A KPMG szakértői támogatásával év végéig lezajló, négyévente esedékes költségfelülvizsgálatok fókuszában is érezhetőek az energiapiaci trendek változásai.

Gyorsuló ütemben zajlik az európai energiaátmenet végrehajtása. A 2016-ban bemutatott Tiszta Energia Csomag komoly piaci és szabályozási változásokat indított, amely a villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára komoly kihívást és rengeteg megoldandó feladatot jelentenek továbbra is. A 2021-es Fit for 55 csomag közbeiktatott egy fontos célt, az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 55%-os csökkentését 2030-ra (1990-hez képest). A 2022-ben elfogadott RePowerEU terv pedig egy újabb mérföldkövet jelentett a Tiszta Energia Csomag által kijelölt úton a 45%-os megújuló energia termelési kapacitás előirányozásával, valamint kiemelt célja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való uniós függőség sürgős csökkentése is.

Egyértelmű trend a megújuló és decentralizált energiatermelés, az európai ösztönzőrendszerek miatt drasztikus technológiai költségcsökkenés történt, így ebben továbbra is sokan attraktív befektetési lehetőséget látnak. Az elmúlt tíz évben az ipari méretű naperőművek élettartamra vetített fajlagos energiaköltsége (LCOE) kb. 90%-kal csökkent, míg a szélerőművek esetében kb. 70%-os mérséklődés figyelhető meg.

Azonban 2030-ig a KPMG szakértői szerint jelentősen megváltoznak az energiatermelési és fogyasztási szokások is. Többek közt az akkumulátor-gyártás, valamint a közlekedés és a hűtés/fűtés elektrifikációjának hatására jelentős mértékben növekedik a villamosenergia-igény. Másik oldalon az időjárásfüggő megújulók, a prosumerek (termelő-fogyasztó) és az energiaközösségek elterjedésével alakul át a termelés szerkezete.

Magyarországon a meghatározó megújuló energiaforrás az áramtermelésben a napenergia; fotovoltaikus erőműveink összkapacitása 2023 végén már több mint 5500 MW-ot tett ki, melyből a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) kapacitás – a telepítéséhez igényelhető támogatásoknak és a rendkívül kedvező szaldó-elszámolásnak köszönhetően – több mint 2200 MW összkapacitással veszi ki részét. A HMKE-k száma rohamosan növekedett az elmúlt években, és 2023 végére már több mint 250 ezer napelemes rendszer üzemelt.  A villamosenergia-szektor zöldítésének központi eleme a napelemes kapacitások további bővítése, amely a NEKT (Nemzeti Energia- és Klímaterv) 2023-as frissítése szerint 2030-ra elérheti a 12 GW-ot. A magyar kormány ugyanezen az időtávon, a szükséges szabályozási módosításokkal, a jelenlegi kb. 300 MW-ról 1 GW-ra emelné a hazai szélenergia beépített kapacitást. A jogszabályváltozások utat nyitottak a fejlesztéseknek, azonban reálisan 2027 előtt nem kezdődhet meg egy beruházás sem.

„Egyre inkább szükséges lesz a valós idejű monitoring- és beavatkozási képességek kiépítése a hálózat fejlesztésével, illetve az aktív felhasználók hatékony kezelésére képes, szoftveres és hardveres megoldások bevezetésével”

– emeli ki Szécsi Katalin, a KPMG menedzsere.

A villamos energia tárolás kérdése kiemelt jelentőségű lesz az elkövetkező években, mert az Európai Unióban várhatóan az elektromos áram részaránya a végső energiafogyasztásban a 2021-es 20%-ról 2030-ra 30%-ra emelkedhet, főként a hőszivattyúk és az elektromos autók terjedése miatt.

 „Mindezek ismeretében nem váratlan piaci jellemző, hogy a szabályozói energia Magyarországon ma kétszer, háromszor drágább, mint Németországban. Ezen a területen vár a KPMG változást, az áraknak konvergálniuk kell a nemzetközi szintekhez”

– mondja Losonczy Géza, a KPMG energetikáért felelős associate partnere.

Jelenleg további mintegy 1 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás van ún. „ready to build” (RTB) állapotban, azaz engedélyek, tervek és földterületek birtokában, beruházásra készen, értékesíthető állapotban. Ez azonban túlkínálatot is teremt a szabadpiacon, hiszen a PPA-k (Power Purchase Agreement), vagyis a hosszútávú áram-vásárlási megállapodások (HTM) kínálati oldala erős, míg a vállalatok kivárnak. Kezd megjelenni a túlkínálat a szabadpiacon, ami nyomást fog okozni a KÁT-os erőművek és a HTM-ek finanszírozásában.

A KPMG modelljei szerint a villamosenergia szabadpiaci nagykereskedelmi ára tovább csökkenhet 2030-ig, majd ezután a csökkenés üteme lelassul és 2041 után az árak elkezdenek enyhén felfelé ívelni, mivel a rendszer kiegyenlítésében részvevő erőművek kerülnek kivezetésre, valamint a kereslet folyamatosan növekszik.

Losonczy kiemelte, olyan mértékű változások zajlanak Magyarországon a nagyerőművi szegmensben is, amire évtizedek óta nem volt példa. Élettartamnövelt atomerőmű, új nukleáris blokkok, szivattyús tározó, gázerőművek tervezése van folyamatban, összességében több gigawatt új termelői kapacitás valósulhat meg akár egy évtizeden belül.

„Még ha azzal is számolunk, hogy 12 gigawattra nő az évtized végére a fotovoltaikus kapacitás Magyarországon, az éves termelés viszonylatában még mindig jelentős szerep jut az alaperőműveknek. A napon belüli termelési rekordokról és negatív áramárakról szóló cikkek azt ritkán említik, hogy éves viszonylatban továbbra is hétszer annyi áramot képes előállítani például egy atomerőmű, mint azonos fotovoltaikus kapacitású napelemparkok összessége”

– figyelmeztet Losonczy.

Mindezen fenti folyamatok ismeretében nem csoda, hogy nagy várakozás előzi meg a 2024 végéig elvégezni rendelt költségfelülvizsgálatot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal négyévente esedékes költségfelülvizsgálati projektje során a KPMG hivatott az energiapiac természetes monopóliumainak – tehát a nagyerőműveknek, szállítóknak és elosztóknak – a reális költségeit és a racionálisan elvárható profitját kiszámolni, és az új mértékekre javaslatot tenni.

„A magyar villamosenergia-ipari infrastruktúra nagyjából 10 ezer milliárd forint eszközértékkel bír míg a várható piaci átalakulásokból az következik, hogy ennek mintegy dupláját, körülbelül 20 ezer milliárd forintot kell beruházni elosztói hálózatbővítésbe, szabályozói infrastruktúrába, erőművek korszerűsítésébe és újak fejlesztésébe ahhoz, hogy ez kivitelezhető legyen, egyszerre vonzó, és a gazdasági növekedést sem lassító költségviszonyokat kell teremteni 2024 végéig”

– foglalta össze a felülvizsgálat stratégiai céljait Losonczy Géza, a KPMG energetikai és közüzemi szektorának vezetője.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Költségfelülvizsgálatok az energia szektorban appeared first on Műszaki Magazin.

Az ipari gázokra specializálódott Messer és a Toyota Tsusho Europe bejelentette, hogy “SympH₂ony” néven közös vállalatot létesít. A SympH₂ony GmbH a teljes flottaüzemeltetési láncra vonatkozóan nyújt hidrogén-mobilitási megoldásokat. Átfogó portfoliót kínál európai vállalatoknak, városoknak, önkormányzatoknak és kikötőüzemeltetőknek a környezetbarát, hidrogénüzemű járműflottára való átálláshoz.

A Toyota Tsusho Europe SA és a Messer SE & Co. KGaA saját erősségeiket hozzák be az újonnan létrehozott közös vállalatba: a Toyota Tsusho Europe, a Toyota Tsusho Corporation százszázalékos tulajdonú leányvállalata, mint a mobilitási értékláncok üzleti fejlesztésének elismert szereplője, a Messer pedig mint a világ legnagyobb magántulajdonban lévő, több évtizedes hidrogén tapasztalattal rendelkező ipari, orvosi és különleges gáz szakértője.

A SympH₂ony tiszta hidrogénen alapuló flottamobilitási megoldásokat kínál, beleértve a zéró károsanyag-kibocsátású járműveket, hidrogéntöltő állomásokat és hidrogénellátást, opcionálisan on-site (helyszíni) H₂ gyártással, valamint a megbízható működéshez szükséges szolgáltatásokat, mindezt az ügyfél egyedi igényeihez igazítva. A flotta által megtett kilométerek alapján történő elszámolás lehetősége kiszámítható működési költségeket biztosít.

A SympH₂ony Bad Soden-i székhelyén, Németországban a Messer és a Toyota Tsusho Europe képviselői, köztük az igazgatósági tagok június 26-án hivatalosan is zöld utat adtak a közös vállalatnak.

“Lehetőséget kínálunk a magán- és közösségi flottaüzemeltetőknek, hogy biztonságosan elérjék a kibocsátásmentes mobilitással kapcsolatos céljaikat. A SympH₂ony segít leküzdeni az olyan akadályokat, mint a technológiai bizonytalanság, a bonyolult kereskedelmi és szabályozási folyamatok és a finanszírozási háttér elérhetősége. Ezzel a szakértő támogatással a flottaüzemeltetőknek lehetőségük van arra, hogy stratégiai szempontokat előtérbe helyezve cselekedjenek, és jelentős lépéseket tegyenek a zéró kibocsátású üzemeltetés felé, miközben továbbra is az alaptevékenységükre összpontosíthatnak. “

– mondta Tim Evison, a Messer SVP Clean Hydrogen igazgatója.

Kenji Yamanaka, a Toyota Tsusho Europe Next Mobility vezetője hozzátette:

“A SympH₂ony olyan helyszíni megoldásokat épít ki és üzemeltet, amelyek lehetővé teszik az európai flottaüzemeltetők számára, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való mai függőségtől a kibocsátásmentes jövő felé mozduljanak el.”   

A Messer szinte a kezdetektől, több mint 125 évvel ezelőtti alapítása óta dolgozik hidrogénnel. Ma a világ legnagyobb üzemanyagcellás járműflottáit támogatja hidrogénszállítással és a hidrogéntöltés terén szerzett széleskörű tapasztalatainak alkalmazásával. A Messer megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogént állít elő, és egyedi, szabadalmaztatott fejlesztéseken dolgozik a hidrogénmobilitás elősegítése érdekében.

A Toyota Tsusho Corporation egy globális vállalat, amely világszerte számos üzleti szegmensben, például a mobilitás, zöld infrastruktúra és körkörös gazdaság területén tevékenykedik. Napjainkban a Toyota-csoport leányvállalatainak egyikeként hidrogén ökoszisztémát fejleszt, hogy hozzájáruljon a szén-dioxid-semlegességhez.

Európában a vállalat székhelye Toyota Tsusho Europe néven Belgiumban található, és itt, valamint Csehországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Spanyolországban, Törökországban és az Egyesült Királyságban működik. Mintegy 1300 embert foglalkoztat a régióban.

További információ a symph2ony.eu oldalon!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Messer-Toyota Tsusho hidrogénmobilitás fejlesztés appeared first on Műszaki Magazin.

A közelmúltban megjelent “Felhőtechnológiák Magyarországon: Gazdasági hatástanulmány” című, a Deloitte által az IVSZ számára az Amazon Web Services-szel (AWS) partnerségben készített felmérés szerint a felhőhasználat további növekedése évente átlagosan 1,7 – 2,7%-kal járul hozzá a magyar bruttó hazai termékhez (2023-hoz képest), attól függően, hogy a kormány semlegesen vagy támogatóan viszonyul-e a felhőhöz. Ennek a tartománynak a két végpontja közötti különbség 10 év alatt 7000 milliárd forint többlet GDP-t jelent.

“Az IVSZ számára készített tanulmány rávilágít a felhőalapú számítástechnika átalakító erejére a magyar vállalkozások és a társadalom számára. Az AWS-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogassuk a szervezeteket a digitális átalakulásban, lehetővé téve az innovációt, a hatékonyságot és a fenntartható növekedést. A felhő bevezetése optimalizálja az IT-beruházásokat, csökkenti a költségeket és új bevételi forrásokat szabadít fel, elősegítve a versenyképes és innovatív üzleti környezetet. Emellett a felhőalapú számítástechnika a munkaterhelések konszolidálásával és az energiahatékony adatközpontok kihasználásával létfontosságú szerepet játszik a fenntarthatósági erőfeszítések előmozdításában. Örömmel dolgozunk együtt a magyar vállalkozásokkal, startupokkal és a közszféra szervezeteivel, hogy képessé tegyük őket a felhőben rejlő lehetőségek kiaknázására, és egy rugalmasabb és virágzóbb Magyarország megteremtésére”

– mondta Gianni Romolo, az Amazon Web Services közép-kelet-európai terjeszkedésért felelős vezetője.

Hozzátette, hogy a gyors és átfogó fejlődés igazi motorja a mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes alkalmazása lehet, mert ezekkel többek közt jelentősen lefaraghatóak a beruházási költségek is. Köszönhetően annak, hogy egy chatbot vagy egyéb generatív MI megoldás működéséhez szükséges MI modell beruházási volumene jóval kedvezőbb bérléssel a felhőben, mint helyben telepített infrastruktúra létrehozásával. Hasonlóképp optimalizálhatóak a működési költségek is felhő környezetben. Saját adatközpontban a közvetlen és közvetett elektromos energia fogyasztása külön költségtényező, míg a felhőszolgáltatók az energiát lényegesen alacsonyabb költségszinten szerzik be, mint amire a magyar vállalatoknak általában lehetősége nyílik. Továbbá a felhő és az MI együtt a kínált funkcionalitás, illetve a hardver erőforrások elérhetősége szempontjából egyaránt versenyképes alternatívát kínál többek közt a nagyméretű adattárak és számítási kapacitások biztosításával.

Felhőtechnológiák Magyarországon című hatástanulmányból ugyanakkor az is kiderül, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott felhőszolgáltatások 15-25%-kal csökkenthetik az IT ráfordításokat, illetve 25-40%-kal növelhetik az IT produktivitását. Gianni Romolo rámutatott, hogy ezek az tények is alátámasztják az AWS által is képviselet stratégiát, ami szerint mesterséges intelligencia (MI) és a felhőtechnológia együttes fejlesztése, illetve üzemeltetése elengedhetetlenül szükséges a technológiai versenyképesség megteremtéséhez és folyamatos fenntartásához.

A Felhőtechnológiák Magyarországon – gazdasági hatástanulmány ingyenesen elérhető és letölthető erre a linkre kattintva.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A felhőtechnológia 7000 milliárd forintos GDP-növekedést hozhat appeared first on Műszaki Magazin.

A 0,5%-nál kisebb szabályozási eltéréssel az új szelepeket úgy tervezték, hogy rendkívül pontos, elektronikus proporcionális nyomásszabályozást biztosítsanak, és lehetővé tegyék a szükséges rugalmasságot a kifinomult pneumatikus vezérléstechnikai alkalmazások támogatásához. A 625-ös sorozatú Sentronic szelepekhez mellékelt adatgyűjtő szoftver (DaS) szintén lehetővé teszi a szelepek gyors indítását, felügyeletét és vezérlését közvetlenül a számítógépen.

„A nagy pontosságú berendezésekben, például a lángvágáshoz és a lézeres szemműtétekhez használt berendezésekben a pontosság és a vezérlés kritikus fontosságú”

– mondta Nicolas Jacquet, az Emerson termékmenedzsment igazgatója.

„A 625-ös sorozatú Sentronic szelepeket úgy tervezték, hogy pontosan szabályozzák a nyomást, az áramlási sebességet, a teljesítményt, a sebességet, a távolságot és a szöghelyzeteket. Az AVENTICS hengerekből, szelepekből, levegőelőkészítőkből és nyomásszabályozókból álló kiterjedt portfóliójának részeként a 625-ös sorozatú Sentronic a gyárautomatizálás alaptechnológiája.”

Négy szelepméret 1 mm-től 20 mm-ig terjedő áramlási sebességet támogat, 55 l/perc és 4700 l/perc között. A nyomásképességek a vákuumszinttől az 50 bar-ig terjednek, ami csökkentheti a gép tervezéséhez szükséges szelepek számát. A ház anyaga sárgaréz, alumínium vagy rozsdamentes acél, a tömítőanyag pedig nitril (NBR) vagy fluorelasztomer (FKM) kivitelben kapható. Három csatlakozókészlet is található, M12 5 tűs, M12 8 tűs és M16 7 tűs.

Mivel a fejlesztési és gyártási szakaszok folyamatosan rövidülnek, a gyors indítási eljárások és a megbízható, szabályozható gyártási folyamatok fontosabbak, mint valaha. A DaS szoftver segítségével a kezelők diagnosztizálhatják, vezérelhetik, javíthatják vagy egyedileg konfigurálhatják a szelepeket. Kaszkádvezérlést is végezhetnek, ha az alkalmazások kivételes precizitást és más összetett vezérlőhurkot igényelnek. A kibővített diagnosztikai és felügyeleti funkciók közé tartozik a bemeneti nyomás, a parancsolt nyomás, a belső hőmérséklet és az Ethernet kommunikáció.

Ha többet szeretne megtudni az AVENTICS 625-ös sorozatú Sentronic proporcionális nyomásszabályozó szelepeiről, látogasson el a következő oldalra:

www.emerson.com/en-us/catalog/automation/industrial-factory-automation/proportional-pressure-c ontrol-valves/aventics-625-en-gb.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Emerson új nyomásszelepei rugalmas, pontos vezérlést biztosítanak nagy pontosságú gyártáshoz appeared first on Műszaki Magazin.

A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.

A fejlesztők rendszerint máshogy kommunikálnak, mint a többi munkavállaló, illetve az ügyfelek többsége, és ez több nehézségeket is okozhat. A fejlesztők kódokban gondolkodnak, és rengeteg technikai szakkifejezést használnak. Ezzel szemben a felhasználók a szoftverek azon funkcióira fókuszálnak, amelyek megkönnyítik a mindennapi munkájukat, és az ehhez kapcsolódó igényeiket hétköznapi, egyszerű szavakkal fogalmazzák meg. A sales-esek és marketingesek számára azok a megkülönböztető előnyök a fontosak, amelyekkel a termék kitűnik a versenytársak közül, ezzel is támogatva az értékesítést. A döntéshozók pedig a számokat helyezik előtérbe, és a megtérülést tartják szem előtt.

Okos tolmács segít az értelmezésben

A különféle szempontokra összpontosító, eltérő nyelvezetet használó csoportok között nehézkes a kommunikáció, ami megnehezítheti a munkát és az együttműködést, ronthatja a hatékonyságot, valamint frusztrációt szülhet. A Micro Focus szakértői szerint ezeket a félreértéseket hatékonyan segíthet áthidalni egy olyan mesterséges intelligencia, amely jól beszél mindegyik csoport „nyelvén”, és tolmácsolni tud közöttük.

A vállalat szakemberei ezért hozták létre a Smart Assistant funkciót a szoftverfejlesztést támogató DevOps Aviator rendszerben, amely MI-re és a legújabb generációs nagy nyelvi modellre (LLM) támaszkodva értelmezi a szoftverek dokumentációit, és képes „lefordítani” az összetett, fejlesztői zsargont tartalmazó, technikai szövegeket hétköznapi, felhasználóbarát nyelvre a nem IT-s kollégák számára. Emellett a másik irányba, a fejlesztők felé is jól átadja a lényeget a felhasználók, marketingesek, értékesítők és döntéshozók irányából.

Szcenáriókra szabott fordítások

Számos helyzetben hasznos lehetnek ezek a fordítások. Az egyes termékekért felelős szakemberek például közérthetű nyelvezetű, rövid összefoglalót kérhetnek az éppen fejlesztés alatt álló funkciókról, amelyet továbbíthatnak a vezetőség számára. Hasonló összefoglalókat generálhatnak a marketinges szakemberek az ügyfelek számára fontos képességekről, az ő igényeiket helyezve a fókuszba. A fejlesztők pedig arról kaphatnak hasznos információkat a rendszertől, hogy a felhasználók milyen gyakorlati helyzetekben szeretnék használni az adott funkciókat, így pontosabb képet tudnak alkotni az elvárásokról, és jobban kiszolgálhatják azokat.

További támogatás a szoftverfejlesztéshez

A Smart Assistant nemrég vált elérhetővé a DevOps Aviator megoldásban, amely a vállalat saját fejlesztésű mesterséges intelligenciájára és nagy nyelvi modelljére alapozva egyéb hasznos funkciókkal is segít a szoftverfejlesztés hatékonyságának növelésében.

Támogatja például a tesztelést azáltal, hogy néhány kattintással, automatikusan generál különféle tesztszkriptet, amelyek közül a tesztelésért felelős szakemberek egyszerűen kiválaszthatják azokat, amelyekre szükségük van az ellenőrzésekhez. Ennek köszönhetően időt takaríthatnak meg az eszköz segítségével azáltal, hogy kevesebb manuális munkát kell végezniük. A fejlesztők is rábízhatják az ismétlődő, utólagos munkákat a megoldásban található MI-re, így hasznosabb feladatokkal foglalkozhatnak.

Az OpenText DevOps Aviator megoldásról szóló videó megtekintéséhez kattintson a fenti objektumra vagy a következő linkre: https://www.youtube.com/watch?v=rJxq4K_zsGc

A DevOps Aviator abban is segíti a szakembereket, hogy figyelemmel tudják kísérni a kritikus fontosságú projekteket, illetve a szoftverek minőségét érintő, potenciális kockázatokat, mivel lehetővé teszi a vezérlőpultok testre szabását. Az eszköz nyomon követi a határidőket és az új funkciók megjelenésének idejét, ráadásul előre is látja azokat, mivel folyamatosan tanul a múltbéli adatokból. Ennek köszönhetően pontosabban előre jelezhető, mikor kerülhet piacra egy-egy új funkció.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között appeared first on Műszaki Magazin.

A Paulinyi & Partners tervezőiroda az Európai Űrügynökséggel 2023 decemberében indított nemzetközi együttműködése keretében az űrtechnológia segítségével, szimulációs eszközökkel dolgozik az ingatlanfejlesztések energiahatékonyságának javításán. Az iroda olyan megoldást fejleszt, amely a földmegfigyelési felvételek felhasználásával feltérképezi a városi hőszigethatást, hogy ezekkel az adatokkal javíthassa a meglévő prediktív szimulációk hatékonyságát.

Az EU klímafigyelő szolgálata, a Copernicus Climate Change Service adatai szerint a 2023-as volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta, 2024. májusában pedig rekordértéket ért el a globális átlaghőmérséklet. A klímaváltozás hatására egyre forróbb nyarak és intenzívebb hőhullámok önmagukban komoly problémát jelentenek mindenkinek, a sűrűn lakott városokat azonban még nagyobb kihívás elé állítja a hőszigethatás. Ennek a jelenségnek a lényege, hogy a növekvő átlaghőmérséklet a természetes felszínek hőelnyelő hatásának hiányában még magasabb lesz, ez Budapesten például akár 6°C fokkal magasabb értékeket is jelenthet. Mindez a környezeti problémák mellett közvetlen hatással van a városban lakók egészségére, különösen a betegek és idősek már eleve veszélyeztetett csoportjaira.

A hazai építésziroda, a Paulinyi & Partners erre a problémára keresi a megoldást az Európai Űrügynökség (ESA) szerződött együttműködő partnereként. Az „Űrkutatás a zöld építészetért” (Space for Green Construction) projekt keretében a tervezőiroda hozzáférést kaphat műholdakból származó földmegfigyelési adatokhoz is. Kutatási eredményeiket várhatóan az idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson is bemutatják majd.

„A városi hőszigethatás problémájára meggyőződésünk szerint a leginnovatívabb technológiák alkalmazásával találhatunk hatékony megoldást. Korábbi projektjeinknek és tudományos tevékenységünknek köszönhetően olyan tudással rendelkezünk, amellyel lehetőségünk van ilyen válaszok kidolgozására, ezért is szeretnénk szerepet vállalni ennek az egyre több városlakót érintő környezeti kihívásnak a kezelésében – mondta Dr. Paulinyi Gergely DLA, a Paulinyi & Partners Zrt. elnök-vezérigazgatója. – Az űrkutatás a földi technológiák fejlesztéséhez is hasznos adatokkal szolgál, ezzel tovább modernizálhatjuk az építészetet és jövőálló épületeket hozhatunk létre.”

A városi hőszigethatást a szakemberek mérési adatai is jól szemléltetik, hiszen ezek alapján jelentős, akár 4 Celsius fokos eltérés is megfigyelhető Budapesten a vízpart mellett és a belvárosban elhelyezett mérőegységekkel regisztrált hőmérsékleti értékek között. A jelenség mérséklése lehetőséget ad az építőipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére is. A klímaváltozás hatására, becslések szerint 2050-re a nagyvárosok hűtése akár 60 százalékkal magasabb szén-dioxid-kibocsátással járhat, mint a fűtés. A jelenlegi kutatás keretében a szakemberek ennek minimalizálására is megoldásokat keresnek. A hőszigetek már ma is jelentősen befolyásolják az épületek fűtési és hűtési igényét, és bár jótékony hatást gyakorolnak a fűtési szükségletre, a hűtéssel járó fogyasztást ennél nagyobb mértékben növeli.

„A nyári hűtési időszakban a beltéri hőmérséklet csökkentése légkondicionálók használatával nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, illetve a hőség fokozásához. A hőszigetekben ezen felül az épített felületek fényvisszaverő és hőelnyelő képessége is a melegedést erősíti. Ezért is keresünk olyan megoldást, amellyel hosszú távon az épületeinket kevésbé érinti majd a hőszigethatás – mondta el Németh Roland, a projekten dolgozó Paulinyi & Partners Innovations partnere. – A probléma megoldására fejlesztjük a HeatScape Resolve szolgáltatásunkat, amellyel a szimulációink képesek lesznek figyelembe venni a hőszigeteket befolyásoló tényezőket, mint az albedo érték, az épületek és burkolatok hőtároló tömege, a városi zöld- és vízfelületek mennyisége vagy a széldinamikai modellek, s így megoldási javaslatokat tudunk tenni már a projektek előkészítése, az urbanisztikai tervezés során.”

A HeatScape Resolve jól kiegészíti a Paulinyi & Partners szolgáltatásportfólióját, amelynek jelenleg is része a szimulációkat alkalmazó, adatalapú tanácsadás, többek között az épületek energetikai fejlesztése terén is. Az iroda szakértői akár teljes városnegyedek energiahatékonyságát is képesek komplexen elemezni és ezen keresztül növelni a beruházások értékét.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Űrtechnológiát alkalmaznak magyar építészek a városi hőség enyhítésére appeared first on Műszaki Magazin.

Az alkatrészgyártó norelem ezért négy speciális lineáris görgős vezető termékcsaládot fejlesztett ki, hogy különféle iparági igényeknek legyen képes megfelelni, egyidőben biztosítva a megbízhatóságot, az alacsony karbantartási igényt és az alkalmazkodó funkcionalitást.

Az innováció iránti elkötelezettségnek megfelelően a norelem lineáris vezetősínjeit úgy tervezték meg, hogy különféle összeszerelési és alkalmazási igényeknek feleljenek meg. Ezeket a síneket a norelem görgővezetéses kocsik egészítik ki, tovább erősítve azok minőségét és alkalmazkodóképességét. Az elérhető modellek széles választékával a norelem garantálja, hogy minden görgővezetéses kocsi személyre szabható az optimális pontosság és hatékonyság érdekében.

A termékcsalád egyenes vonalú vezetősíneket (21355) is tartalmaz, amiket egyszerűség és megbízhatóság jellemez a lineáris mozgás során. Szabványos 500, 1 000 és 2 000 mm-es hosszban érhetők el, de kérésre akár 4 000 mm-ig is meghosszabbíthatók. Felülről többféleképpen felszerelhetők, ezenkívül a sima mozgás és a nagy teherbírás érdekében a görgővezetéses kocsikkal is kompatibilisek. Ideális szállítóeszközökhöz, például hajók és vonatok belső ajtóihoz, mivel csendes és megbízható működést biztosítanak, miközben a hatékonyságot és a komfortérzetet is növelik.

Az ívelt lineáris sínvezetőket (21356) ellenben olyan alkalmazásokra tervezték, ahol az egyenes vonalú mozgás nem valósítható meg. Kellően rugalmasak az előre meghatározott íveken történő navigáláshoz és a korlátozott beépítési lehetőségekkel rendelkező alkalmazásokban a helyoptimalizáláshoz. Az alkatrészek precíziós alkalmazásokhoz, például a CNC-megmunkáláshoz és a 3D nyomtatáshoz nélkülözhetetlen összetett mozgásprofilokat is támogatják, pontosságot és megismételhetőséget biztosítva az ívelt pályákon.

A lineáris vezetősíneket a norelem görgővezetéses kocsik egészítik ki. Az egyenes vonalú vezetősínekhez való görgővezetéses kocsi (21350) kiegyenlíti a körülbelül 0,05 mm-es eltéréseket, ami ideális a higiéniai és biztonsági előírások betartásához. A lineáris vezetősínekhez való görgővezetéses kocsik (21351) körülbelül 0,5 mm-es tűréshatárral a sokoldalúságot, így tökéletes választásnak bizonyulnak a csomagolóipar számára, mivel egyenes és íves sínekre egyaránt alkalmasak, a termék hatékony és pontos szállítását lehetővé téve.

Az 50 m/s²-es maximális gyorsulással és akár 5 m/s mozgási sebességgel rendelkező szánok kiváló teljesítményt nyújtanak. Az egyoldalas előfeszítő mechanizmus révén az alkatrészek alkalmazkodnak a sínek körvonalaihoz, egyenletes csúszási ellenállást biztosítva és az idő múlásával csökkentve a kopást, valamint leegyszerűsítve a telepítést. Az alkatrészek révén az is kiküszöbölhető, hogy a görgőket egy excenteres csap segítségével a sínszélességhez kelljen igazítani, ami sima, csúszásmentes mozgást eredményez, miközben a folyamatot is leegyszerűsíti.

„A lineáris görgő vezetők kibővített kínálatát úgy alakítottuk ki, hogy a modern ipari alkalmazások szigorú követelményeinek is megfeleljenek – jelentette ki Marcus Schneck, a norelem vezérigazgatója. – Legyen szó csomagolástechnikáról, élelmiszer-feldolgozásról vagy szállításról, ezek a vezetők páratlan pontosak, megbízhatók, ezenkívül könnyen használhatók. Jól demonstrálják a hatékony és a hosszú élettartamú megoldások iránti elkötelezettségünket.”

A norelem lineáris görgős vezetőinek legfontosabb tulajdonságai a zökkenőmentes mozgás és az optimalizált teljesítmény, amivel különféle iparágakat szolgálnak ki, és biztosítják, hogy az iparcégek lineáris rendszerei következetes kiválóságára épüljenek.

Ha szeretné megismerni a norelem lineáris görgős vezetők új kínálatát, és megtalálni a tökéletes megoldást az Ön alkalmazásához, kérjük, látogasson el a norelem weboldalára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A norelem bemutatja a lineáris görgős vezetőket appeared first on Műszaki Magazin.

A legfrissebb tanulmány azt jelzi, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik, 2024-re 7%-os bővüléssel. Továbbra is a domináns szereplő marad az ipari Ethernet, ami az összes újonnan telepített csomópont túlnyomó többségét, 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A terepi buszok aránya eközben 24-ről 22%ra, a vezeték nélküli technológiák pedig enyhén, 8-ról 7%-ra csökken. A legelterjedtebb technológiák között a PROFINET az újonnan telepített csomópontok 23%-át teszi ki, ezt szorosan, 21%-kal követi az EtherNet/IP, az EtherCAT pedig jelenleg 16%-on áll.

Piaci részesedések 2024-ben a HMS Networks szerint – terepi busz, ipari Ethernet és vezeték nélküli megoldások.

A HMS Networks minden évben elvégzi az ipari hálózatok piacának globális elemzését a gyárautomatizáláson belüli újonnan telepített csomópontokra összpontosítva. Az ipari ICT (információs és kommunikációs technológia) megoldásainak független szállítójaként a HMS jelentős rálátással rendelkezik az ipari hálózatok piacára. A 2024-es tanulmány a terepi buszok, az ipari Ethernet és a vezeték nélküli technológiák becsült piaci részesedését és növekedési ütemét részletezi.

A 2024-es tanulmányban a HMS arra a következtetésre jutott, hogy az ipari hálózatok piaca tovább növekszik. a teljes piac növekedése 2024-ben várhatóan +7% körül alakul majd, amivel a hálózati kapcsolatok még nélkülözhetetlenebbé válnak majd a gyárakban.

Folyamatosan növekszik az ipari Ethernet részaránya

A 12%-os növekedéssel felgyorsul az ipari Ethernet részarányának növekedése. Az ipari Ethernet jelenleg a gyári automatizálásban újonnan telepített csomópontok globális piacának 71%-át teszi ki (a tavalyi 68%-hoz képest). A PROFINET számít a legelterjedtebb protokollnak 23%-os piaci részesedéssel, az új csomópontok 21%-át kitevő EtherNet/IP-t megelőzve. Továbbra is erős az EtherCAT népszerűsége, amely immár magabiztosan áll a harmadik helyen a maga 16%-os piaci részesedésével.

Várhatóan csökken a terepi buszok részaránya

A hagyományos soros terepibusz-telepítések tovább veszítenek lendületükből. Bár a terepibusz-telepítések továbbra is az új csomópontok jelentős részét teszik ki, a szegmens volumene várhatóan évente 2%-kal csökken 2024-ben. A terepibusz-rangsort a PROFIBUS vezeti7%-os piaci részesedéssel, amit a többi jól ismert terepibusz-protokoll követ egyenletes eloszlással.

A terepi buszok együttesen a piac 22%-át teszik ki 2024-ben. Az új terepi busz csomópontok számának csökkenése ellenére számos eszköz, gép és gyár támaszkodik majd ezekre a jól működő és bevált terepi buszokra az elkövetkező években.

Stabilizálódik a vezeték nélküli technológiák piaca

A vezeték nélküli technológiák folyamatos növekedést mutattak az elmúlt években, bár a növekedés üteme mostanra némileg lecsökkent. A vezeték nélküli megoldások továbbra is a típusonkénti teljes részesedés erős 7%-át teszik ki. A piac egyre több olyan terméket vezet be, amik támogatják az ipari vezeték nélküli hálózatot és növekszik a vezeték nélküli megoldások a gyári beállításokban történő elfogadása is. Tipikus felhasználási esetek a kábelcsere alkalmazások, a vezeték nélküli gépekhez való hozzáférés, valamint a mobil ipari berendezésekhez való csatlakozás.

Az ipari hálózatépítés kulcsfontosságú a gyártás termelékenysége és fenntarthatósága szempontjából

„A csatlakoztathatóság ma már alapfelszereltségnek számít a gyári automatizálásban, az ipari Ethernet pedig ennek a területnek a bajnoka – mondta Magnus Jansson, a HMS Networks Anybus üzletágának termékmarketing igazgatója. – Mindazonáltal, ahogy előre tekintünk, nagy változásokra számítunk, feltörekvő trendekkel és technológiákkal. Jelenleg kétségtelenül az ipari Ethernet dominál, de izgalmas változásoknak és újításoknak leszünk tanúi, amelyek alakítják majd az ipari hálózatok piacát.”

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az éves elemzés folyamatos növekedést mutatott ki az ipari hálózatok piacán appeared first on Műszaki Magazin.

A felmérés gerincét az elektromos autózás teszi ki, erre vonatkozik a legtöbb kérdés, és az látszik, hogy a fogyasztók egyre nagyobb hajlandóságot mutatnak az elektromos autók vásárlására, de többek között a töltéssel és a költségekkel kapcsolatos vélt vagy valós aggályok továbbra is komoly korlátot jelentenek.

Nő az EV-vásárlási hajlandóság

A felmérésből az látszik, hogy a fogyasztók elektromos autó vásárlási hajlandósága növekszik, a 2021-es 14 százalékhoz képest 18 százalék tervez következőnek akkumulátoros elektromos autót (BEV) venni, míg 20 százalék tervez plug-in hibridet (PHEV). A legmagasabb, 21 százalékos arányban azonban továbbra is azok vannak, akik nem akarnak elektromos autót venni (bár arányuk csökkent a 2021-es 24 százalékról).

Akik nem akarnak elektromos autóra váltani, 45 százalékban a túl magas árat jelölték meg indoknak, 33 százalékban a töltéssel kapcsolatos aggályokat, és 29 százalékban a hatótávolsággal kapcsolatos problémákat.

Még egy érdekes tendencia, hogy a felmérés szerint a prémium és luxuskategóriás autókkal rendelkező válaszadók durván kétszer nagyobb érdeklődést mutattak az EV-vásárlás iránt, mint a volumenmárkák és a belépő szintű autók tulajdonosai.

Továbbra is az egyik legfontosabb autóipari trend a kínai márkák globális terjeszkedése, ami különösen az EU-ban vált kényes kérdéssé az ideiglenes büntetővámok kivetése miatt (bár a felmérés az ezek kivetéséről szóló végleges döntés előtt készült).

A felmérés alapján a meglévő európai EV-tulajok és a jövőben vásárolni tervezők 27 százaléka venné fontólra kínai autó vásárlását. A meglévő EV-tulajoknál ez az arány magasabb (31% vs 23%) mint a vásárolni tervezőknél; illetve a fiatal fogyasztók is nyitottabbak a kínai autókra, mint az idősebbek (33% vs 21%); valamint a prémium márkások is inkább fontolnának meg kínai márkát, mint a volumen márkások (33% vs 25%).

A felmérés továbbá érdekes különbségeket tár a következő vásárláskor EV-t fontolgató fogyasztók és az EV-szkeptikusok között. Akik EV-t vennének következőnek, jellemzően jóval magasabb (6 230 dollár vs 4 235 dollár) egy háztartásra jutó jövedelemmel rendelkeznek, mint a szkeptikusok; valamint 51 százalékban városi/belvárosi lakosok, míg a szkeptikusok 47 százalékban elővárosban, 34 százalékban pedig vidéken élnek. A potenciális EV-vásárlók átlagéletkora a szkeptikusoknál emellett jóval alacsonyabb (42 év vs 50,8 év); és érdekes módon sokkal több kilométert tesznek meg évente (14 735 vs 10 035); továbbá jóval fontosabb nekik az autó technológiai felszereltsége; és 84 százalékuk képes otthon tölteni, míg a szkeptikusoknál csak 49 százalék ez az arány.

Miért nem akarnak a fogyasztók EV-t venni?

Az elektromos járművek elterjedésének legnagyobb akadálya a technológia alacsony ismertsége és a magas vélt költségek – legalábbis erre a következtetésre jutott a felmérés.

• Első ránézésre furcsának tűnik, de a felmérés szerint 2-ből 1 EV-szkeptikus (60%) még soha nem hallott az EV-kről, vagy úgy gondolja, hogy nem tudja megmagyarázni, hogy mik azok. A legkevésbé Japánban és Franciaországban ismerik a technológiát.
• Emellett az EV-szkeptikusok több mint fele (55%) azt állítja, hogy nem szeret foglalkozni új technológiával, Ausztráliában ez az arány 63 százalék.
• A sorban a következők a költségek, az EV-szkeptikusok 45 százaléka túl magasnak tartja a tulajdonlás költségeit, kivéve a norvég (29%) és a kínai (9%) fogyasztókat.
• A következő akadályt a hatótáv jelenti, 4-ből több mint 1 EV-szkeptikus (29%) aggódik az elégtelen hatótávolság vagy a nem megfelelő töltési infrastruktúra miatt – Kínában arányuk 42 százalék. Az EV-szkeptikusok 28 százaléka emellett azt állítja, hogy nincs lehetősége otthon tölteni, a legmagasabb arány Japánban (43%), a legalacsonyabb Brazíliában (15%) van.
• Végül az utolsó ok, amiért a fogyasztók nem akarnak EV-t venni, hogy egyszerűen csak szeretnek belső égésű motorral hajtott autót vezetni (14%), ez leginkább Németországban (28%) és az USA-ban (18%) igaz.

A felmérés szerint nem minden fogyasztó elégedett az elektromos autókkal, sőt,

JELENTŐS ARÁNYBAN VANNAK AZOK, AKIK VISSZAVÁLTANÁNAK BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS JÁRMŰRE.

A megkérdezett EV-tulajok 29 százaléka nagy valószínűséggel visszatér a belső égésű motoros autókhoz, amely arány Ausztráliában (49%) és az USA-ban (46%) a legmagasabb.

AZ ZÖLD ÁTÁLLÁS SZEMPONTJÁBÓL ELÉG AGGASZTÓAN HANGZIK, HOGY MINDEN MÁSODIK AMERIKAI EV-TULAJ VISSZATÉRNE A BELSŐ ÉGÉSŰ MOTOROS AUTÓKHOZ.

A top3 ok, amiért elégedetlen az EV-tulajok a következő: nem megfelelő a töltési infrastruktúra (35%), a tulajdonlás teljes költsége túl magas (34%), hosszú utakon túlságosan befolyásolva vannak a vezetési szokásaik (32%).

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az amerikaiak fele visszacserélné elektromos autóit robbanómotorosra appeared first on Műszaki Magazin.

Az immár negyedik alkalommal megrendezett Gépész Szalon június végi díjátadóján a szakma legjobbjai gyűltek össze a Millennium Házában. Összesen nyolc kategóriában tüntették ki az elmúlt év legkiemelkedőbb pályamunkáit és három különdíjat osztott ki a zsűri, köztük volt Csikós Irén, aki egy vegyiüzem poros szállítópályáinak tisztítási problémájára tervezett egy innovatív takarító robotot, és a BBM csapata, akik kiemelkedő ipari célgéppel nyertek, a pályázatot mesterséges intelligencia segítségével szerkesztett zenével adták be.

Csikós Irén jelenleg a Henkel Magyarország Operations Kft karbantartómérnöke, de korábban tervezőmérnökként is dolgozott. Az általa tervezett takarító robot kapta a Magyar Ipari Célgép Nagydíj, Év ötlete 2024 elismerést.

„Jelenlegi munkakörömben nem feladatom a tervezés, de mégis megesik, hogy bizonyos feladatokat magam tervezek és oldok meg. Ez is egy ilyen kihívás volt a fejfeletti magasságban elhelyezkedő berendezések tisztítására. Egy vegyiüzemben dolgozunk, ahol a tisztaság kulcsfontosságú. Bizonyos gyártást segítő berendezéseink, melyek érintkeznek a termékkel, magasan fej felett helyezkednek el, a porral történő szennyezettség azonban gyakran előfordul, a tisztítás pedig kötelező része a technológiának. Ezen rendszerek takarítása korábban kizárólag emberi erővel volt megoldható, ami egy nagyobb kockázattal járó, időigényes és kevésbé hatékony munkafolyamat. „A munkabiztonságért felelős osztály részéről merült fel az igény a gépesítésre. Elindult az ötletelés, végül sikerült megoldást találni, az általam tervezett berendezés egy kis méretű teljesen automatizált robot, amely távirányítóval vezérelhető„

– idézte fel a fejlesztési folyamatot Csikós Irén.

Irén a Szalonban elmesélte, hogy munkaidején túl rajzolt, az első gép elemeit egyenként szerezte be, majd túlórákat nem sajnálva építette meg azt egy kis technikus csapat segítségével. Az első próbálozás nem váltotta be a reményeket, de ő nem adta fel, más alapanyaggal kísérletezett, amely könnyebb volt és megbízhatóbb működést tett lehetővé. A takarító robot célja teljesen egészében kiváltani a kézi munkaerőt, a robot már dolgozik, de a berendezés még finomításra szorul, és a további fejlesztése folyamatban van.

„A robot különlegessége abban rejlik, hogy jelenleg erre a takarítási problémára nincs másik, elérhető műszaki megoldás”

– tette hozzá Henkel munkatársa.

Fiatal tehetségek forradalmasítják az ipari célgépek világát

Az Év Célgépe díjra a tavalyi jelentkezéseket is felülmúlva az idén 121 pályamű érkezett, a fő kategóriák mellett díjazták az év ötletét, az év öko-célgépét és az év tervezőjét is. Sipos Sándor, a Magyar Ipari Célgép Nagydíj ötletgazdája kiemelte, hogy a verseny lehetőséget biztosít a pályázóknak, hogy bemutassák kreativitásukat, technikai tudásukat és problémamegoldó képességüket. A Chemplex Kft. tulajdonosa fontosnak nevezte a fiatal tehetségek támogatását, tehetségük bemutatását és megünneplését, amelyre ez a megmérettetés lehetőséget ad. A Nagydíjjal mindenki nyer, az is, aki nem lesz díjazott; a résztvevők kapcsolatokat építenek, tanulnak egymástól, barátságokat kötnek, szinergiákat alkotnak és szakmai kapcsolatokkal lépnek tovább a jövő felé.

„Az ipari célgépek tervezése és gyártása rendkívüli kihívásokat tartogat, a szaktudáson túl szélesebb ismeretekre és nagy adag kreativitásra van szükség, és csak a legkiválóbbak képesek megfelelni ezeknek a követelményeknek. A verseny célja nemcsak a legtehetségesebb mérnökök megtalálása, hanem a folyamatos fejlődés és innováció ösztönzése is. Az ehhez hasonló megmérettetések során mutatkozhatnak be azok az ötletek és megoldások, amelyek alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a szakmánk továbbra is elismert legyen és virágozzon, hogy a hazai célgépgyártó legyen a forrása az itt tevékenykedő nagyvállalatoknak. A zsűri olyan elképesztően tehetséges fiatalokat ismert meg, akik bizonyították, hogy ki lehet lépni a komfortzónából oly módon, hogy közben mindenben megfelelnek a kritériumoknak. Hol máshol értékelnénk ezeket a formabontó megoldásokat, mint ott, ahol az innovációkat kutatjuk?”

– fogalmazott Sipos Sándor.

AI írta a zenét a pályázatukhoz

„Ha célgépre van szükséged, fordulj a BBM-hez, ők segítenek rajtad”

– mondja a refrén a BBM Engineering Solutions Zrt. pályamunkájának kísérőzenéjében. A társaság automata szitanyomtató gyártósora kapta az Év Célgépe díjat, teljes gyártósorok, üzemi és kisüzemi technológiák kategóriában.

Bővíz Botond Gergő és társai egy rendhagyó, zenés pályázatot nyújtottak be, amelynek a tartalma egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből, és a formája is lenyűgözte a zsűri tagjait.

„A kollégák szerkesztették mesterséges intelligencia segítségével a dalt, amely annyira megtetszett mindenkinek, hogy eldöntöttük, bele is kerül a pályázatunkba”

– árulta el a cég vezérigazgatója.

„Az egész anyaggal azt szerettük volna demonstrálni, hogy bár fiatal a cég, a szakmai veteránjai is nálunk dolgoznak, mindig nyitottak vagyunk az újdonságokra, és a csapat rendkívül kreatív.”

A BBM Engineering Solutions Zrt. díjnyertes pályamunkája egy komplex gyártósort takar, amely egy hazánkban is jelenlévő japán multinacionális vállalat által kínált megoldásokat integráltan valósította meg.

„Bízunk abban, hogy a díj lehetőséget ad számunkra arra, hogy többen megismerjenek minket, lássák, hogy itt van egy budapesti cég, egy erős csapat, és bízunk benne, hogy egyre több vállalkozás tud majd velünk együtt dolgozni a jövőben”

– hangsúlyozta Bővíz Botond Gergő.

A Magyar Ipari Célgép Nagydíj 2024 zsűrije egyetemi professzorokból és az ipar képviselőiből állt össze, olyan vállalatok szakmai vezetői választották ki a legjobbakat, mint a Schneider Electric, a Bosch Rexroth, az RWH, a Hafner Pneumatika és az Eurpsolid Zrt. A zsűri kategóriákra osztotta a pályaműveket és azok innovációtartalmát, komplexitását, gépészeti megvalósítását, megtérülését és fenntarthatóságát vizsgálva osztották ki a hazai ipari szakemberek legrangosabb díját „Az Év Célgépe 2024″ díjakat.

www.gepedvanhozza.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az Év ötlete appeared first on Műszaki Magazin.

Gábor Dénes-díjat évente általában heten nyerhetnek el, és az innovációs folyamatban alkotó módon résztvevő, a határainkon belül vagy kívül élő, kiemelkedő tudományos, kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató magyar szakemberek fokozott erkölcsi elismerését szolgálja.

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma felhívásával keresi azokat, akik kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenységet folytatnak, jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett, konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alkotást hoztak létre, megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innovatív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti értékek megőrzéséhez, a fenntartható fejlődéshez, személyes közreműködésükkel megalapozták és fenntartották intézményük innovációs készségét és képességét.

A felterjesztéssel kapcsolatos részletes tudnivalók (tájékoztató, felhívás, adatlap) a Pályázati felhívások | Gábor Dénes Díj – Novofer Alapítvány (gabordenes.hu) címről letölthetők.

A felterjesztés határideje 2024. október 11.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post GÁBOR DÉNES-DÍJ 2024 felhívás appeared first on Műszaki Magazin.

Miként befolyásolja a fogyasztói preferenciák változása a műszaki környezetet, a gyártást? Cikkünkben ennek is utánajárunk.

A Borsodi Sörgyár a mindenkori igényeknek megfelelően alakítja a portfólióját, és ezek változása az ellátási lánc, a gyártási folyamatok változtatásánál, fejlesztésénél kezdődik. Mivel széles portfólióval rendelkezünk, ehhez elengedhetetlen az automatizálás – tudjuk meg Ofella Ildikótól, a vállalat ellátási lánc igazgatójától és Kovács Nándor szakértőtől.

Hogyan jelenik meg a gyártásban a digitalizáció?

Ahhoz, hogy a folyamatainkat a lehető legjobban tudjuk kontrollálni, naprakész adatokra van szükség, amelyeket a különböző műszerek, vezérléstechnikai készülékek, okoseszközök szolgáltatnak.
Önmagában viszont az adat még kevés, mert azt megfelelően fel is kell dolgozni. Folyamatosan fejlesztjük a meglévő adatgyűjtő és feldolgozó rendszereinket, hogy a kinyert adatokat a termelésben felhasználva optimalizálhassuk azt. Nem csupán a termelési adatokat elemezzük, hanem az energiafelhasználást is, ami az utóbbi évek gazdasági körülményeit tekintve kiemelt jelentőséggel bír. Ezért hamarosan elkezdődik a Siemens energiamenedzsment szoftvereinek implementálása, amely nagyban segít majd a különböző energiaforrások optimális felhasználásában.

Milyen technológiai innovációk jellemzik a Borsodinál zajló sörgyártást?

Bár a sörgyártás-technológia fázisai jól elhatárolhatóak, viszont a sör egy élő, változó dolog. A technológiai lépéseken belül már közel sem ilyen egyszerű a helyzet, ezért fontos az ezeket megvalósító rendszerek fejlesztése. Ehhez megfelelő eszközöket és készülékeket használunk, amelyek hosszú távú, megbízható működést garantálnak. A Siemens ebben is segítségünkre van. A szűrővonal modernizációja során például a meglévő és új átfolyásmérőket kommunikációs modulokkal láttuk el. Így pontosabb szabályzást valósíthattunk meg, illetve a mérőés számítóművek állapotáról is nagyobb mennyiségű információ áll rendelkezésre. Továbbá megemlíthetjük még a tartályok szintmérésénél használt differenciált nyomásmérésen alapuló szintmérés. Ehhez is  Siemens mérőműszert használunk, amely lényegesen lerövidítette a telepítési és programozási időt, továbbá stabil működést és mérést eredményez. A szoftveres feldolgozásban is előnyben részesítettük a Siemens gyári megoldásait, ezzel sztenderdizálva bizonyos eljárásokat, amelyek garanciát jelentek, hogy az adott folyamat, eljárás rendszerintegrátortól függetlenül ugyanúgy fog működni.

Mi a legutóbbi, nagyobb műszaki projekt, amit megvalósítottak a sörgyárban, és milyen eredményeket hozott?

Egyik kiemelt projektünk a nagyobb kapacitású szűrővonalunk teljes körű automatizációja és felújítása volt. A felújítás során a Siemens eszközeit és megoldásait részesítettük előnyben. Ennek megfelelően a vezérlésbe az S7-1500-as sorozatú központi egységet és a hozzá kapcsolódó ET200SP kihelyezett I/O eszközöket építettük be. Mindezek mellett az egyéb készülékek (mágneskapcsolók, kismegszakítók, elektronikus tápfeszültség-elosztók stb.) is a Siemens portfóliójából kerültek kiválasztásra, a vonal felügyeletét pedig egy Siemens IPC-n futó SCADA rendszer látja el. A másik nagyobb projekt a közelmúltban a gyár ipari informatikai gerinc hálózatának a felújítása volt. A tervezés során segítséget kaptunk a Siemens Zrt.-től, így sikerült a megfelelő eszközök kiválasztása után egy olyan gyűrű topológiájú, redundáns hálózatot kiépíteni, melynek minden eleme Siemens-eszköz. A munka nagyságát mutatja, hogy kb. 4,5 km optikai kábel került kihúzásra és 16 db új RACK szekrényt szereltünk fel. A gyárteleptől 1,5 km-re található szennyvíztelep kapcsolatát pedig a Siemens wireless eszközei biztosítják. Az új hálózat felügyeletét és menedzselését a SINEC NMS rendszerrel valósítottuk meg. Ennek a rendszernek köszönhetően valós időben lehet követni a hálózat és annak elemeinek viselkedését, és ez nagy segítséget nyújt az esetleges hibák feltárásában, elhárításában.

Hogyan érinti a NIS2 megfelelés a Borsodi sörgyárat?

Folyik a felkészülés, hogy mi is sikeresen teljesítsük majd 2025-ben a NIS2 auditot. Évek óta nagy hangsúlyt fektetünk az ipari hálózat védelmére, hogy minél ellenállóbb legyen a kibertámadásokkal szemben. Ennek megfelelően már korábban elkezdődött a szükséges eszközök cseréje, beszerzése. A tervnek szerves része a korábban említett gerinchálózat. A Siemens eszközei, megoldásai nagyban hozzájárulnak, hogy csökkenthessük a sebezhetőségünket. Viszont, mint a hétköznapi életben, itt is az emberi tényező a legkritikusabb pont, ezért fontos a megfelelő edukáció.

Milyen Siemens-eszközök segítik a mindennapi, gyártási munkátokat?

A Borsodi Sörgyár elkötelezett felhasználója a Siemens megoldásainak. A vezérlés legalacsonyabb szintjén találhatók olyan eszközök, mint a motorvédelem, megszakítók, mágneskapcsolók, hajtások és a PLC-ken és a hozzájuk kapcsolódó eszközökön át, a magasabb szinten pedig az IPC-k, HMI-k és SCADA rendszerek segítik a gépek megbízható működését. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a Borsodi Sörgyár minden gépgyártóval és rendszerintegrátor vállalattal együtt arra törekszik, hogy Siemens-vezérlés és kapcsolástechnikai eszközök kerüljenek beépítésre
a nekünk szállított gépekben, vezérlésekben.

Hogyan jelenik meg a környezeti fenntarthatóság a gyártásban, az ellátási láncban?

A fenntarthatóság jegyében az elmúlt időszakban több energiahatékonyságot segítő és zöld energiát termelő beruházás is történt. Ezek közül kiemelkedő az április elején üzembe helyezett napelemparkunk. Az elkövetkezendő években a Molson Coors Net Zero stratégiájával összhangban tervezzük beruházásainkat. Az árufuvarozás elektrifikációja még csak kopogtat az ajtónkon.
Vannak olyan partnereink, akik már rendelkeznek ilyen járművekkel, azonban fuvarozási feladataink, desztinációink jellegéből adódóan még nem az elektromos járművek az optimálisak számunkra. Elsődlegesen a belső logisztikai feladatokban tervezzük elektromos hajtású eszközök bevezetését.

www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az élet habos oldala appeared first on Műszaki Magazin.

E projektek rangsorolása gyakran megköveteli a műszaki megvalósíthatóság és a kockázat értékelését, a beruházások megtérülésének kiszámítását, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések és értékek kommunikálását a felső vezetés és a vállalat vezetői felé. Más esetekben a gyártók biztosak lehetnek abban, hogy az automatizálás segíthet a problémáik megoldásában, de nem tudják, hol kezdjenek hozzá, vagy miként valósítsák meg. A korlátozott automatizálási tapasztalattal vagy belső mérnöki képességekkel rendelkező vállalatok számára mindkét forgatókönyv ijesztőnek tűnhet.

Ez utóbbi helyzettel találkozott nemrégiben az Invio Automation ipari automatizálási rendszerintegrátor vállalat. Az Invio Factory of Future tanácsadó csapatát egy ablakokat összeszerelő építőipari gyártó bízta meg azzal, hogy segítsen felmérni, hogyan növelhető az áteresztőképesség, a teljes közvetlen munkaerő megtartásával vagy csökkentésével.

Az Invio tanácsadói csapata az ügyfélcsapattal együttműködve kezdte a folyamatot és kidolgozta a lehetséges ötletek hosszú listáját. Ezután az Invio csapata leszűkítette ezt a listát néhány lehetséges, nagy hatású projektre. Ennek során az ügyféllel együtt többféle koncepciót vizsgáltak meg, értékelték az egyes ötletek megtérülését, valamint a javaslatok szűkített listáját az üzleti vezetők elé terjesztették. A múltban ez a folyamat sok munkát igényelt, és gyakran használtak a PowerPoint eszközt használták hozzá, az ötletek vizuális megjelenítéséhez. E projekt esetében azonban az Invio Automation a Visual Components gyártásszimulációs szoftveréhez fordult, hogy felgyorsítsa az ötletelési folyamatot.

Az így kapott javaslatok rövidebb idő alatt készültek el, szigorúbban értékelték őket, és a korábbi projekteknél magasabb szintű ügyféltámogatást kaptak. Ez az esettanulmány bemutatja, hogyan sikerült ezt elérni, és hogyan járult hozzá a Visual Components szoftver a vállalkozás sikeréhez.

Az egyes szakaszokban a következőkről lesz szó:

• A világ legnagyobb ipari vállalatainál tapasztalt komplex mérnöki problémák megoldása
• Megoldások keresése a kereslet növekedésére
• Automatizálás és a Visual Components szerepe
• A Visual Components előnyei a potenciális automatizálási lehetőségek azonosításában
• Az automatizálás szimulálása az ablakgyártásban

Tudjon meg többet!

https://kontron.hu/blog/gyarszimulacio-az-ablakgyartas-automatizalasahoz/

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Gyárszimuláció az ablakgyártás automatizálásához appeared first on Műszaki Magazin.

A vállalatnál az MEBeco számára készülő lemezcsomagot, valamint az elektromos hajtás rotorját fogják gyártani a győri munkatársak. A jövőben a teljesítményelektronika gyártása is a vállalatnál történik majd. A váltókomponensek gyártásához szükséges gyártóberendezések után nemrég újabb berendezések érkeztek az Audi Hungariához.

Az újonnan érkezett présgép és szalagtovábbító egység az MEBeco hajtások lemezcsomagjának előállításához szükségesek. A 110 tonnát nyomó présgép elemei 11 kamionnal érkeztek a vállalat gyártótelephelyére. A szalagtovábbító egységgel a termelés során közel nyolc tonnás lemeztekercseket fognak mozgatni, mely naponta 100 tonna nyersanyag feldolgozását jelenti.

„A transzformáció intenzíven zajlik vállalatunknál: motorgyárunk jövőjét hamarosan egy újabb elektromos hajtásgenerációval, az MEBeco-val fogjuk biztosítani, melyhez a berendezések sorra érkeznek Győrbe. Munkatársainkat folyamatos képzésekkel készítjük fel: az új elektromos hajtásgeneráció gyártásának előfeltétele az új kompetenciák elsajátítása. Az MEBeco motorcsalád szériagyártásának megkezdése közeledik”

– mondta Robert Buttenhauser, az Audi Hungaria motorgyártásáért felelős igazgatósági tagja.

A győri Audi Hungariánál 2018 óta több mint 500 000 elektromos motort gyártottak. A vállalatnál 2023 novemberében indult el a legújabb elektromotor család, a Premium Platform Electric (PPE) szériagyártása, mely az új Audi Q6 e-tron modellt is hajtja.

Az új MEBeco elektromos hajtásgeneráció gyártásával tovább folytatódik az elektromobilitásra történő átállás a vállalatnál és az autóiparban egyaránt. Az MEBeco hajtásokat a jövőben a Volkswagen Konszern kisméretű elektromos autóiba építik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Óriásprésgépek az új elektromotor gyártásához az Audinál appeared first on Műszaki Magazin.