Az Alstom, a fenntartható mobilitási megoldások globális piacvezetője, a magyar mobilitási piac egyik meghatározó foglalkoztatója és gyártóvállalata, szándéknyilatkozatot írt alá a MOL-lal, a vezető olaj- és gázipari vállalattal a hidrogéntechnológia alkalmazásának vizsgálatára a hazai vasúti közlekedésben.
A szándéknyilatkozattal a felek jelentős lépést tettek a magyar vasúthálózat dekarbonizációjának irányába. Az évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelő és hasznosító MOL-csoport üzleti és technológiai kompetenciáira építve vállal kulcsszerepet a zöld, alternatív üzemanyagok ellátásában.
A glasgow-i COP26 konferencián lefektetett irányelvek értelmében minden országnak fel kell gyorsítania azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2 fok alatt tartható a globális felmelegedés. Az EU 2030-as klíma céljai változatlanok: az üvegházhatású gázok kibocsátását 55 százalékkal kell csökkenteni 1990-hez képest, 2050-re pedig el kell érnünk a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. Az olyan hidrogénüzemű vonatok, mint az Alstom által gyártott Coradia iLint, amely a világon az első hidrogén meghajtású motorvonat, kibocsátásmentes alternatívát kínálnak a nem villamosított vonalakon.
Magyarország vezető szerepet kíván betölteni a karbonsemleges működésre történő átállásban, ezért a Nemzeti Hidrogén Stratégia részeként vizsgálja a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben.
„A Coradia iLint megépítésével az Alstom bebizonyította, hogy a hidrogéntechnológia költséghatékony és környezetbarát alternatívát jelent a vasút számára. A jelenlegi együttműködéssel az a célunk, hogy megosszuk tapasztalatainkat az új technológia üzemeltetésével és műszaki vonatkozásaival kapcsolatban, hozzásegítve Magyarország vasúti közlekedését egy új korszak, a nettó zéró kibocsátás korának megkezdéséhez”
– mondta Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungária Zrt. vezérigazgatója.
„Műszaki tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hidrogénmeghajtású vonatok megbízható, tiszta és gazdaságos megoldást jelentenek a vasúti ipar számára”.
„A MOL-csoport elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, és kiemelt stratégiai célkitűzése, hogy 2050-re karbonsemlegessé tegye a működését. Jelenleg évente csaknem 150.000 tonna hidrogént termelünk, így rengeteg tapasztalatot szereztünk az energiaforrás ipari célú felhasználásában. Eljött az idő arra is, hogy – összhangban a szabályozói környezet és a fogyasztók elvárásaival – felkészüljünk az alacsonyabb karbonintenzitású hidrogén előállítására, és a mobilitás területén is kamatoztassuk a tudásunkat”
– mondta Szabó Gabriel, a MOL-csoport Downstream ügyvezető igazgatója.
„A hazai vasútipar legnagyobb üzemanyag-beszállítójaként örömmel egyesítjük erőinket az Alstommal. Ez az együttműködés lehetővé teszi, hogy az egyik legfenntarthatóbb mobilitási szolgáltatásban, a vasúti közlekedésben is megvizsgáljuk a hidrogén-ellátás, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeit”
– tette hozzá.
A világon elsőként az Alstom épített hidrogénmeghajtású, üzemanyagcellás vonatot, a Coradia iLint-et, amelyet 2018 szeptemberében a német piacon mutattak be. Németországban és Ausztriában üzemelő Coradia iLint vonatok már több mint 200.000 km-t tettek meg úgy, hogy egyetlen gramm CO2-t sem bocsátottak ki, Hollandiában pedig sikeresen tesztelték őket. Az Alstom hidrogéntechnológiáját már az SNCF (Franciaország) és az NFM (Olaszország) is megvásárolta.
A hidrogénüzemű Coradia iLint vonatok olyan, alapvetően elektromos motorvonatok, amelyek hidrogénnel táplált üzemanyagcellával, a vonat fedélzetén saját maguk számára állítják elő a működésükhöz szükséges villamos energiát. A vonat elsődleges energiaforrása a hidrogén, az oxigént pedig a levegőből nyerik, az üzemanyagcella belsejében ég el a hidrogén, a melléktermék pedig csupán gőz és víz. A vonat fékezési energiáját egy vontató akkumulátor tárolja, ami rásegít a gyorsításra és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energiamenedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energiafelhasználását és a pálya sajátosságait, a lejtőket és emelkedőket is figyelembe véve, így a jármű hatótávolsága akár az 1000 km-t is eléri. A hidrogénüzemű vonat kizárólag vizet bocsát ki és nem termel semmilyen káros anyagot vagy gázokat. Az üzemeltetéséhez hidrogén-töltőállomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakítása érdekében az Alstom együttműködést alakított ki olyan olaj- és gázipari társaságokkal, mint a német Linde vagy a lengyel Orlen.
Magyarország az Alstom több mint 7000 főt foglalkoztató Közép- és Kelet-Európai (CEE) klaszterének része, ahol 9 országban gyártó-, további 8 országban pedig kereskedelmi képviselettel van jelen. Az Alstom 660 főt foglalkoztat Magyarországon; Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, a vasúti forgóváz kereteket gyártó mátranováki gyára pedig Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója. Az Alstom mindemellett a BKV egyik legnagyobb beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki. A vállalat szállította a budapesti 4-es metróvonal, Közép-Kelet-Európa első teljesen automatizált metróvonalának vezető nélküli járműveit is. Mindemellett a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdony is jól ismert jármű a magyar vasúton.
