6G: kommunikáció, tárhely és számítási kapacitás – mindez olcsóbban, mint eddig

A 6G-vel szemben támasztott követelmények így már a fejlesztés mostani, korai fázisában is feltételezik a minden eddiginél rugalmasabb, az aktuális felhasználói igényekhez intelligensen alkalmazkodó, gyakorlatilag korlátlan és stabil összeköttetést. Mivel az eszközök a hálózat szervesebb részét képezhetik majd a jövőben, ezért azok élettartama is növelhető, hiszen a hálózaton keresztüli programozásuk lehetővé teszi a meglévő funkciók továbbfejlesztését vagy új képességek elsajátítását. Ez a rendszer a szolgáltatók és az ügyfelek számára is alkalmas lesz a beruházási költségek csökkentésére.

„Lényeges eltérés lehet a jelenlegi rendszerekhez képest, hogy a 6G-s hálózatok a kommunikáción túl tárhelyfunkciót és fejlett számítási képességeket is magukba integrálnak majd, ezzel teljesen új üzleti modelleket, további bevételi forrást kínálva a szolgáltatók számára – jósolta Erik Ekudden. – „Mindez a jövő hálózati topológiáját is alapjaiban változtathatja meg; a mai mobilhálózatoknál jellemző rádiós és maghálózati réteg egyes funkciói összemosódhatnak, egyszerűbbé téve a hálózat felépítését.”

Mesterséges intelligencia – emberi felügyelettel

Mivel a 6G-s hálózatoknak akár ezer milliárdos nagyságrendű eszközt is kezelniük kell majd a jövőben, a rendszerek integritására és biztonságára még nagyobb hangsúly helyeződik. A hálózatok biztonságának szavatolásában meghatározó szerepet játszik majd a mesterséges intelligencia (MI), mely a szolgáltatás rendelkezésre állását is jelentős mértékben javíthatja automatizált folyamataival, biztonságosabb, robusztusabb közeget eredményezve.

„A 6G-s hálózatok az elképzelések szerint már teljesen automatizált hálózati menedzsmentet és konfigurációt nyújtanak, ugyanakkor mindezt továbbra is emberi felügyelet mellett teszik majd. Rendkívül fontos szempont, hogy az MI transzparens módon működjön ezekben a hálózatokban, így a ”hús-vér” operátorok mindig pontosan tudják majd, mi miért történik, illetve miért nem lehet bizonyos parancsokat végrehajtani”

– szögezte le Erik Ekudden.

Az jövő hálózatának fejlesztése terén az Ericsson az egyik legjelentősebb szereplő, és budapesti kutató-fejlesztő központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai világszerte meghatározóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban. Az Ericsson jelenleg az 5G hálózatok fejlesztésére és kiépítésére koncentrál, de már a 6G-vel kapcsolatban is zajlanak az alapozó kutatások.

The post Az 5G elmossa, a 6G lebontja a fizikai valóság és a digitális tér közötti határokat appeared first on Műszaki Magazin.

Különleges szakmai programmal várja a BME az innováció iránt érdeklődőket június 9-én. Az Innovációs Nap célja, hogy bemutassa az egyetemen zajló legfontosabb nagyvállalati fejlesztéseket és a legújabb kutatási eredményeket. A rendezvény bepillantást enged az innovációs trendekbe, az aktuális ipar-egyetem kutatási témákba és azok eredményeibe.

A rendezvény keynote előadója Frank H. P. Fitzek professzor, a Drezdai Műszaki Egyetem kommunikációs hálózatok tanszéke és az 5G Lab Németország vezetője. Frank Fitzek a digitális kommunikáció vezető innovátora és a BME tiszteletbeli doktora is a Wandelbots nevű startup társalapítója, aki munkatársaival a Tactile (tapintható) Internet  technológiával robotok tanítására használható rendszer fejlesztésén dolgozik, mely a közepes méretű vállalkozások számára is elérhetővé teszi a gépi tanulást, mégpedig egy érzékelőkkel ellátott „intelligens ruha” fejlesztésén keresztül, ami egyfajta technikai hídként továbbítja az emberi mozgásokat a robot számára.

Az élenjáró kutatások mellett a Drezdai Műszaki Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2020-ban közös doktori képzésről írt alá megállapodást. Ez lehetővé teszi, hogy közös témavezetéssel, magyar és német doktori hallgatók kutassák a kommunikációs technológiák ezen gyorsan változó, stratégiai területét.

A BME FIEK célja, hogy konkrét projektek eredményein keresztül mutassa meg az egyetemben rejlő, nemzetgazdasági szinten is jelentős innovációs potenciált. A 21 ezer fős oktatói-hallgatói közösség által képviselt tudás, a mintegy 30 ezer négyzetméteren kiépített laboratóriumi háttér és az állami-, vállalati-, és nonprofit kapcsolatrendszerből származó tőke teszi hatékony innovációs platformmá a Műegyetemet. A BME KFI kapacitása évről-évre bővül, új laborok épülnek, számos izgalmas projekt és együttműködési lehetőség áll a műszaki tudományok iránt érdeklődő hallgatók, szakemberek és a vállalkozások előtt. Az Innovációs Nap alkalmat ad arra, hogy ez a színes paletta azok számára is láthatóvá váljon, akik eddig részleteiben nem ismerték az egyetemmel való együttműködésben rejlő lehetőségeket.

A rendezvény első felében a FIEK projekt szereplőinek szemszögéből ismerhetjük meg az ipar-egyetem projektek innovációs jelentőségét. Az egyetem nagyvállalati partnerei – a Siemens Zrt., a Rolls-Royce Hungary Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt., és a Richter Gedeon Nyrt. – vezetői és az egyetemi szakmai vezetők számolnak be a tapasztalataikról. Ezután Frank Fitzek élőben jelentkezik Németországból, angol nyelvű előadásának fókuszában pedig az 5G, a 6G és a Tactile Internet áll majd.

Az Innovációs Nap második felében megtudhatjuk, hogyan folytatódnak a nagy innovációs projektek a BME-n, merre tart például a mesterséges intelligencia, az autonóm járművek és a kvantumszámítógépek fejlesztése, mindegyikük különösen jelentős lendületet véve a Nemzeti Laboratóriumok keretében. A nagy projektek után az egyetem tudástranszfer tevékenységéről lesz szó, bemutatkozik a Hungarian Startup University Program (HSUP) és Magyarország egyik első egyetemi startup inkubátora is. A BME Z10 Inkubátor évente kétszer indít akcelerátor programot, melyben hallgatói startupokat segítenek a piacra lépésben. 2021 májusig közel 200 vállalkozási ötlettel jelentkeztek a hallgatók és 15 startup kapott 1.5 Mrd Ft összértékű befektetést. A Műegyetem fontosnak tartja, mindezt kibővítve azt is, hogy segítsen a startupoknak megvédeni az általuk létrehozott szellemi tulajdont. Az eseményen így szó lesz az iparjogvédelem fontosságáról és arról is, hogy a BME milyen gyakorlati segítséget nyújt a szabadalmazásban és jogvédelemben az innovátorok számára.

Az érdeklődők előzetes regisztrációt követően ingyenesen tudnak csatlakozni az online, streamelt eseményhez, ami június 9-én tíz órától délig tart.

FB esemény: https://bit.ly/3wnlEBO

Regisztráció az online eseményre: https://innosapiens.bme.hu/

The post Világhírű 6G és Tactile Internet szakértő a BME Innovációs Napján appeared first on Műszaki Magazin.

A projekt nemzetközi csapatát szolgáltatók, rendszerintegrátorok és kutatóközpontok alkotják: a Nokia vezeti, az Ericsson, a Siemens, az Intel, az Atos, a B-Com, az Orange, a Wings, a Telefonica és Telecom Italia mellett 11 egyetem és kutatóintézet vesz részt benne.

A projektben a SZTAKI (Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet) mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésével vesz részt. A projekt magyarországi koordinátora Benczúr András, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője.

A Hexa-X az alábbi területekre fókuszál:

• alapjaiban új, nagyfelbontású, nagyfrekvenciájú rádióhozzáférési technológiák lokalizációhoz és érzékeléshez;
• összekapcsolt intelligencia MI-alapú vezeték nélküli interfésszel és a jövő hálózatainak vezérlése;
• 6G architektúrális alapok a hálózati modularizációhoz (network disaggregation) és dinamikus megbízhatóságához (dynamic dependability)

A Hexa-flagship célja Európa vezető szerepének fenntartása a vezeték nélküli hálózatok technológiájában, emellett lehetőség a forradalmi, de fenntartható változásokra.

A Hexa-X maximális, 15/15 pontos elbírálást kapott az Európai Bizottságtól.

További információk: https://mi.nemzetilabor.hu/

The post A 6G technológiát kutatja a SZTAKI appeared first on Műszaki Magazin.