A felmérés első eredményeit 2025 novemberében a kutatói közösség már megismerhette, cikkünkben most a teljes kutatási anyag elérhető.

A Magyar Tudományos Akadémiának küldetéséből adódó feladata, hogy rendszeresen áttekintse és elemezze a hazai kutatói közösség és a tudományos kutatás helyzetét. Ezért – közel egyéves előkészítést követően – tavaly nyáron a Fiatal Kutatók Akadémiájával közös kutatást indított. A felmérés célja az volt, hogy feltárja a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetét és véleményét többek között tudományos tevékenységükről, munkahelyi státuszukról, pályázati lehetőségeikről és teljesítményükről, az MTA és FKA működéséről, elégedettségük mértékéről, problémáikról, valamint nemzetközi együttműködéseikről és a külföldi munkavégzéssel kapcsolatos terveikről.

Freund Tamás akadémiai elnök felkérő levelét több mint negyvenezer kutató kapta meg, köztük olyan magyar kutatók is, akik jelenleg külföldön dolgoznak, így a magyarországi és az országhoz kötődő kutatók jelentős részét elérte az Akadémia. A kérdőívre több mint ötezren válaszoltak, a minta összetétele az életkor, a nem, a tudományos fokozat és az MTA tudományos osztályába való tartozás tekintetében egyaránt jó reprezentativitást eredményezett.

2025. november 24-én közel 200 kutató jelenlétében mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzetecímű felmérés legfontosabb eredményeit a hazai tudományos közösségnek. A több mint ötezer kitöltő válaszai átfogó képet adnak a kutatók munkahelyi körülményeiről, elégedettségéről, szakmai teljesítményéről, problémáiról, pályázati és nemzetközi lehetőségeiről, valamint az Akadémiával kapcsolatos elvárásaikról.

A nagy léptékű kutatásról szóló részletes tanulmány számtalan olyan elemzést és adatot tartalmaz, amelyek jövőbeli kutatásokra és tudománypolitikai javaslatok megfogalmazására is lehetőséget adnak. A felmérés adatbázisát tudományos kutatások céljából szintén nyilvánossá tették.

A részletes elemzés itt olvasható.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kutatók helyzete – Elérhető a teljes felmérés appeared first on Műszaki Magazin.

De mit tudnak valójában ezek a rendszerek, és mi az, amit nem képesek kiváltani?  Egyáltalán mitől robot a robot, és nem csak egy automatizált gép? Többek között erről beszélgettek a téma szakértői a Bosch Magyarország Podcast legfrissebb epizódjában.

A beszélgetés vendégei Majdik András László, a HUN-REN SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa, a robot-tájékozódási csoport vezetője, valamint Kis Gábor, a Robert Bosch Elektronika Kft. vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője voltak. A szakemberek egyetértettek abban, hogy rövid távon hajlamosak vagyunk túlbecsülni a robotika fejlődését, hosszabb távon viszont pont, hogy alábecsüljük az életünkre gyakorolt hatását.

Robotika az, amikor a gép képes dönteni

A podcast egyik legfontosabb kérdése az volt, hol húzódik a határ egy automatizált rendszer és egy valódi robot között. Míg egy automata előre meghatározott lépések sorozatát hajtja végre, addig a robot képes a környezetéből érkező információk alapján önálló döntéseket hozni, és nem várt helyzetekre is reagálni. A különbség tehát nem a kinézetében rejlik, hanem a döntési és alkalmazkodási képességben.

Majdik András László arra hívta fel a figyelmet, hogy a modern robotika fejlődését több technológia együttese hajtja. A gépi érzékelés, a mesterséges intelligencia és az utóbbi években különösen nagyot fejlődő megerősítéses tanulás együtt teszik lehetővé, hogy a robotok mozgása, egyensúlya és reakciói egyre természetesebbek legyenek. Akár olyan összetett helyzetekben is, amelyek nincsenek előre beprogramozva.

A HUN-REN szakértője egy négylábú robotot is bemutatott a stúdióban, amely szenzorok segítségével érzékeli a környezetét, stabilan mozog, és jelenleg az autonóm funkcióinak bővítésén dolgoznak. Kiemelte: mielőtt bárki a katonai felhasználáson gondolkodna, a gyártó ezt kifejezetten tiltja, a robotot kizárólag békés, hétköznapi feladatokra szánják.

Ott segít, ahol a munka monoton vagy megterhelő

A podcast fontos megállapítása, hogy a robotika közel sem minden feladatra jelent megoldást. Olyan munkafolyamatban működik a leghatékonyabban, amely jól strukturálható, fizikailag megterhelő vagy az emberek számára túl monoton. Tipikus példa erre az üzemen belüli anyagmozgatás. „Amikor a Robert Bosch Elektronika Kft. telephelyén 2017-ben elindultak az automatizált logisztikai megoldások, kiderült, hogy egy munkatárs akár napi 20 kilométert is gyalogolhat a raktár és a gyártóterület között” – mondta a Bosch vállalatirányítási rendszer (ERP) szakértője. Az automatikusan vezérelt járművek (AGV-k) ma már nemcsak nagy távolságokat tesznek meg, de képesek önállóan tájékozódni és kommunikálni egymással, miközben biztonságosan kerülik ki az akadályokat.

A szakértők kitértek egy másik fejlesztési irány jelentőségére is: az intelligens kicsomagoló- és válogatógépek alkalmazására. Ezek mesterséges intelligencia segítségével ismerik fel a különböző csomagolásokat és alkatrészeket, majd a megfelelő fogófejjel és a szükséges erővel emelik ki azokat.

Közelebb van, mint gondolnánk

A humanoid, kétlábon járó robotok fejlesztése világszerte zajlik. Ahogyan néhány évtized alatt a személyi számítógép mindenki számára elérhetővé vált, úgy válhatnak a robotok is egyre általánosabbá és elterjedtebbé. A beszélgetésben rámutattak arra, hogy ma már szinte mindenkinek egy számítógép lapul a zsebében, és a következő egy-két évtizedben a robotok jelenléte is jelentősen bővülhet az iparban, a szolgáltatásokban, sőt akár a mindennapi életünkben is. A robotok azonban nem lecserélnek, hanem kiegészítenek minket, ugyanis a kreativitást, a felelősségteljes döntéseket és az emberi helyzetfelismerést nem tudják kiváltani.

A jövő ökoszisztémában épül

A szakértők rámutattak arra is, hogy a technológia rohamos fejlődése miatt ma már egyre inkább ökoszisztémában érdemes gondolkodni. Az ipari szereplők, az akadémiai szféra és a fejlesztő közösségek együttműködése gyorsíthatja fel, hogy a kutatási eredményekből az iparban is alkalmazható megoldások szülessenek.

Kis Gábor kiemelte, a Bosch több hazai felsőoktatási intézménnyel működik együtt, példaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Karát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Széchenyi István Egyetemet említette. Az együttműködések célja, hogy a kutatás-fejlesztésben elért eredmények minél gyorsabban alkalmazhatók legyenek a gyakorlatban, miközben a hallgatók valós projektekben szerezhetnek tapasztalatot. A HUN-REN szakembere is megerősítette, hogy a jövő robotikájához elengedhetetlen a programozási tudás, a szenzortechnológiák ismerete, a képfeldolgozás, valamint a rendszer- és irányításelméleti alapok elsajátítása.

Bosch Magyarország Podcast: technológiáról közérthetően

A Bosch Magyarország Podcast az innováció és a kutatás-fejlesztés legaktuálisabb témáival, szakértő vendégek segítségével közérthető válaszokat keres a jövő technológiájának legégetőbb kérdéseire. Aki szeretne többet megtudni arról, hogyan válhatnak a humanoid robotok tíz-húsz éven belül a mindennapok megszokott részéve, a válaszokat meghallgathatja, sőt meg is nézheti a Bosch Magyarország YouTube, Spotify, Apple Podcasts és Simplecast podcast-csatornáin!

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A robotok nekünk dolgoznak, nem helyettünk appeared first on Műszaki Magazin.

A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.

A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.

MEORGA MSR

Időpont: 2026. április 15.,

Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.

www.meorga.de/wien

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben appeared first on Műszaki Magazin.

A pályázó cégek nemzetközi szakmai és üzleti hálózatok részévé válnak, ami új együttműködések előtt nyitja meg az utat. A közös projektek során a vállalatoknál olyan működési és projektmenedzsment gyakorlatok alakulnak ki, amelyek hosszabb távon erősítik a versenyképességüket.

Az iFood Élelmiszer Klaszter évnyitó rendezvényén az iparági szereplők a digitalizáció, az Ipar 4.0 és a közvetlen európai uniós források lehetőségeiről osztották meg tapasztalataikat. A program egyik kiemelt eseménye az „EU-s projektek belülről – hogyan lesz az ötletből nyertes pályázat, és ez miért jó egy magyar kkv-nek?” című pódiumbeszélgetés volt, ahol Szabó Berta, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter menedzsere saját és kamarai kollégái gyakorlati tapasztalatait osztotta meg.

Az EU-s pályázatok jellemzően nemzetközi konzorciumokban valósulnak meg, ahol több ország vállalatai, kutatóintézetei és szakmai szervezetei dolgoznak együtt. A vállalkozások így olyan nemzetközi szakmai és üzleti hálózat részévé válhatnak, amelyhez egyébként nehéz lenne hozzáférni, vagy amelyet önállóan nehéz lenne kiépíteni.

A kisebb kkv-k gyakran egy nagyobb integrátor vállalat projektjéhez csatlakozva kapcsolódnak be ezekbe a partnerségekbe. Az ilyen projektek nemcsak a kapcsolatrendszert bővítik és a piaci pozíciót erősítik, hanem a sikeres pályázat megvalósítása során a vállalatok működésére is hatással vannak: strukturáltabb folyamatokat, mérhető célokat és teljesítménymutatókat vezetnek be, és erősítik a projektmenedzsment szemléletet a szervezeten belül.

A nemzetközi projektekben való részvétel felkészülést igényel. Fontos, hogy a vállalat rendelkezzen olyan kollégával, aki idegen nyelven – jellemzően angolul – részt tud venni a partneri és konzorciumi egyeztetésekben és a projektmunkában. Már a pályázat beadási szakasza is jelentős időt és odafigyelést igényel. A kezdeti energiabefektetés azonban megtérül: ha a vállalkozás elkészíti a szükséges cég- és szervezeti bemutatókat, technológiai és folyamatleírásokat, valamint projekt- vagy kutatási koncepcióit, a későbbiekben jóval könnyebben tud újabb pályázatokban részt venni.

Egy-egy nemzetközi kutatás-fejlesztési pályázat megnyerésének esélye általában 10% alatt van. Ennek oka egyrészt a nagy verseny, mivel a hazai források csökkenése miatt egyre több szervezet pályázik nemzetközi programokra. Másrészt csak olyan innovációk kaphatnak támogatást, amelyek valóban kiemelkedőek és jelentős hatással bírnak. Ezért érdemes törekedni arra, hogy minél jobban megfeleljünk a pályázat értékelési szempontrendszerének és az esetleges első sikertelenségek után is próbálkozzunk újra.

Egyes közvetlen EU-s források magasabb támogatási intenzitást biztosítanak, miközben az adminisztráció és az elszámolási folyamat folyamatosan egyszerűsödik, a projektmegvalósítás pedig átlátható szabályok és kiszámítható határidők mentén zajlik.

A tapasztalatok szerint sok szervezet a megjelenő pályázati lehetőségekhez igazítja tevékenységét ahelyett, hogy hosszú távú célok mentén tervezne. Ez rövid távon bevételt hozhat, de kockázatos: ha a pályázati források elapadnak, a vállalkozás könnyen piaci bevétel nélkül maradhat. Ezért a pályázatoknak a vállalkozás stratégiáját kell szolgálniuk – nem a pályázathoz kell projektet keresni, hanem a projekthez érdemes megtalálni a megfelelő pályázati forrást. Legoptimálisabb projekt az, amire azt mondja a cég: „pályázat nélkül is megcsináltam volna”.

Gyakorlati tanácsok vállalkozásoknak

Az EU-s pályázatok iránt érdeklődő vállalkozások számára több lépés segítheti a sikeres részvételt:

• Végezzék el először a „házi feladatot”: erősítsék meg szervezetüket, építsenek vállalati kultúrát, és határozzák meg piaci igényekre épülő stratégiájukat. Ehhez keressenek pályázati forrást – ne fordítva.
• Azonosítsák és védjék a vállalkozás kulcsértékeit, akár szellemi tulajdonvédelmi eszközökkel.
• Kapcsolódjanak be a támogató szervezetek hálózatába – például az NKFIH, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, az Enterprise Europe Network vagy a helyi kamarák programjaiba –, és térképezzék fel a számukra releváns pályázati lehetőségeket, kérjenek ezen szervezetektől segítséget (általában díjtalan). A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai várják a megkereséseket a een@pbkik.hu e-mail címen.
• Regisztráljanak nemzetközi partnerkereső platformokra, és kezdjenek aktívan projektpartnereket keresni. Pl. Funding & Tenders, EDF Partner Tool.
• A pályázati folyamatban kevésbé tapasztalt vállalkozások számára a pályázatíró szakértők bevonása is komoly előnyt jelenthet.

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az EU-s projektek világába jó belépési pontot jelenthetnek az úgynevezett cascade funding lehetőségek. Ezek kisebb léptékű, gyorsabban elérhető – gyakran voucher jellegű – támogatások, amelyekkel a vállalkozások első tapasztalatokat szerezhetnek nemzetközi pilot projektekben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hogyan lesz az ötletből nyertes EU-s pályázat? appeared first on Műszaki Magazin.

A tervek között szerepel a megtermelt energia tárolásának megoldása, valamint az e-autó töltőinfrastruktúra bővítése is.

Összesen 350 kVA-os beépített teljesítményű napelemes rendszert alakítottak ki a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalatának zalaegerszegi, MG Zala gyárának tetején. A február elején üzembe helyezett napelemes kiserőmű által megtermelt energiát teljes mértékben a létesítményben használják majd fel.

A projekt előkészítése 2024. utolsó negyedévében indult, a kivitelezés pedig 2025. tavaszán kezdődött el. A fejlesztés keretében összesen 822 darab, egyenként 455 Wp teljesítményű napelem panelt helyeztek el az MG Zala létesítményének tetején. A panel csoportok 4 darab inverterhez csatlakoznak.

A napelemes rendszerek által megtermelt energia mennyisége nagy mértékben függ az időjárástól, de a várakozások szerint a napelemes kiserőmű akár az üzem teljes éves áramszükségletének 60 százalékát is fedezheti.

Nem a mostani beruházás az első jelentős fejlesztés az MG Zalában, ami a fenntartható működés érdekében történt. A Schneider Electric zalaegerszegi gyárában 2023. novembere óta nem használnak gázt, teljesen átálltak az elektromos áram használatára. Ez jól illeszkedik a vállalat globális stratégiájához, amelyben kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság és a megújuló energia arányának növelése. A Schneider Electric zalaegerszegi, Hock János úti létesítményében a fenntarthatósági törekvések keretében az ott keletkező hulladék több mint 99 százalékát újrahasznosítják.

A mostani napelemes fejlesztés keretében egyelőre csak az aktívan megtermelt energia hasznosítására van lehetőség. A további tervek között szerepel a tárolás megoldása is, valamint a napelemes rendszer integrálása a létesítmény energiamenedzsment rendszerébe.

Az MG Zala üzemben kialakított napelemes rendszer támogatja a Schneider Electric e-autó programjának megvalósítását is. A vállalat célkitűzése, hogy 2030-ra csak elektromos járművek legyenek a flottájában. Az MG Zalában jelenleg két töltőállomás biztosítja az e-autók számára a töltési lehetőséget, azonban a következő években további hat töltő telepítését tervezik, amelyeket szintén a napelemes rendszerből látnak majd el árammal.

A Schneider Electric MG Zala üzemében kis- és középáramú megszakítókat gyártanak. A gyárból a magyar mellett főként a francia, spanyol és angol piacra szállítanak termékeket.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Napelemes rendszer a Schneider Electric MG Zala üzemében appeared first on Műszaki Magazin.

Ezt a kedvezőtlen folyamatot az utóbbi évek stagnáló gazdasági növekedése némileg mérsékelte. Ha nincs bővülés, kevesebb új állás nyílik, esetenként a létszámot is csökkenteni kell, ami a mérnököket is érintheti. Előbb-utóbb viszont újra eljön a gazdasági fellendülés időszaka, amely ismét rengeteg jól képzett mérnököt fog igényelni. Azonban az oktatásban részt vevő műszaki – és mérnökhallgatók száma kifejezetten aggasztó tendenciát mutat. 2015 és 2024 között a műszaki és mérnöki területen tanuló hallgatók száma 56 940-ről 39 291-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói létszám a korábbi érték 69 százalékára esett vissza – hívja fel a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke, Dr. Ábrahám László.

A szakember szerint a visszaesésnek több oka is van. Jelentős szerepet játszanak a demográfiai folyamatok, de nem hagyható figyelmen kívül az ösztöndíjjal támogatott szakképzés elszívó ereje sem. Emellett az általános – és középiskolai STEM-oktatás nem megfelelő színvonala is érezteti a hatását.

„A legfrissebb, az Oktatási Hivatal által közölt adatok szerint a gyermekek 22 százaléka funkcionális analfabéta és matematikai készségeik a hétfokozatú skálán csak a második szintet érik el. Ha ezek a tendenciák folytatódnak, még kevesebb lesz az a mérnök, aki képes lenne növelni a vállalatok versenyképességét, új cégeket építeni, illetve a legfejlettebb technológiákat meghonosítani, hogy elmozdulhassunk végre a közepesen fejlett országok csapdájából.”

– mondta Dr. Ábrahám László.

Az EJMSZ elnöke hozzátette, hogy a mérnökképzés „időállandója”, vagyis átfutási ideje hosszú, akár 5–10 év is lehet. Ennek megfelelően már most meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek biztosítják, hogy a jövőben elegendő, jól képzett mérnök álljon rendelkezésre. Ehhez haladéktalanul meg kell erősíteni a közoktatás STEM-területeit és minden iskolában szakköröket kell indítani, hogy a diákok megismerhessék az alkotás örömét, a mérnöki munka világát.

Az oktatásban a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is tudatosan, támogató eszközként kell alkalmazni annak érdekében, hogy a tanulás élményalapúbbá és személyre szabottabbá váljon. Elengedhetetlen, hogy ne a százéves, poroszos módszertannal próbáljuk oktatni a fiatalokat, akik az iskolán kívül már a korszerű digitális megoldások világában nőnek fel és ezen a téren gyakran magabiztosabban mozognak, mint tanáraik. Különösen fontos kérdés a lányok mérnöki pálya felé terelése is. Ha a lányok is a fiúkhoz hasonló arányban választanák ezt a hivatást, az jelentősen enyhíthetné a mérnökhiányt, miközben új szemléletet és értékes kompetenciákat hozhatna erre a ma még jellemzően férfiak által dominált területre.

Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség immár 16 éve dolgozik azon, hogy növekedjen a mérnökök száma Magyarországon. Ennek érdekében számos pályaorientációs programot indít gyermekek és diákok számára. Közéjük tartozik a STEMOvee, a Mérnöki Pályaorientációs Mentorprogram, a Női mérnök leszek, a Házhoz megy a mérnöknő! és a QUIZeSTEM. Továbbá a hasonló célt szolgáló, a szülőket, pedagógusokat megszólító kezdeményezések, mint a Mérnök a vonal végén, az EJMSZ Iskola Díj és a STEMTanársegéd program.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Kevesebb a mérnökhallgató mint tíz éve appeared first on Műszaki Magazin.

A SENTRON elektronikus áramkörvédelmi eszköz (ECPD) ezeket a kihívásokat kezeli. Félvezető-technológia, mikrovezérlők és intelligens algoritmusok kombinációjával kiváltja a hagyományos elektromechanikus védelmi kapcsolókészülékeket, és digitális intelligenciát, valamint átláthatóságot visz a végponti szintre. Ez alapvető szemléletváltást jelent a létesítmény-, érintéselleni-, villámáram-, és tűzvédelem területén.

Átláthatóság, hibadiagnosztika és biztonságos távvezérlés

Az ECPD-készülék, –elektromechanikus társaihoz képest– lényegesen, akár ezerszer gyorsabb lekapcsolást, rendkívül alacsony zárlati áramot és ezáltal hosszabb élettartamot biztosít. Beépített mérési funkciójának köszönhetően valós idejű információt szolgáltat az eszköz állapotáról, illetve az áram- és feszültségértékekről, valamint lehetővé teszi áramvédő-kapcsoló (Fi-relé) funkció automatikus, ciklikus önellenőrzését.

Így az üzemszerűtől eltérő működés időben és megbízhatóan felismerhető, és még a meghibásodás előtt javítható. Kritikus eltérés esetén azonnali távoli beavatkozás indítható, ami felgyorsítja a hibaelhárítást. Korábban egy leoldott megszakító esetén ugyanis hiába értesült az üzemeltető a hiba tényéről, nem kapott információt annak okáról, és nem tudta távolról elhárítani azt. Helyszíni vizsgálatra volt szükség, hogy eldöntsék, valódi zárlatról, átmeneti túláramról vagy téves leoldásról van-e szó. Ez felesleges kiszállásokat, állásidőt és termeléskiesést eredményezett.

Az új kommunikációképes védelmi készülék folyamatos távfelügyeletet, hibadiagnosztikát és biztonságos távoli visszakapcsolást tesz lehetővé, megváltoztatva a távoli létesítmények karbantartásának módját.

Multifunkcionális, helytakarékos és fenntartható

A SENTRON ECPD egyetlen készülékben egyesíti akár 10 hagyományos eszköz funkcióit –például a kismegszakítót, hibaáramvédő kapcsolót, mérőeszközt, áramfigyelő relét, a diagnosztikai modult, valamint a távfelügyeleti és távkapcsolási funkciókat–, így egyszerre biztosít védelmet, mérési adatokat és digitális felügyeletet az elosztórendszerben.

Ezáltal 80 százalékkal kevesebb elektronikai-, 90 százalékkal kevesebb fém- és műanyag-alapanyag felhasználásával készül, kompakt kialakításának köszönhetően pedig 80 százalékkal kisebb a helyigénye, mint más, hasonló eszközök együttes használata esetén.

Az ECPD ezért ideális az olyan alkalmazásokhoz, amelyek gyors válaszidőt, távfelügyeletet és helymegtakarítást igényelnek. Ilyenek például a magas fokú automatizálással vagy sok fogyasztóval rendelkező épületek (pl. irodaházak), a nagy kapacitív terhelésű berendezések, amelyeknél jelentős bekapcsolási áramcsúcsok keletkezhetnek (pl. LED-falak és reklámkijelzők), vagy ahol komoly költségmegtakarítás érhető el a kábelezés csökkentésével és a telepítés egyszerűsítésével (pl. nagy parkolóházak, alagutak).

Következő generáció: integrált hibaáram-védelem és háromfázisú változat

A hazai piacon már elérhető alapeszköz mellett a Siemens bejelentette a SENTRON ECPD készülékek bővített változatát, ami integrált hibaáram-felügyeleti (RCM) funkcióval fog érkezni. A készülék így 0-24 órában monitorozni tudja majd a szivárgó áramot, így az elektromos hibák üzemszünet nélkül, korai szakaszban felismerhetőek, megvédve az értékes berendezéseket. A megoldás különösen hasznos olyan rendszerekben, ahol magasak a biztonsági és rendelkezésre állási követelmények, például adatközpontokban, gyógyszer- és vegyipari alkalmazásokban vagy világítási rendszerekben.

A 400 V-os rendszerekhez (400V/32A/50 Hz) egy háromfázisú ECPD-változatot is bevezetni tervez a technológiai vállalat. Ezt a verziót olyan alkalmazásokra optimalizálják, mint a szállítószalagok, liftek, hőszivattyúk, klímaberendezések vagy a szünetmentes tápegységek (UPS rendszerek) energiaellátása.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Tíz az egyben áramkörvédelmi eszköz érkezett appeared first on Műszaki Magazin.

A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontokban már a 100 kW (kilowatt) feletti rack szintű teljesítménysűrűség is átlagosnak minősül, 2030-ra pedig ez az érték meghaladhatja az 1 megawattot is. Ez új megoldást igényel az energiaelosztás, a hűtés és a hővisszanyerés területén.

Az adatközpontok hatékonyabb villamosenergia-elosztása érdekében ezért a Siemens és a rack szekrények globális beszállítója, a Friedhelm Loh Group-hoz tartozó Rittal vállalat stratégiai partnerséget jelentett be. Az együttműködés célja egy egységesített infrastruktúra bevezetése. Ezáltal felgyorsulhat a nagy teljesítményű adatközpontok építése, csökkenthető a rendszerek a számítási ideje (time-to-compute), valamint kezelhető az AI-alkalmazások által generált, gyorsan növekvő teljesítménysűrűség.

A partnerség keretében elsőként egy olyan megoldást mutattak be, ami a hagyományos, központi energiaelosztás helyett a szervereknek és az adattárolóknak otthont adó, ún. „white space” részen kap helyet az adatközpontban. Azaz a komponenseket egy dedikált tápszekrénybe („sidecar”) integrálják, ami közvetlenül látja el a szerver rackeket energiával.

Ez a koncepció egyszerű, szabványosított és skálázható energiaellátást biztosít a berendezések számára, csökkentve az energiaveszteséget, és leegyszerűsítve a későbbi bővítéseket. A nyílt iparági szabványokra, valamint a Rittal és a Siemens bevált technológiáira épülő moduláris megoldás gyorsan telepíthető, miközben magas rendelkezésre állást és megbízható működést tesz lehetővé.

Az együttműködés keretében egy szabványosított kisfeszültségű elosztórendszer, valamint az üzemi és személyi biztonságot növelő megoldások fejlesztését tervezik, a jövőben pedig akár további iparágakra és alkalmazási területekre is kiterjeszthetik.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Új sztenderd segítheti az AI-adatközpontok áramellátását appeared first on Műszaki Magazin.

Azt tapasztaltuk, hogy a látogatók idén különösen céltudatosan érkeztek: konkrét automatizálási feladatokra, problémákra kerestek megoldást, illetve új üzleti kapcsolatokat és technológiai partnereket kerestek. A rendezvény iránti kiemelt érdeklődést jól jelzi, hogy több mint 500 szakmai látogató regisztrált az eseményre.

2024 óta társkiállítóként veszünk részt a Fanuc rendezvényein, idén is látványos és gyakorlati bemutatókkal készültünk. Kiemelt figyelmet kapott az SMC energiamegtakarítást célzó stratégiája is. A 4 Bar Factory kezdeményezés keretében több innovatív termékünket is bemutattuk, köztük az AMS – Air Management System intelligens levegőmenedzsment megoldást, az EX600 Wireless vezeték nélküli ipari kommunikációs termékcsaládot, amelyek mind a hatékonyabb, költségtudatos és fenntarthatóbb üzemeltetést szolgálják. Kampányunk üzenete —

„Változtasd meg a nyomást a jövő megváltoztatása érdekében”

— jól tükrözte az SMC elkötelezettségét az energiahatékony automatizálási technológiák iránt.

Emellett robotos termékeket, megfogókat, robotos megoldások mutattunk be a látogatóknak. A robotra szerelt elektromos párhuzammegfogó (LEHR32K2-50A-051-E) és az arra illesztett elasztikus, rugalmas ujjmegfogó (MH‑X7654) jól demonstrálta, hogyan kezelhetők biztonságosan különböző alakú és anyagú tárgyak – akár az élelmiszeriparban is. Az élő demonstráció során a robot változatos termékeket emelt és pakolt, így a látogatók működés közben láthatták az SMC robotperifériák sokoldalúságát.

Az idei Robot Karnevál rendkívül sikeresnek bizonyult: magas szakmai színvonal, tudatos látogatói jelenlét és inspiráló technológiai megoldások jellemezték, amelyekhez az SMC Hungary Kft. idén is aktívan hozzájárult.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben. 

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Energiamegtakarító stratégia appeared first on Műszaki Magazin.

A rendszer „bin picking” ipari automatizálási eljárással, 3D szkenner segítségével azonosítja és veszi fel a ládában található ömlesztett termékeket. A vizsgálat során ellenőrzi a persely és az O-gyűrű jelenlétét, valamint az O-gyűrű megfelelő pozícióját és esetleges kilógását. Az ellenőrzés eredménye alapján a robot a termékeket két csoportra válogatja: a megfelelő darabokat és a selejteseket, majd azokat külön ládákba helyezi.

Kiállítóként a Robot Karnevált rendkívül inspiráló és hiánypótló eseménynek éltük meg, ahol kifejezetten nagy érdeklődés mellett mutattuk be a legújabb saját fejlesztésű robotos válogatócellánkat. A rendezvény során lehetőségünk nyílt inspiráló szakmai beszélgetésekre a jövő gyártástechnológiájáról, miközben a látogatók működés közben, testközelből láthatták új válogatógépünk precíz és megbízható működését, így a technológia valódi gyakorlati értéke azonnal átélhetővé vált.

A Robot Karneválról itt olvashat bővebben.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Robotos válogatócella appeared first on Műszaki Magazin.

A nappali időszakban 35 százalékos, míg éjszaka 50 százalékos energiamegtakarítást értek el a Sant Joan de Déu Gyermekkórház szülészeti osztályán a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric SpaceLogic KNX energiamenedzsment és automatizálási megoldásának bevezetésével. Ez az eredmény annak fényében különösen fontos az intézmény számára, hogy a kórház energiaköltségei 2022-ben 400 ezer euróról 1,2 millió euróra emelkedtek. Az energiaárak azóta is ingadoznak, ami arra ösztönözte a kórház vezetését, hogy a felhasználás optimalizálása, valamint a karbonlábnyom csökkentése érdekében új energiamenedzsment rendszert vezessen be.

A Sant Joan de Déu, Spanyolország első gyermekkórháza, és 1867-es alapítása óta úttörő szerepet tölt be a nők, kisgyermekek és serdülők átfogó ellátásában. Az intézmény Európa egyik legfontosabb és technológiailag legfejlettebb gyermekgyógyászati központja.

A fejlesztés során egy fontos szempontot is figyelembe kellett venni: a Sant Joan de Déu már rendelkezik egy saját fejlesztésű, Cortex nevű irányítási rendszerrel, amely a betegek állapotát, az épületkihasználtságot és az energiafogyasztást is nyomon követi. Az új megoldásnak ezért zökkenőmentesen kellett illeszkednie a meglévő rendszer fejlett automatizációs képességeihez, biztosítva a magas szintű komfortérzetet és ellátást.

A SpaceLogic KNX intuitív, nyomógombos vezérlésével a szülészeti osztályon tartózkodók szabályozhatják szobájuk világítását, redőnyeit és hőmérsékletét. A „Dynamic Labelling” megoldással ellátott SpaceLogic KNX nyomógomb az ágy mellől is könnyen kezelhető. A SpaceLogic emellett az épületüzemeltetési csapat számára is hasznos információkat nyújt az energiafelhasználás további optimalizálására, miközben zökkenőmentes az integrációja a Cortex rendszerrel.

„Egy hét alatt képesek voltunk javaslatot készíteni a Sant Joan de Déu számára a SpaceLogic KNX használatának megkezdésére. Egyórányi telepítési munkával pedig integráltuk a SpaceLogic KNX-et a Cortex rendszerrel. Az ilyen gördülékeny telepítések jól mutatják ügyfeleinknek, milyen egyszerű kompromisszumok nélkül is mérhető eredményeket elérni. Hosszú és eredményes együttműködésre számítunk a Sant Joan de Déu Kórházzal” – mondta el Ignacio de Ros, a Schneider Electric „Home and Small Building Automation” üzletága EcoXpert partnere, valamint az Albo de Ros Canto Engineering társalapítója.

„A világ minden tájáról érkeznek hozzánk betegek kezelésre, és folyamatosan olyan megoldásokba fektetünk, amelyek tovább javítják az ellátás színvonalát. A SpaceLogic KNX nagyobb kontrollt ad pácienseinknek saját szobájuk és személyes komfortérzetük felett. A jövőben a Schneider Electric-kel együttműködve azt tervezzük, hogy a SpaceLogic KNX rendszert az egész kórházban bevezetjük” – jelezte Juan Antonio Rivas, a Sant Joan de Déu létesítményüzemeltetési vezetője.

A kórház az energiafelügyelet teljes intézményre történő kiterjesztése mellett a rendszer rugalmasságát más célokra is hasznosítaná: a tervek szerint egyes közösségi terekben animált fényjátékokat jelenítenének meg, hogy barátságosabb környezetet teremtsenek a legfiatalabb betegek számára.

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A Schneider Electric megoldásaival zuhanhatnak a kórházi energiaköltségek appeared first on Műszaki Magazin.

A díj célja, hogy az ipari innovációk közül kiemelje azokat a fejlesztéseket, amelyek valódi hozzáadott értéket kínálnak a felhasználók számára. Az elmúlt években a kezdeményezés az iparág egyik legjelentősebb innovációs platformjává vált.

Napjainkban az ipar minden eddiginél nagyobb mértékben igényli az új megközelítéseket és innovatív megoldásokat, hogy megfeleljen a jelen és a jövő kihívásainak. A kérdés azonban mindig ugyanaz: mely fejlesztések emelkednek ki valóban a mezőnyből, és melyek nyújtanak tényleges üzleti és technológiai előnyt?

A Best of Industry Award pontosan ezekre a kérdésekre ad választ: évente kiválasztja és díjazza az ipar „legjobbjainak legjobbjait”.

A pályázat minden olyan vállalat számára nyitott, amely a közelmúltban új vagy továbbfejlesztett megoldást vezetett be a piacra. A díj különböző iparágakat lefed – többek között a gépgyártást, a folyamatipart, a labor- és orvostechnikát, valamint az autóipart.

A jelentkezés menete

A vállalatok online jelentkezhetnek a Best of Industry Award díjra. A pályázat benyújtása egy digitális felületen történik, ahol a jelentkezőknek részletesen be kell mutatniuk az adott innovációt vagy terméket.

A nevezés során többek között az alábbi információkat kell megadni:

• a termék vagy megoldás leírása,
• a műszaki újdonságtartalom és innovációs szint,
• a gyakorlati alkalmazás és felhasználói előnyök,
• valamint az ipari relevancia és piaci jelentőség.

A beérkezett pályázatokat először egy szakmai előszűrésnek vetik alá. Ezt követően a kiválasztott jelöltek bekerülnek egy nyilvános online szavazási szakaszba, ahol az iparági közönség dönt arról, kik kerüljenek a döntőbe.

A végső értékelést egy szakértői zsűri végzi, amely figyelembe veszi:

• az innováció műszaki színvonalát,
• a gazdasági hasznosságot,
• valamint a gyakorlati alkalmazhatóságot.

A nyerteseket kategóriánként hirdetik ki, és hivatalos keretek között díjazzák.

Jelentkezési határidő: 2026. június 28.

Bővebb információ: www.bestofindustry.de/bewerbung

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Az ipar legjobbjait keressük! appeared first on Műszaki Magazin.

A feladat: olyan reaktorrendszerek megvalósítása, amelyek mezőgazdasági és szerves hulladékokból fosszilis energiahordozóként és alapanyagként használható szénhidrogén-frakciók kinyerésére alkalmasak, a körforgásos gazdaság keretein belül. A projektet a Siemens Zrt. a 2025-ös év inspiráló ipari projektjei közé választotta.

Mi volt a fejlesztés motivációja és a megrendelés háttere?

P.G.: Szerencsések voltunk, hiszen több mint kétévtizedes tapasztalattal, valamint a megfelelő referenciákkal és installált bázissal rendelkeztünk ahhoz, hogy a léptékhatás törvénye alapján megvalósíthassuk az első nem laborméretű, hanem ipari szintű „mini” technológiákat. Régóta dolgozunk K+F területen, és vegyipari oktatóberendezések gyártásában is elég erősek vagyunk, hiszen mi készítettük a MOL Petrolkémia Zrt. vegyipari műveletek tanlaborját 13 technológiával. A megrendelőnk a Pannon Egyetemen működő MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék volt. Hatalmas élmény volt kutatókkal együttműködni a technológiák kialakítása, megtervezése folyamán, és látni azt, amikor a beüzemelést követően elkezdték használni, és az elvárásaiknak, szimulációs modelljeiknek megfelelő vagy ahhoz közeli eredményekkel zárultak a kísérletek.

Milyen új lehetőségeket teremt a fejlesztés?

P.G.: A kérdésre több nézőpontból adnék választ: az egyetem számára lehetőséget teremt ipari technológiai alapú kutatások, fejlesztések megvalósítására. Ezen fejlesztések eredményeként pedig várhatóan másként lehet majd gondolni ezekre a hulladékokra, amelyek a megfelelő folyamatokat követően kisebb szénatomszámú, már nem polimer állapotú anyagként újra alapanyaggá válnak, és más gyártási folyamatokban vagy újrahasznosított fosszilis tüzelőanyagként folytatják körforgásukat. A tanszéki eredmények tették lehetővé, hogy Közép-Európa legnagyobb olajipari vállalata, a MOL ültethesse át a gyakorlatba mindezt, ami a MOHU integrációjával korlátlan alapanyagforrást és állandóan megújuló körforgást jelent. Ennek eredményeként a műanyag zacskókra, a csomagolóanyagokra, fóliákra, műanyag edényekre stb. talán más szemmel fogunk tekinteni.

A PGB Engineering Kft. szempontjából hihetetlen tapasztalatot és referenciát jelent a projekt. Természetesen azt sem téveszthetjük szem elől, hogy ez egyértelműen belépési lehetőség a kutatási piacra, nagyon komoly installált bázissal, hiszen 5 technológiát foglal magában a projekt:

• Termikus-katalitikus reaktorrendszer(P_max = 100 bar, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Vízgőzös pirolízis-reaktorrendszer(T_max = 1 000 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Műanyagkrakkoló reaktorrendszer(4 db reaktort foglal magában, T_max = 650 °C, robbanásbiztos kivitelben),
• Méretnövelt tenzides reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában),
• Elgázosító reaktorrendszer(3 db reaktort foglal magában, T_max = 950 °C, robbanásbiztos kivitelben).

Miként valósították meg a fejlesztést?

P.G.: Egy ilyen projekt hosszú tervezési folyamat eredménye; 10–12 hónapig tartott a tervezés. Ennek az első szakasza az igényfelmérés volt. Teljesen természetes, hogy egy kutató olyan berendezést szeretne használni, ami multifunkcionálisan mindenre alkalmas, ezért első körben ennek a határait kellett meghatároznunk és lefixálnunk. Ezt követte a tervezés második lépcsője: a környezet és az épület adottságainak figyelembevételével történő kalkuláció, hiszen be kell férniük a technológiáknak, emellett karbantarthatónak és hozzáférhetőnek kell lenniük egy nem erre a célra tervezett épületrészben. Természetesen a projekt részét képezte ennek a komplett újratervezése, a megfelelő elszívások, energetikai alrendszerek és egyebek kialakítása. Mint minden projektünk esetében, itt is a terveket egy tervzsűri bírálta el, és az elfogadást követően indulhatott az anyagbeszerzés és a gyártás. Ez a folyamat újabb 12–14 hónapot vett igénybe. Közel 100 ember dolgozott a feladaton, ami szintén komoly kihívás elé állított minket, kezdve a logisztikától az épületen belüli daruzáson át a komplett installáción a végső takarításig.

Milyen Siemens eszközöket alkalmaztak, és milyen feladatokra?

P.G.: A villamos irányítástechnikai rész kialakításában alkalmaztuk a Siemens-eszközöket. A reaktorok vezérlését két SIMATIC S7-1500 PLC-konfiguráció látja el, amelyhez a reaktorokon elhelyezett hat darab Siemens robbanásbiztos kivitelű, rozsdamentes acél szekrényben SIMATIC ET200 állomások találhatók; ezek közvetlenül képesek a gyújtószikramentesen leválasztott mérési jeleket fogadni. A szivattyúkat és ventilátorokat SINAMICS G120 típusú frekvenciaváltók vezérlik. A villamos fűtéseket SIRIUS 3RF szilárdtest relék kapcsolják, a technológiai nyomásokat SITRANS P220 robbanásbiztos kivitelű nyomástávadók mérik. Az alapanyag-adagolást SIWAREX WP321 gyújtószikramentes mérlegrendszer biztosítja. Az irányítástechnika kommunikációs gerincét PROFINET hálózat szolgáltatja, amelyhez Siemens SCALANCE XB hálózati kapcsolókat alkalmaztunk. A PROFINET kiépítéséhez Siemens ipari Ethernet-kábelt és fém kialakítású RJ45-csatlakozókat használtunk. A számok tükrében a projekt Siemens-vonatkozású irányítástechnikai része: gyújtószikramentes körök száma: 448; frekvenciaváltós hajtások száma: 17; villamos fűtések száma: 53; PID-szabályozókörök száma: 50; PROFINET-állomások száma: 37. Az energiaelosztás 24 voltos egyenáramú rendszerét Siemens SITOP PSU tápegységek és PSE biztonsági modulok biztosítják.

Mik a következő lépések a projekt kapcsán?

P.G.: A Pannon Egyetemen a MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszék folyamatosan folytatja a kísérleteket, amelyek eredményeként kialakítják az utat a valós körforgásos gazdaság irányába. A PGB Engineering támogatja az egyetemet és a kutatást, segítséget nyújt a berendezések tisztítása és karbantartása kapcsán.

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post Hulladékból üzemanyag appeared first on Műszaki Magazin.

A Deloitte Tech Trends 2026 kutatása szerint az AI alapjaiban alakítja át a vállalatok működését, jóval túlmutatva az egyszerű rendszerfrissítéseken.

A mesterséges intelligencia gyors fejlődése komoly kihívás elé állítja a hagyományos IT-struktúrák üzemeltetőit. A Deloitte friss, Tech Trends 2026 felmérésében a megkérdezett technológiai vezetők 78 százaléka arra számít, hogy öt éven belül AI-ügynökök jelennek meg az architektúratervezési folyamatokban, ami sürgetővé teszi az IT-működés átalakítását.

A változás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy újragondolják a technológiai csapatok felépítését, működését és irányítását. Csak így válhatnak képessé arra, hogy az AI-megoldásokat valóban széleskörűen tudják alkalmazni.

Nem csupán új eszközök bevezetéséről van szó. A cél egy hatékonyabb, gyorsabb és AI-jal támogatott működés.

„Azt, hogy a vállalatok elkötelezettek a változás mellett, a beruházások növekvő volumene is jelzi. A szervezetek 64 százaléka tervezi növelni az AI-ra fordított kiadásait a következő két évben. A technológiai költségvetésen belül az AI-ra jutó arány átlagosan 8 százalékról 13 százalékra emelkedhet. Ez jól mutatja, hogy az AI a kísérleti szakaszból stratégiai prioritássá válik”

– mondta Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció csapatának közép-európai vezetője.

Az AI alkalmazása nemcsak a technológiát, hanem a munkaerőt is átalakítja, a fókusz azonban a képességek bővítésén és a specializáción van, nem pedig a munkahelyek megszüntetésén. A technológiai vezetők közel 70 százaléka tervezi csapatai bővítését a generatív AI megjelenése miatt.

Új szerepkörök jelennek meg, például az ember–AI együttműködési tervezők vagy az AI-architektek. Ezek a pozíciók jól mutatják, hogy egyre nagyobb az igény az AI-megoldások tervezéséhez, irányításához és skálázásához szükséges speciális szakértelemre.

„Az AI lehetővé teszi az úgynevezett autonóm csapatok kialakulását – olyan csapatokét, ahol nem szükséges minden területen mély szakértelem. Az AI képes áthidalni a tudásbeli hiányosságokat, és kiterjeszteni a csapatok képességeit. A jelenlegi AI-technológiák már most is jelentős lehetőségeket kínálnak, ezért a szoftverfejlesztőknek és vezetőknek nincs okuk halogatni az alkalmazásukat”

– tette hozzá Kiss Dániel.

Hogyan építhető fel a jövő technológiai szervezete?

A felmérésben megkérdezett vezetők szerint a vállalatok többségénél már aktívan zajlik a technológiai működési modellek átalakítása, csak kevés szervezet számolt be arról, hogy nincs jelentős változás.

Az egyik fő fókuszterület az alapinfrastruktúra modernizációja az AI bevezetésének támogatására. A valódi modernizáció azonban túlmutat a technológiai frissítéseken. A cél az üzleti problémák hatékonyabb megoldása, miközben a működés gyorsabbá és rugalmasabbá válik.

A jövőbiztos, AI-vezérelt vállalatok új architektúra-megközelítéseket is alkalmaznak. Sok szervezet már kísérletezik AI-jal támogatott vállalati architektúrával, amely a modularitásra és az átláthatóságra épül.

Ezek az elvek segítik a komplex rendszerek jobb áttekinthetőségét, a teljesítmény optimalizálását és a folyamatos alkalmazkodást az üzleti és technológiai változásokhoz. Az AI korszakában az irányításnak egyensúlyt kell teremtenie a gyorsaság és a kockázatkezelés között. A hatékony irányítási struktúrák egyre inkább a rendszerek architektúrájába és működésébe épülnek be.

„Egyre több szervezetnél látjuk, hogy az irányítás már nem utólagos kontrollként jelenik meg, hanem az AI-alapú architektúrák és folyamatok szerves részévé válik. Így a vállalatok gyorsabban haladhatnak előre, miközben megőrzik az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a bizalmat”

– tette hozzá Szathmáry András, a Deloitte Technológiai Stratégia és Transzformáció igazgatója.

A CIO szerepének átalakulása

A CIO (Chief Information Officer, informatikai vezető) szerepe is jelentősen átalakul. A technológiai stratégából egyre inkább az AI-megoldások „nagykövetévé” és a vállalati szintű együttműködés koordinátorává válik.

A CIO-k 70 százaléka a generatív AI kapcsán elsődleges feladatának az implementációt vagy az evangelizációt tartja, vagyis a technológia és az üzleti stratégia szorosabb összekapcsolását.

Ez az új szerep a CIO-kat a változás kulcsfontosságú vezetőivé és egyben felelős kapuőreivé teszi az AI-korszakban.

Ahogy az AI tovább formálja a technológiai környezetet, a szervezeteknek folyamatos fejlődési szemléletre van szükségük. Az úgynevezett „always beta” megközelítés – vagyis a folyamatos fejlesztés – a jövő technológiai szervezeteinek egyik alapelve lehet.

A siker kulcsa abban rejlik, hogy a vállalatok képesek összehangolni az emberi kreativitást a gépi intelligenciával. Ez teremtheti meg az innovációt és a versenyelőnyt eddig nem látott sebességgel.

A témáról részletesen a Deloitte Insights tanulmánya ad további részleteket: https://www.deloitte.com/us/en/insights/topics/technology-management/tech-trends/2026/ai-future-it-function.html

Ha feliratkozik a Műszaki Magazin Hírlevelére, sosem marad le a híreinkről! További friss híreket talál a Műszaki Magazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

The post A jövő informatikája új alapokra épül appeared first on Műszaki Magazin.