Etikai határvonalakat húzott a Bosch a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kapcsolatban.
A cég olyan vállalati irányelveket fogalmazott meg a mesterséges intelligencia alkalmazására, amely az embert helyezi a döntések középpontjába.
Bizalom – A vállalat kötelező belső irányelvekben szabályozza, hogyan lehet termékeiben az MI-t használni. A Bosch MI etikai kódexének alapelve, hogy az MI-alapú döntéseket mindig az emberek ellenőrzik.
„A mesterséges intelligenciának az embereket kell szolgálnia. MI etikai kódexünk egyértelmű iránymutatást ad munkatársainknak az intelligens termékek fejlesztése során”
– hangsúlyozta Berlinben Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke a vállalat éves IoT-konferenciája, a Bosch ConnectedWorld (BCW) megnyitóján.
„Az a célunk, hogy az emberek megbízzanak az MI-alapú termékeinkben.”
A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú technológia a Bosch számára. A vállalat célja, hogy 2025-re minden terméke mesterséges intelligencia alapú legyen vagy annak segítségével fejlesszenek, illetve gyártsanak mindent. A Bosch célja, hogy az MI-termékei biztonságosak és érthetőek legyenek.
„Ha a mesterséges intelligencia egyfajta „fekete doboz”, az emberek nem bíznak benne, márpedig a bizalom meghatározó jelentőségű a hálózatba kapcsolt világban”
– mondta Michael Bolle, a Bosch digitális és technológiai igazgatója (CDO/CTO). A Bosch célja, hogy megbízható MI-alapú termékeket kínáljon. Etikai kódexe a vállalat „Életre tervezve” mottóján alapul, amely a folyamatos innovációra törekvést társadalmi felelősségvállalással ötvözi. A következő két év során a Bosch húszezer munkatársát képezi a mesterséges intelligencia alkalmazására, az oktatási programnak pedig része lesz a Bosch MI etikai kódexe is, amely a technológia felelősségteljes használatára ösztönöz.
Óriási lehetőség
A mesterséges intelligencia a haladás és a növekedés globális hajtóereje. A PricewaterhouseCoopers (PwC) előrejelzése szerint a mesterséges intelligencia 2030-ig Kínában 26, Észak-Amerikában 14, Európában pedig mintegy 10 százalékkal növeli a bruttó hazai összterméket (GDP). Az MI segíthet napjaink kihívásaiban – például az éghajlatvédelmi intézkedések esetén – és az eredmények optimalizálását olyan területeken, mint az orvostudomány, a közlekedés, vagy a mezőgazdaság. A nagy mennyiségű adat elemzésével az algoritmusok képesek maguktól döntést hozni, és azt megindokolni. A Bosch már a kötelező érvényű EU-szabványok bevezetése előtt úgy döntött, hogy foglalkozik az MI-technológia alkalmazása kapcsán felmerülő etikai kérdésekkel. Ennek morális alapjául az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában rögzített értékek szolgálnak.
Az embernek meg kell őriznie az ellenőrzést
A Bosch MI etikai kódexe szerint a mesterséges intelligencia nem hozhat embereket érintő döntéseket emberi felügyelet nélkül, sőt az MI eszközként kell, hogy segítse az embert. Három lehetséges megközelítést írnak le, amelyek közös vonása, hogy az embernek mindig kontrollálnia kell a Bosch által fejlesztett MI-alapú termékek döntéseit. Az első megközelítésben (Human-in-Command) a mesterséges intelligencia kizárólag segítségként szolgál – például olyan döntéstámogató rendszerekben, amelyek tárgyak vagy élőlények megkülönböztetésében segítik az embert. A második forgatókönyv (Human-in-the-Loop) szerint az intelligens rendszer önállóan hoz döntéseket, ám ezeket bármikor felülbírálhatja az ember. Jó példa erre a részlegesen automatizált vezetés, amelynek során a sofőr közvetlenül beavatkozhat, például a parkolási asszisztens működése esetében. A harmadik megközelítést (Human-on-the-Loop) olyan intelligens alkalmazásokban használják, mint például a vészfékrendszerek. A szakemberek itt bizonyos paramétereket határoznak meg a fejlesztés során, ám a döntéshozatali folyamatba nem tudnak beavatkozni. Ezek a paraméterek szolgálnak a mesterséges intelligencia azon döntéseinek alapjául, hogy adott esetben aktiválja-e a rendszert vagy sem. A fejlesztőmérnökök utólag ellenőrizhetik, hogy a gép a korábban beállított paramétereknek megfelelően működött-e, és ha szükséges változtathatnak rajtuk.
Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke:
„Az a célunk, hogy az emberek megbízzanak az MI-alapú termékeinkben”.
Bizalomépítés közösen
A Bosch bízik abban, hogy MI etikai kódexe formálja a mesterséges intelligencia körüli nyilvános társadalmi vitát is.
„A mesterséges intelligencia életünk minden területén változást hoz”
– emelte ki Volkmar Denner.
Az intelligens rendszerekbe vetett bizalom kiépítéséhez nem csupán műszaki tudásra van szükség, hanem a politikai döntéshozók, a tudományos közösség és a társadalmi nyilvánosság közötti szoros párbeszédre is. A Bosch ezért is képviselteti magát az Európai Bizottság által létrehozott Mesterséges Intelligencia Szakértői Csoportban (High-Level Expert Group on Artificial Intelligence), amely többek között a mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai dilemmákat is vizsgálja. Emellett a vállalat egy jelenleg hét helyszínt magában foglaló, világméretű hálózatban, az Amszterdami Egyetemmel és a Carnegie Mellon Egyetemmel (Pittsburgh, Amerikai Egyesült Államok) együttműködve a mesterséges intelligencia még biztonságosabb és megbízhatóbb alkalmazását is kutatja. Hasonlóképpen, a baden-württembergi Cyber Valley kutatási együttműködés alapító tagjaként, a Bosch 100 millió eurót fordít egy MI-kampusz kialakítására, ahol hamarosan 700 saját szakembere dolgozik majd együtt külső kutatókkal és startup-munkatársakkal. A Bosch által alapított Digitális Bizalmi Fórum (Digital Trust Forum) pedig elősegíti az intenzív párbeszédet a vezető nemzetközi szövetségek és szervezetek szakértői között. A Fórum tizenegy tagja a 2020-as Bosch ConnectedWorld alkalmával is találkozott.
„Közös célunk, hogy biztonságossá és megbízhatóvá tegyük a dolgok internetét”
– mondta Michael Bolle.
További információk: https://www.bosch.hu/
