A konferencia programjáról részletesen honlapunkon tájékozódhat! Regisztráljon mielőbb ingyenes belépőjegyéért, hogy ön se maradjon le szakmai programjainkról!

Április 23. (kedd)

Színpad:

9.00 InnoElectro Nagydíj átadás

9.30 MEGBÍZHATÓSÁG, MINŐSÉGELLENŐRZÉS A GYÁRTÁSBAN szekció

13.00 Összeszerelés mint hozzáadott érték (EMS kerekasztal beszélgetés)

14.00 INNOVÁCIÓ A GYÁRTÁSTECHNOLÓGIÁBAN I. szekció

16.30 Szakirodalom magyar nyelven? (Szakmédia kerekasztal beszélgetés)

Előadó terem

9.30 TÁVLATOK: ZÖLDTECHNOLÓGIÁK AZ ELEKTRONIKAI GYÁRTÁSBAN szekció

12.00 IOT – DOLGOK INTERNETE szekció

Április 24. (Szerda)

Színpad:

9.20 HATÉKONY GYÁRTÁS szekció

11.25 TERVEZÉS, KONSTRUKCIÓ szekció

13.20 Iparág specifikus kihívások, lehetőségek a K+F-ben (Magyarországi K+F körkép –

Meghívott vendégek: Jakab Roland (HUN-REN), Ábrahám László (Sensirion), Naszádos László (ThyssenKrupp), Steiner Arnold (Medicor), Kazi Károly (BHE Bonn Hungary), Lazányi János (PCB Design)

14.20 IPARÁGI TRENDEK szekció

15.45 INNOVÁCIÓ A GYÁRTÁSBAN II. szekció

Előadó terem

9.30 FEJLETT ELEKTRONIKAI ÖSSZESZERELÉS KONFERENCIA (az SMTA szervezésében)

Az InnoElectro keretein belül rendezi meg idén az amerikai központú SMTA magyarországi konferenciáját. Célja, hogy elősegítse a mai iparban elterjedt, legmodernebb, élenjáró gyártási technikák megértését. Az előadó neves szakértők nem csak ismertetik választott témájukat, de mélyebb betekintést engednek a gyakorlati, valós megoldásokba és folyamatokba is.

A konferencián előadást tartanak: Illés Balázs a BMGE egyetemi tanára, Labai Norbert az AIM Solder mérnöke, Raiyo Aspandiar az Intel Corporation vezető mérnöke, Adam Klett a Kyzen Corporation tudományos igazgatója, Viktoria Rawinski a Rawinski GmbH ügyvezetője, Keith Bryant az SMTA Europe elnöke, Bob Willis  szakértő (bobwillis.co.uk), Andy Naisbitt a GEN3 Systems ügyvezetője és David Greenman a HumiSeal Europe Ltd. igazgatója.

A program résztvevői átfogó ismereteket szerezhetnek az elektronikai összeszerelési technológia legújabb vívmányairól, hogy értékes tudással felvértezve tűnjenek ki saját szakterületükön, és hatékony megoldásokat alkalmazzanak saját munkahelyi környezetükben.

Április 25. (Csütörtök)

Színpad

10.00 ŰR- ÉS VÉDELMI IPAR szekció (HUNOR program, űripari elektronikai fejlesztések, nagyteljesítményű adatfeldolgozás a világűrben, rakétatechnológia és vízszimatolás…)

Előadóterem

9.35 ÉLET 10 GHZ FELETT (workshop)

Az InnoElectro társkiállítása a KONICA MINOLTA IOT LIVE SHOW

A társrendezvényen három napon keresztül érdekes kerekasztal beszélgetésekkel fűszerezve mutatkoznak be a hazai megoldásszállító vállalkozások. Látogasson el a részletekért a KONICA MINOLTA IOT LIVE SHOW honlapjára!

Az InnoElectro Kiállítás egyúttal közösségépítő szerepet is betölt, lehetőséget nyitva a jövő mérnökgenerációjának megszólítására is. Szakmai versenyeiket: az InnoElectro Nagydíjat, az IPC Kézi Forrasztási versenyét, valamint a MELT Diákforrasztási Versenyt ennek jegyében indítják ismét útnak!

Látogasson el az InnoElectro Kiállítás és Konferenciára! Bővebb információ és program a folyamatosan frissülő honlapon: www.innoelectro.com

Regisztáljon ingyenes belépőjegyéért mielőbb!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az elektronikai ipar legnagyobb hazai rendezvénye, színes szakmai programmal – InnoElectro 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

Az autóiparban ma nagyobb az izgalom, mint az iparág kezdeti évei óta bármikor. Az új hajtásláncok, az önvezető technológia, az új módszerek és az ügyfelek egyre változó elvárásai gyökeres átalakulást eredményeznek az autók gyártásában, értékesítésében, szervizelésében.

A gyártók nemcsak az elektromos autók, hanem a hibrid technológiák, a hidrogén üzemanyagcellák és az alternatív üzemanyagok terén is szerteágazó K+F-tevékenységet folytatnak, ugyanakkor nyitottak a beszállítók és azok kutatási központjai felől érkező ötletekre is. Egy friss felmérés szerint az autóipari vezetők – főként a globális gazdasággal és a növekvő költségekkel kapcsolatos aggodalmak miatt – világszerte kevésbé bíznak abban, hogy a szektor nyeresége a következő öt évben komolyabban növekedhet.

A megkérdezett japán vezetők körében például 32 százalékról 10 százalékra esett a rendkívül bizakodók aránya. Nyugat-Európában 31 százalékról 24 százalékra, az Egyesült Államokban pedig 48 százalékról 43 százalékra csökkent ez az arány. Növekedést e tekintetben egyedül Kínában mértek, mégpedig 28-ról 36 százalékra. A beszállítók körében ez a megingathatatlan bizalom globálisan 56 százalékról 23 százalékra csökkent.

A felmérés szerint a gyártók több mint kétharmada 5-10 százalékos áremelkedésre számít 2024-ben, ugyanakkor a kínai autóipar előretörése alapjaiban írhatja át a versenyt, az amerikai, japán és nyugat-európai gyártók egyre erősödő kínai versenytársakkal szembesülnek. Érdekes, hogy a vásárlók, miközben az ügyfélélményt egyre fontosabbnak ismerik el, a márkaimázs jelentősége folyamatosan csökken.

Ez a gyors innováció, a nagy fogadások és a nagy kockázatok időszaka. A sok kihívással és lehetőséggel szembesülve a vezetőknek át kell alakítaniuk a stratégiákat és cselekedniük kell,  mert az autóipar átalakulásának lesznek nyertesei és vesztesei is.

2024/3-4 – Megnyitás

Bővebben a műszaki világ aktualitásairól március-áprilisi lapszámunkban olvashat!

Nyomtatott magazinunk lapozható változatban, digitális formátumban is elérhető ITT

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Olvassa online is a Műszaki Magazin legfrissebb lapszámát! appeared first on Műszaki Magazin.

A Magyar Nemzeti Múzeumban kiosztott díjat ezúttal két vegyészmérnök, egy építőmérnök, egy villamosmérnök és egy szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakember kapta.

Immár 28. alkalommal osztották ki a Jedlik Ányos-díjat a szellemitulajdon-védelemmel foglalkozó kiváló magyar szakembereknek. A megalapítása óta eltelt több, mint negyedszázad alatt összesen közel 150-en részesültek ebben a rangos kitüntetésben, akik jellemzően kiemelkedő iparjogvédelmi portfólióval rendelkező feltalálók, kutatók, fejlesztők, továbbá szabadalmi ügyvivők, ügyvédek, jogi képviselők, valamint hivatali munkatársak voltak.

„Rohamosan fejlődő világunkban csakis azok a vállalkozások, szervezetek maradhatnak talpon, amelyek érzékenyek az aktuális trendekre, képesek azokhoz alkalmazkodni vagy adott esetben befolyásolni azokat. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, abban mindenkinek a segítségére lehet, hogy egy-egy szabadalom, védjegy vagy formatervezési minta meglétével piacvezető, sokak által kedvelt és használt márkák maradjanak talpon a hazai és akár a nemzetközi piacokon is. Sok feltaláló, vállalkozás azonban nem tudja: ha valaki az innovációjáról bármilyen nyilvános fórumon beszél, vagy publikálja az elért eredményeit, akkor az említett információ automatikusan közkinccsé válik, így nem oltalmazható. Ennek fontosságra hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy ezen a díjátadón épp olyanokat ismerünk el, akik ezzel nemcsak tisztában vannak, de sikereiket részben ennek is köszönhetik”

– fogalmazott a díjátadón Farkas Szabolcs, az SZTNH elnöke.

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: „Magyarországnak nincsenek megapoliszai, nem vagyunk többszázmillióan, de mégis, a tudományban mindig vannak olyan területek, amelyek esetében nagyobbak voltunk és vagyunk fizikai valónknál. Mindent megteszünk azért, hogy mindaz a tudás, elszántság és kreativitás, amely a magyar koponyákban és szellemi frissességben rejtőzik, utat és lehetőséget kaphasson, és felszínre törve kiteljesedhessen. Merjünk nagy célokat kitűzni magunk elé! 2030-ra azt szeretnénk, ha egy magyar egyetemünk a világ TOP 100 tudásközpontja, három egyetemünk pedig Európa legjobb 100 centruma közé kerüljön.”

Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Balázs L. György okleveles építőmérnök, matematikai szakmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének oktatóját. Fő kutatási területét a beton, a vasbeton és a feszített vasbeton szerkezetek jelentik. Laboratóriumban és elméletben az építőanyagok szilárdsági, alakváltozási és tartóssági jellemzőit vizsgálja.

Guttman András okleveles vegyészmérnök, a kémiai tudomány doktora, a Pannon Egyetem Transzlációs Glikomika Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem Horváth Csaba Elválasztástudományi Laboratórium vezetője. Kutatási területe nagy teljesítményű kapilláris elektroforézis rendszerek fejlesztése és alkalmazása fehérje és glikánbiomarkerek felfedezéséhez. Az általa kidolgozott cserélhető gélek, amelyek kapilláris elektroforézis alapú DNS-szekvenálásra, duplaszálú DNS molekulák analízisére és fehérjeanalízisre alkalmazhatók, nagyban hozzájárultak a Human Genome Project megvalósításához.

Haidegger Tamás villamosmérnök, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központ főigazgatója. Kutatási projektjei a robotsebészet, űrtávsebészet irányítási problémáin túlmenően az orvosbiológia több területét érintik: orvostechnika, sebészrobotika, intelligens robotok, cloud robotika, sebészeti eszközök, kép által vezetett sebészet, teleoperáció, szabályozáselmélet, robot ontológiák. A Műegyetemen fejlesztett Hand-in-Scan már 18 hazai és nemzetközi innovációs és üzletfejlesztési versenyen részesült elismerésben.

Harangozó Gábor európai és magyar szabadalmi ügyvivő, a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. ügyvezető helyettese széleskörű tapasztalattal rendelkezik a szabadalomjogi és versenyjogi tanácsadás, a szabadalmi kutatások (újdonságkutatás és szabadalomtisztasági-kutatás), a szabadalmi és használatiminta-oltalmi bejelentések előkészítése és képviselete, valamint a peres eljárások területén, továbbá szabadalmakkal, használatiminta-oltalmakkal és formatervezésminta-oltalmakkal kapcsolatos megsemmisítési és nemleges megállapítási ügyekben. Közel két évtizede a szabadalmi ügyvivőjelöltek gyakorlati képzésében is részt vesz.

Koványiné Lax Györgyi vegyészmérnök pályafutása az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárhoz (EGyT), későbbi nevén Egishez kötődik. Számos pregenerikus és generikus gyógyszer szabadalmaztatott szintézisének kidolgozásában vett részt (piroxicam, tamsulosin, pioglitazone, panomifene, rimonabant, duloxetine, rivaroxaban). Az 1990-2000-es években kidolgozott technológiák, amelyek kereskedelmi gyártásig eljutottak: nifedipine, amlodipine, quetiapine és olanzapine. Aktív részese volt a rosuvastatin cink só gyártó eljárás és a Form I kristályos módosulat kifejlesztésének (Delipid® 2009), amely az Egis kiemelkedő jelentőségű terméke lett.

A díjazottakról készült videók a hamarosan elérhetők lesznek a hivatal Youtube-csatornáján és Facebook-oldalán.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Jedlik Ányos-díj 2024 appeared first on Műszaki Magazin.

A június 28-án átadásra kerülő “AZ ÉV CÉLGÉPE 2024” díjakért 2024. április 16-ig várják a nevezéseket. A kezdeményezés nem csak győzteseket keres, hanem lehetőséget ad a bemutatkozásra, a szélesebb piac elérésére a teljes gépgyártó szektor számára, hiszen a Nagydíj 3 éve alatt számos ipari sikertörténet született. A korábbi évek pályamunkáiból pedig bárki válogathat a gepedvanhozza.hu weboldalon, akinek célgépre van szüksége.

A nevezés online felületen keresztül történik

A pályázói űrlap kitöltése pár percet vesz igénybe, de a pályázat bemutatása is könnyedén elvégezhető. Annak, aki célgépeket tervez és gyárt, minden a rendelkezésére áll ahhoz, hogy a pályázati adatlapot rövid idő kitöltse. A nyilvánosság számára néhány, a géppel kapcsolatos kérdésre kell válaszolni, míg a zsűri a gép részletesebb bemutatását vizsgálja majd, amelyekhez a megfelelő képi anyagot ugyanarra a felületre lehet feltölteni.

Bemutatkozási lehetőség

Nagyon jó azt látni, hogy egyre több fiatal mérnökcsapat ad be pályázatot, megnőtt az érdeklődés a Nagydíj iránt a köreikben. Ez két dolgot üzen számunkra: az informatikához kapcsolódás, az ipar 4.0 gondolatai, a robotizáció, a szenzorika és az automatizálás a legtöbb projektben megjelenik, tehát készek vagyunk világszínvonalú gépeket gyártani. Ez ráadásul jó visszacsatolás a felsőoktatás számára, hogy olyan szakembereket tudnak képezni, akik tudásukkal és kreativitásukkal megállják a helyüket a hivatásukban – tette hozzá dr. Takács János, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke. Kiemelte továbbá, hogy a verseny marketing hatása is kedvező, hiszen volt olyan pályázó, akinek a gépére már a díj átadása előtt is számos megrendelés érkezett, hiszen a Nagydíj online felülete bárki számára elérhető és használható, akinek célgépre van szüksége.

Jövőbemutató láthatóság

Biztos vagyok abban, hogy a jó megbízásokat azok a gépgyártók nyerik el, akik jól kommunikálják képességeiket és elérhetőek a megrendelők számára, tehát azok, akik láthatóak. – mondja el Sipos Sándor, a Nagydíj ötletgazdája. – A versenynek nagyon fontos küldetése van: előtérbe helyezi a kiváló iparicélgép tervezőket és gyártókat, és bemutatja őket az ipari termelőknek, azaz a gépeik, a munkáik lehetséges megrendelőinek. A másodlagos cél pedig szintén nagyon fontos: lehetséges szinergiák, konzorciumok formálódásának elősegítése a résztvevő gépgyártók között. Ami nem megy egyedül, azt csináljuk meg közösen, mert összeadva a tudásunkat, az erőinket, többek vagyunk. Ezt a szemléletet kívánjuk átadni a pályázó résztvevőknek. A fentiek érdekében a díjátadón, a Gépész Szalon eseményen ipari termelő vállalatok döntéshozói találkoznak a termelésüket biztosító berendezések előállítóival, amelyet networking folyamattal katalizálunk.

A Nagydíj további információi, gépei és eseményei, valamint a pályázat részletei a gepedvanhozza.hu weboldalon érhetők el. Pályázni 2024. április 16-ig lehet.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az év leginnovatívabb célgépei appeared first on Műszaki Magazin.

A vezérigazgatók 54%-a a globális, 60%-uk a hazai gazdaság növekedési ütemének javulásában is bízik – derül ki a 13. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A vállalatok több mint fele (58%) áremelést, több mint harmaduk (36%) pedig létszámbővítést tervez idénre, és tízből négy vállalatvezető vallja, hogy cége üzleti modelljén és folyamatain is változtatni kell a hosszú távú fennmaradáshoz. 394 forintos eurót, 1,7%-os GDP-növekedést és 8%-os inflációt várnak a magyar vállalatvezetők 2024-re.

A 297 magyarországi cégvezetővel készült személyes interjúból kiderül, hogy a tavalyi rekord pesszimista év után a többség gyorsulásra számít: a világgazdaság húzóerejének erősödésében 54%, a magyar gazdaság növekedési ütemének gyorsulásában 60% hisz. Lassulást globálisan és magyar viszonylatban is 22% jósol, szemben a tavalyi 76% és 85%-kal. A felmérés történetében idén először fordul elő, hogy a magyar vállalatvezetők a gazdasági növekedéssel kapcsolatban optimistábbak, mint a saját bevételeik alakulását illetően. Azok aránya, akik bíznak cégük 2024-es gyarapodásában, a 2012-ben mért 47%-os szintre esett vissza.

A külső, fenyegető tényezők közül továbbra is az infláció hatásától tartanak a legtöbben (51%). Ezt követi a szakképzett munkaerő hiánya (48%), majd közel azonos eredménnyel a makrogazdasági volatilitás (37%), a geopolitikai konfliktusok (36%) és a kiberkockázatok (35%). 2023-hoz képest a makrogazdasági volatilitásnak és a geopolitikai konfliktusoknak való kitettség érzése csökkent legnagyobb mértékben, nem változott azonban a klímaváltozás hatásaitól és a kibertámadások okozta kockázatoktól való aggodalom a vállalatvezetők körében.

A változás kényszere

Tavalyhoz képest nem változott azok aránya (43%), akik úgy vélik, hogy cégük a jelenlegi pályáján haladva tíz éven belül elveszíti életképességét. Az értékteremtési képességükön az elmúlt öt évben új termékek és szolgáltatások fejlesztésével (54%) , technológiai képességek házon belüli kialakításával (32%), vagy külső forrásból történő bővítésével (44%) és stratégiai partnerségek kialakításával (47%) javítottak a megkérdezettek.

Noha a vállalatok kétharmadánál évről évre történik pénzügyi és humánerőforrás-átcsoportosítás a fő üzleti tevékenységek között, nagyobb transzformációra a többségnél csak akkor került sor, ha az ügyfél preferenciák (55%) vagy a technológia átalakultak (44%), a szabályozási környezet megváltozott (48%) vagy ha a versenytársak léptek (30%).

„A transzformációs kényszer azt is jelenti, hogy az extenzív növekedés lehetőségei jórészt kimerültek: a bevételek növekedésével nem számolnak a vezetők, a létszám növelésének igénye is inkább a szakképzett munkaerő biztosításának szól, mint a számbeli növekedésnek.”

– mondta Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Ebben az ökoszisztémában a szabályozási környezet kétarcú; a vállalatvezetők közel fele (48%) szerint a változást ösztönzi, míg több mint egyharmaduk (35%) szerint akadályozza azt. Az átalakulás további gátjai a szervezeten belüli bürokrácia (20%), a munkatársak technológiai képességeinek hiánya (20%), valamint a korlátozott pénzügyi források (19%).

„Ha a transzformációt célzó intézkedések mellett megnézzük a napi rutinfeladatok ellátásának hatékonyságát, akkor a vállalatvezetők szerint igen jelentős, mintegy 29%-os hatékonysági tartalék rejlik olyan feladatok ellátásában, mint az emailen történő kommunikáció, a beszerzés, a munkaerő-felvétel, vagy a vezetői döntéshozatali és a kommunikációs fórumok. Márpedig ezeknek a tevékenységeknek a minél hatékonyabb ellátása kulcskérdés az átalakulásban.”

– emelte ki a Mezei Szabolcs.

A generatív mesterséges intelligencia felforgatja a vállalati működést

A generatív mesterséges intelligencia adaptációja még várat magára: a vállalatok alig ötödének (18%) működésében játszott csak szerepet, és a vezetők 27%-a nyilatkozott úgy, hogy a technológiai stratégiájában már helyet kapott a generatív MI. Kivételt képez ez alól a technológia, média- és szórakoztatóipar, valamint a távközlési iparág, ahol az elvárások és a félelmek szintje is magasabb az átlagosnál.

A generatív mesterséges intelligencia átalakító szerepére a következő egy évben jóval többen számítanak: 52% szerint a MI javítja a termékek vagy szolgáltatások minőségét, illetve az érintettjei bizalmát a cége felé (45%), és növeli a munkaidő hatékonyságát (56%). A következő három évre a cégvezetők hat tizede úgy véli, hogy nem pusztán új készségeket követel majd meg a MI a munkatársaiktól (68%), hanem megváltoztatja majd az értékteremtés módját (60%) csakúgy, mint a verseny természetét az iparágukban (63%). Az elkövetkező öt évre a megkérdezettek négyötöde jósol hatékonyság-növekedést a munkaidőre vonatkozóan (86%), és kétharmaduk vár javulást a profitabilitásban a MI-nak köszönhetően (68%).

A generatív mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatos rövidtávú aggodalmak közül a kiberkockázatokat 72% említette, öt éves távlatban már 77% ez az arány. A vezérigazgatók 52%-a véli úgy, hogy az MI a téves információk terjedését gerjeszti már egy éven belül, öt éves távlatban 71% lát ilyen kockázatot. Emellett vállalatuk hírnevét fenyegető kihívásokkal és a jogi kötelezettségek növekedésével számolnak a vezérigazgatók, jövőre 53%-uk, 5 év távlatában pedig 62% várja ezen hatások erősödését.

Klímavédelem energiahatékonysági beruházásokkal

Idén a külső körülményektől való félelmek minden mutatónál csökkentek, kivéve a klímaváltozást, melynek negatív hatásaival a tavalyival megegyező arányban (13%) számolnak, és ők azok, akik 2024-ben már elkezdték, vagy tervezik a klímatudatosabb működésre való átállást, és ellensúlyozzák az őket és ügyfeleiket közvetlenül érintő energiaválság hatásait. A legtöbben energiahatékonyságukat javítják (84%); új, klímabarát termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiákat fejlesztenek (64%); vagy az ügyfelek klímaváltozással szembeni ellenállóképességét támogató megoldásokat dolgoznak ki (52%). A vállalatok 47%-a megkezdte a munkatársak átképzését is, a pénzügyi tervezésben pedig 40% már a klímakockázatokkal is számol.

Ugyanakkor a vállalatok 13%-a nem tekinti feladatának az általa okozott kibocsátás csökkentését, és közöttük az MI-vel kapcsolatban élenjáró telekommunikációs és szórakoztatóipari cégek aránya kimagasló.

A dekarbonizáció útjában leginkább két tényező áll: a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülése (45%) és a szabályozás összetettsége (44%).

Bővülő vezérigazgatói kompetenciák

A magyar felmérésben arról is kérdezték a vállalatvezetőket, hogy szokásos feladataikon túl mivel foglalkoznának szívesen és hol látják még a szerepüket a vállalati struktúrában. A magyar válaszadók négyötöde több figyelmet kíván fordítani szervezete humánerőforrást érintő kérdéseinek megoldására (80%), azon belül elsősorban a szervezeti kultúrára (94%), a munkáltatói márkára (66%) és a munkavállalóik megtartására (64%) fókuszálnának. Emellett csaknem négyötödük (78%) a saját digitális készségeinek fejlesztését tartja fontosnak, (háromnegyedük a kollégáiét is), és 62%-uk közelebb kerülne a technológiai döntések meghozatalához: elsősorban a fejlesztésekkel felmerülő üzleti vagy szervezési kérdésekben (63%), valamint stratégiai partnerségek kialakításában (56%) vállalnának több szerepet.

„A vezérigazgatók mindennapjait erőforrás-átcsoportosítások, technológiai és szabályozói változások, makrogazdasági adottságok, klíma- és kiberveszélyek, valamint transzformációs szükségletek alakítják. Többségük úgy látja, hogy vállalatuk kritikus stratégiai fordulópontok előtt áll. Ebben a környezetben kell meghatározni saját prioritásaikat. A gördülékeny adaptáció és a munkatársak középpontba helyezése tűnik a legjobb receptnek.”

– foglalta össze az idei felmérés megállapításait Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója a február 15-i sajtótájékoztatón.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Csökkenő vezérigazgatói félelmek, óvatos bizakodás 2024-re appeared first on Műszaki Magazin.

A június 28-án átadásra kerülő “AZ ÉV CÉLGÉPE 2024” díjakért 2024. április 14-ig várják a nevezéseket.

Az immár negyedik alkalommal meghirdetett versenyen tavaly 114 projekt közül 11-et díjazott a zsűri. Olyan izgalmas és érdekes célgépek kerültek a díjazottak közé, mint a VANLIFT önrakodó berendezés, amely egy kis mérnökcsapat fejlesztéseként önállóan képes akár a 7,5 tonna össztömegű tehergépjármű és félpótkocsi rakodására 1,35 m rakodási magassággal. 2023 egyik különdíjasa a WALISE teljes vízoszlopban profilozó bója lett, egy olyan gép, amely különleges, rétegenkénti monitorozási és adatelemzési képességével akár egy héttel előre képes várható veszélyt jelezni. Az igényt az Unió számos országában jelenlévő, a természetes vizeken előforduló, akár egyetlen éjszaka alatt lezajló, tömeges halpusztulási jelenség hívta elő.

Online bírálat, személyes bemutatkozási lehetőség

Annak dacára, hogy a KSH az elmúlt években az iparra nézve aggasztó tendenciákról számolt be, van egy szektor, amely képes hozzájárulni az ipari termelés stabilizálásához nehéz idők esetén is. Ez a célgépgyártás, amely nélkül nincsen fejlődő ipari termelés. A célgépek azok az egy feladatra/egy speciális termelési fázisra tervezett és gyártott ipari gépek, amelyek alkalmazásával az ipari termelők minden kihívásra gyorsan tudnak reagálni.

A célgépek lényege az, hogy termelési nehézség, volumennövelési szándék vagy egy termék módosításának szükségessége esetén a termelő megbízást ad a gépgyártónak, aki a kihívásra létrehoz egy olyan gépet, ami rövid időn belül beilleszthető a termelésbe, költséghatékony és megtérülő. A 2023-ban beérkezett 114 pályázat közel a duplája volt a korábbi években beérkezett pályaműveknek. Hiszek abban, hogy a tudásmegosztás érték, ha megmutatjuk, amit képesek vagyunk alkotni, azzal mindannyian gazdagszunk, és minél több kreatív gépgyártó csatlakozik a kezdeményezéshez, annál elismertebb lesz a gépész szakma hazánkban – mondja Sipos Sándor, a Nagydíj ötletgazdája, aki a Chemplex Kft. tulajdonosaként maga is a célgépgyártó szektort képviseli. – Bízom abban, hogy minden Nagydíjjal közelebb kerülünk ezeknek a céloknak a megvalósításához és június 28. a gépész szakma méltó ünnepe lesz, hiszen évek óta ezen a napon adja át a díjakat a zsűri.

A nevezés és a pályázatok bemutatkozása az online térben zajlik egészen addig a pillanatig, amíg a szakmai zsűri megkezdi az elbírálást, majd a díjátadóra a Gépész Szalon eseményen kerül sor. Ezáltal a kezdeményezés két célt teljesít: az online térben biztosítja a gépgyártók láthatóságát, ezáltal egy friss és aktuális gépgyártó adatbázist tár az ipari termelők elé, az eseményen pedig találkozót biztosít a gépgyártóknak és a megrendelői oldal szakembereinek. 2024 újdonságaként a verseny fókuszában a vegyipar és az élelmiszeripar gépei lesznek.

Az elmúlt évek színvonalas pályamunkái azt tükrözik, hogy Magyarországon ma olyan gépek készülnek, amelyek az egész világon megállják a helyüket, és hogy ezeket a célgépeket olyan képzett mérnökök tervezik, akik szintén a világ élvonalába tartoznak! – tolmácsolta a tavalyi díjátadón -a tudomány oldaláról és az üzleti szféra neves képviselőiből összeálló elbírálóbizottság egybehangzó véleményét- a Magyar Ipari Célgép Nagydíj zsűrielnöke, Metál Attila, a Gépipari Tudományos Egyesület Konstrukciós Szakosztályának titkára, a Knorr-Bremse Budapest Rail Systems kutatás-fejlesztési részleg vezetője.

Lehetőség, nem csak tapasztalt szakembereknek

Nagyon jó azt látni, hogy egyre több fiatal mérnökcsapat ad be pályázatot, megnőtt az érdeklődés a Nagydíj iránt a köreikben. Ez két dolgot üzen számunkra: az informatikához kapcsolódás, az ipar 4.0 gondolatai, a robotizáció, a szenzorika és az automatizálás a legtöbb projektben megjelenik, tehát készek vagyunk világszínvonalú gépeket gyártani. Ez ráadásul jó visszacsatolás a felsőoktatás számára, hogy olyan szakembereket tudnak képezni, akik tudásukkal és kreativitásukkal megállják a helyüket a hivatásukban – tette hozzá dr. Takács János, a Gépipari Tudományos Egyesület elnöke. Kiemelte továbbá, hogy a verseny marketing hatása is kedvező, hiszen volt olyan pályázó, akinek a gépére már a díj átadása előtt is számos megrendelés érkezett, hiszen a Nagydíj online felülete bárki számára elérhető és használható, akinek célgépre van szüksége.

A versenyre az elmúlt három év során beérkezett pályaművek között találni az ipar 4.0 elveit követő automatizált robotcellától a túródesszert-gyártó gépsoron át repülőgépturbina bevonatoló és egyedi tervezésű kézi csiszológépig számos megoldást. A szervezők nem korlátozzák a nevezés lehetőségét, így minden olyan gép helyet kap a megmérettetésben, amely arra hivatott, hogy az emberi munkát támogassa, hatékonyabbá tegye. A verseny 3 évének története során láthatóvá tett gépgyártói tudás a verseny weboldalán elérhető, böngészhető, és ez az ipari termelők számára is egyre hangsúlyosabb adatforrás lesz a jövőben.

Jövőbe mutató innovációk és láthatóság

A mai változó és sokszor nehezen átlátható gazdasági környezetben a fejlesztések azok, amik túllendítenek bennünket a nehézségeken és megőrzik, megerősítik versenyképességünket. – vallja a Magyar Vegyipari Szövetség igazgatója, Szabó Csaba. – A vegyipar fejlődésének kulcsa, hogy hogyan tud alkalmazkodni a változó jogszabályi és gazdasági környezethez. Ez nem megy a termelő vállalatok és gépgyártó beszállítóik összehangolt munkája nélkül. A fejlesztők és gyártók gyakran egyéni- és kisvállalkozók, akik kiemelkedő szaktudással állnak az ipar szolgálatában. Ez a tény az ipari vállalatok számára nagyon jó üzenet: létezik az a fejlesztési háttér és szaktudás, ami a jövőbeli előrelépést támogatni tudja.

A hazánkban megvalósuló külföldi ipari beruházásokról olvasva számíthatunk arra, hogy a célgépgyártók iránti igény a közeljövőben nőni fog, és a már eddig is jelentős nemzetgazdasági szerepén nagyot fog lendíteni ez a szektor. Nyilvánvalóan a megbízást azok a gépgyártók nyerik majd el, akik jól kommunikálják képességeiket és elérhetőek a lehetséges megrendelők számára.

Célgépek nélkül nincsen alkalmazkodó és válságálló ellátási lánc. A Nagydíj nemcsak győzteseket és bajnokokat keres, hanem lehetőséget ad többek között a bemutatkozásra, a szélesebb ismertségre, akár az együttműködésre, a kapacitások megosztására. Kézzelfoghatóvá és láthatóvá szeretnénk tenni azokat a szereplőket, akik ugyan ott vannak mindennapi életünk használati tárgyainak vagy összetett ipari alkalmazásainak létrejötténél, de a legtöbb esetben mégsem láthatóak. Fontos elismerni azt, hogy a célgépgyártók szegmense különös jelentőséggel bír a gépipar és számos más iparág fejlődésében, hiszen a globális gazdaságban a rugalmas ellátási láncok létfontosságúak. A piaci változásokra és váratlan eseményekre való gyors reagálás nélkülözhetetlen a termelékenység és a versenyképesség fenntartásához, amit a jelenlegi, igen változékony és ezért sokszor kiszámíthatatlan piaci környezet is megkövetel

– mutatott rá a Gépipari Tudományos Egyesület ügyvezető igazgatója, dr. Bárdos Krisztina, aki társszervezőként áll a projekt mellett.

A Nagydíj további információi, gépei és eseményei a hivatalos weboldalon érhetők el: gepedvanhozza.hu/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tudta, hogy minden lehetőség adott, hogy válságállóvá tegyük a hazai ipart? appeared first on Műszaki Magazin.

Január 31-ig előjelentkezés extra kedvezményekkel!

ÉRDEKLŐDÖM

Electrosub Konferencia és Kiállítás az Ipar 4.0 jegyében!

• 2024. október 9-10.
• Budapest, Lurdy Ház

Electrosub, szakemberek és megoldások szemtől szembe

Bővebb információ, kapcsolat és jelentkezés a honlapon: www.electrosub.com

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Electrosub 2024 – Mutassa be termékeit, szolgáltatásit, megoldásait az Electrosubon! appeared first on Műszaki Magazin.

Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.

A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem. Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban.

Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:

1. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása

Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.

„Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk”

– mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.

A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik.  Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.

2. Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett

Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.

Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.

Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.

3. Mi a helyzet a felújítási projektekkel?

Az Európai Unióban az épületek 75%-a nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.

Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.

A lakóépületek korszerűsítési projektjeiben többek között az előrehuzalozott kapcsolószekrények használatával oldható meg a munkaerőhiány problémája. Régen a villanyszerelő megvásárolta az alkatrészeket, és azokból szerelte össze az egyedi elosztószekrényeket. Az előrehuzalozott alternatívák és az egybecsomagolt megoldások ezzel szemben gyorsak, egyszerűek, és jelentősen csökkentik a telepítés idejét és költségeit. Így ugyanannyi idő alatt több épület átalakítása készülhet el.

4. Mi fontosabb: az elektromos járművek vagy az infrastruktúra?

Az elektromos járművek értékesítése gyorsan növekszik, ugyanakkor a hagyományos belső égésű motoros flották még mindig az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12%-áért felelősek. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan exponenciálisan növekedik majd, feltéve, hogy az elektromos járművek töltési infrastruktúrája lépést tud tartani ezzel a növekedéssel. Egyes európai országokban azért tudnak csak kevesebb elektromos autót értékesíteni, mert nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. 2035-től azonban már értékesíthetők új, belső égésű motorral szerelt autók az EU-ban, tehát közeleg az átállás. Nehéz egyensúlyban tartani az elektromos autók értékesítésének és a töltőinfrastruktúra fejlesztésének az ütemét. Egyre több az elektromos autó és egyre nagyobb az igény az e-töltőállomások iránt. Ma már sok lakóépületben érhető el fali töltőállomás, a középületekben pedig egyre inkább elvárt, hogy lehetőséget kínáljanak az ügyfelek és a dolgozók elektromos járművei töltésére is. Mindez természetesen növeli a nemzeti hálózatok teljesítményigényét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek átállítják a flottájukat elektromos járművekre, minden bizonnyal szükségük van helyszíni töltésre. E vállalkozások energiagazdálkodási problémáit oldhatják meg a napelemes rendszerek és az energiatárolók.

5. Itt az ideje búcsút mondani a lineáris gazdasági modellnek?

Az üzleti élet és a bolygó jövője szempontjából egyértelmű, hogy el kell sajátítanunk a körforgásos gazdaság szemléletét, ugyanis globális szinten 33%-kal szükséges csökkenteni a nyersanyagkitermelést. Ugyan maguk a megújuló energiaforrások nem fogynak el, de az energetikai átálláshoz szükséges termékek – a napelemek vagy az energiatároló rendszerek – előállításához szükséges anyagok nagyon is elfogyhatnak. Jelenleg az összes érintett anyag csupán 7,2%-át hasznosítják újra. Az olyan iparágak, mint az elektromos járművek és a zöld energia számára már most is problémákat okoz az erőforrások szűkössége. Minden érintett fél érdeke és kötelessége a körforgásos gazdaság kialakítása és a pazarlás megszüntetése. Az építőipart már felkérte az Európai Bizottság, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az épületek élettartamának, tartósságának és alkalmazkodóképességének javítására. Ennek az egyenletnek része lesz az is, hogy új módokat találjunk a termékek és anyagok újrafelhasználására. Például az elektromos járművek növekvő elterjedésével az elhasználódott akkumulátorok felhalmozódnak, a becslések szerint mindössze 5%-ukat hasznosítják újra. Számos vállalat bizonyította már, hogy a kiselejtezett akkumulátorokat újra fel lehet használni energiatárolásra vagy egyéb alkalmazásra.

„Az Európai Unió számos országában már léteznek körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervek. Nem kétséges, hogy az építőipar az évtized vége felé közeledve már érezni fogja a lineáris gazdaság végét. Ebből a szempontból 2024 sorsfordító év lehet”

– összegezte Szontág Balázs.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Erre számíthat az építőipar és az ingatlanszektor 2024-ben! appeared first on Műszaki Magazin.

A technológiák és szolgáltatások vezető szállítója 2024-ben szeretné elkezdeni a szilárd oxid üzemanyagcellás technológián alapuló elosztott erőművek gyártását, ezért további együttműködést tervez a Ceres Powerrel. A sikeres prototípus-építési fázis után a két vállalat elsőként szeretné a telepített üzemanyagcellákat előzetes kereskedelmi forgalomba hozni. Az SOFC-rendszerek esetében a Bosch 200 megawatt éves termelési kapacitással tervez, ami 400 ezer ember otthoni áramellátását jelentheti. A Bosch a telepített üzemanyagcellás rendszereket a bambergi, a wernaui és a homburgi, valamint a stuttgart-feuerbachi és renningeni telephelyén szeretné gyártani. A vállalat erre a célra 2024-ig több százmillió eurót ruház be.

Az SOFC technológia egyik tervezett alkalmazása a kis, elosztott, hálózatba kapcsolható erőművekben történik, amelyek ezután városokban, gyárakban, a kereskedelemben, adatközpontokban és elektromos járművek töltő-infrastruktúrájában használhatók. A Bosch becslése szerint a decentralizált áramtermelés piaca 2030-ra eléri majd a 20 milliárd eurót. A Bosch több mint 250 munkatársa dolgozik ezen az új területen, 150-nel több kolléga, mint egy évvel ezelőtt.

„A rendkívül hatékony szilárd oxid üzemanyagcellát a fenntartható energiaellátás alapvető elemének tekintjük”

– mondta Dr. Christian Fischer, a Bosch Igazgatótanácsának Energia- és épülettechnika üzletágért felelős tagja. Dr. Christian Fischer hozzátette:

„A telepített üzemanyagcellás rendszerekkel a Bosch olyan új üzleti területet hoz létre, amelynél a fejlesztés, a gyártás, az értékesítés és a szolgáltatás is egy helyen összpontosul. Partnerünkkel, a Ceres Powerrel most megtesszük a következő fontos lépést a gyártás irányába.”

A Bosch erősíti együttműködését a Ceres Powerrel

A Bosch és a Ceres Power 2018 augusztusa óta működik sikeresen együtt az üzemanyagcellák és az üzemanyagcella-kötegek fejlesztése terén. A Bosch már 2019 őszén megkezdte első üzemanyagcellás rendszereinek prototípusgyártását Németországban, 2020 januárjában pedig körülbelül 18 százalékos részesedést szerzett a brit vállalatban. Az együttműködést pedig tovább folytatják, mely magában foglalja a 2024-ben kezdődő telepített üzemanyagcellák gyártásának előkészületeit.

Az SOFC-rendszerek már hidrogén-kompatibilisek

A Ceres Power vezető szerepet tölt be az innovatív szilárd oxid üzemanyagcellák és kötegek fejlesztésében. A Bosch kiterjedt technológiai licensszel rendelkezik a Ceres Power cégtől, és telephelyén 2019 óta gyárt üzemanyagcellákat és kötegeket. A szilárd oxid üzemanyagcellákon alapuló kísérleti üzemeket már sikeresen tesztelik a Bosch különböző telephelyein. Az SOFC rendszereket környezetbarát biogázzal vagy földgázzal is lehet üzemeltetni, és már hidrogén-kompatibilisek is.

A nagy energiaigényű városok és agglomerációk esetében a SOFC rendszerek fenntartható tápegységeket tudnak biztosítani, nulla nitrogén-oxid -, részecske -és CO2-kibocsátással. A több mint 85 százalékos hatékonyságával a szilárd oxid üzemanyagcella felülmúlja a többi energiaátalakító-rendszert. Ahogyan Dr. Wilfried Kölscheid, a Bosch telepített üzemanyagcellák területért felelős munkatársa hangsúlyozta:

„Az energiaellátási követelményektől függően a jövőben tetszőleges számú azonos teljesítményű berendezést lehet majd összekapcsolni. Ez virtuális erőműveket hoz létre, amelyek együttműködnek az energiaellátás érdekében ott, ahol szükséges.”

The post Telepített üzemanyagcellák: a Bosch 2024-re tervezi a gyártás megkezdését appeared first on Műszaki Magazin.