Az elérhető terület nem biztos, hogy elegendő a kereslet kielégítésére.

A legtöbb közép- és kelet-európai (KKE) gazdaságban gyorsabb volt a COVID utáni fellendülés, mint a nyugati uniós tagországokban – különösen Lengyelország, Magyarország, Románia és a balti államok teljesítettek jól. A globális inflációs nyomás, a magasabb kamatlábak, az ellátási láncok problémái, valamint a lehetséges kínai recesszió azonban a világ más részeiből érkező tőkeáramlásnak való kitettség okán 2022 második felében hatással lehet a közép- és kelet-európai gazdaságokra – derül ki a Colliers legújabb, CEE Investment Scene H1 2022 című jelentéséből.

“A 2022 első félévére vonatkozó, kb. 5,3 milliárd euróval a kelet-közép-európai volumen 8,5%-kal nőtt éves szinten. Az első negyedévben meglehetősen erős aktivitást regisztráltak, a második negyedévben pedig ismét lassulás volt tapasztalható. Nagy volumenű volt az “M&A tranzakciós” tevékenység állományvásárlás vagy -átruházás révén, de a számokban ezek nem jelennek meg. A Colliers becslése szerint az év végi volumenek 2022-ben 9,0 és 10,0 milliárd euró között várhatók”

– mondta Kevin Turpin, a Colliers közép- és kelet-európai regionális tőkepiaci igazgatója.

A közép- és kelet-európai régió befektetési volumenének növekedési ütemei

Lengyelország 56%-os részesedést ért el a 2022. első félévi volumenből, amelyet Csehország és Magyarország követ 16, illetve 12%-kal, sorrendben. A befektetők továbbra is óvatosak, tekintettel a geopolitikai és gazdasági hangulatra, a megnövekedett finanszírozási költségekre és a várható árképzési változásokra, amelyek várhatóan 2022 második felében realizálódnak majd.

A közép- és kelet-európai régió változásai, szektorok szerint

2022 első felében az irodai szektor dominált, Lengyelországban pedig különösen erős aktivitást regisztráltak. Ezt követte a kiskereskedelem, a Tesco és az EPP portfóliók teljes eladásának, vagy részvényeladásának köszönhetően. A logisztikai- és a lakóingatlanok iránt továbbra is nagy a kereslet, de visszafogja azt a rendelkezésre álló kínálat szűkössége.

A közép- és kelet-európai régió változásai, a befektetők eredete szerint

Az első félévben a közép-kelet-európai, belföldi tőke volt a legaktívabb, az összvolumenből 40%-os részesedéssel. Különösen a cseh és a magyar tőke volt továbbra is meghatározó, a teljes regionális volumen 20, illetve 11%-ával, sorrendben. Ezt követte az észak-amerikai (25%) és az európai tőke (21%). A dél-afrikai tőke is aktívabb volt az elmúlt hónapokban, míg az ázsiai tőke, jellemzően a kínai és a dél-koreai, idén eddig meglehetősen csendes volt.

“A befektetők jelenleg összetett piaccal szembesülnek, tekintettel az ukrajnai háború viszonylagos földrajzi közelségére és annak tágabb értelemben vett, az üzemanyagokra, az energiahordozókra és az ellátási láncok további zavaraira gyakorolt hatásaira, valamint a nem túl pozitív makrogazdasági és geopolitikai tendenciák kialakulására. Mindezek mellett, ezek nem kizáró kihívások a közép- és kelet-európai régió, vagy annak egyes országai számára – a lehetőségeket ennek megfelelően kell mérlegelni”

– tette hozzá Kevin.