Hirdetés

Hirdetés

Robotika

Merre tovább, robotprogramozás? Nem félni kell, hanem kódolni!

Exponenciálisan digitalizálódó világunk működésének alapját egyre inkább a szoftverek, azaz a kódok jelentik.

A mesterséges intelligencia és a robotprogramozás fejlődésével azonban még a programozók is elgondolkoznak azon, hogy miként alakul a szakmájuk. Mit tudnak majd az egyre okosodó robotok? Gondolkodnak-e majd helyettünk? Ki programoz kit? A KUKA hazai szakértői szerint az automatizáció korában nem fogunk versenyezni a robotokkal, inkább szimbiózisban élünk majd velük, a gépek képességeit használjuk fel a saját teljesítményünk javítására, az emberi tudás még jó ideig meghatározó marad.

A technológia diktálta újdonságok áthatják az életünket: chatbotokra, virtuális asszisztensekre, okos, egymással kommunikáló eszközökre támaszkodunk, a mesterséges intelligencia és a robotika átszövik a mindennapjainkat melyekre a robotprogramozás jelentheti a megoldást. Az ipari és logisztikai felhasználási területeken túl a robotikai megoldások hamarosan a mezőgazdaságban, egészségügyben és az országos kritikus jelentőségű infrastruktúrák monitorozásában és karbantartásában is nagy jelentőséget kapnak. Míg 20 évvel korábban a programozás egy rendkívül absztrakt foglalkozásnak számított, ma a szoftverfejlesztői szakma az egyik legjobban fizetett terület.

robotprogramozás

A technológiával való együttműködés elengedhetetlen lesz a következő 10 éven belül, vagyis előbb-utóbb bizonyos digitális tudással mindenkinek rendelkeznie kell majd a gépek kezeléséhez, legyen az egy komplexebb háztartási berendezés vagy munkahelyi program. De a fejlődés itt nem áll meg. A McKinsey megállapítása szerint 2030-ra a jelenlegi foglalkozások 60 százaléka is legalább 30 százalékban automatizálható lesz, valamint átalakulnak a munkában hasznos és elvárt képességek is. A tanácsadó cég adatai azt mutatják, hogy a legnagyobb, szinte ugrásszerű növekedés a technológiai készségek terén várható: a jelenleg használt és szükséges digitális készségekhez képest 55 százalékkal nagyobb mértékben lesz szükségünk alapvető, és akár haladóbb IT tudásra, 10 éven belül. Mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Egyfelől azt, hogy szinte minden munkakörben algoritmusokkal és robotokkal együttműködve végezzük majd a napi feladatainkat. Egy kicsit mindenkinek programozóvá kell majd válnia, csakúgy, mint ahogy napjainkban már az internetet használata sem okoz problémát egy átlagembernek. Másrészt, a robotok is egyszerűsödnek majd, tehát nem okoz majd akkora kihívást a használatuk.

„A robotok kialakításnál az elsődleges szempont már most is az egyszerű irányíthatóság, felhasználhatóság, így például a grafikus kezelőfelületek alkalmazása a könnyű programozás érdekében. Inkább a gép alkalmazkodik az emberhez, és nem fordítva.”

– mondta Laboda Krisztián, a KUKA Hungária szoftverfejlesztési csapatvezetője.

Mi lesz a programozókkal?

De ha a programozói tudás általánossá válik, akkor szükség lesz-e a szoftverfejlesztőkre? Valójában a szakma jelenleg is viszonylag szűk – világszinten összesen mintegy 23 millió programozó dolgozik, ami várhatóan 2023-ig 27,7 millióra nő -, és nehezen követi azt az igényt, ami az automatizációval együtt jár. És bár lehet, hogy a robotok irányításához nem kell majd különleges tudás, azoknak, akik a jövő kihívásaira keresik a megoldást, nem árt majd specializálódni.

„A robotprogramozás ágazatában még óriási a potenciál, gyakorlatilag csak a képzeletünk szabhat határokat a fejlesztési irányoknak. Már léteznek olyan projektek, amelyek például azt célozzák meg, hogy az egyre népesebbé váló városok logisztikai kihívásait enyhítsék, de 3D nyomtatóval együttműködve hamarosan robotok is képesek lesznek házak építésére, az egészségügyi robotikai megoldásokról nem is beszélve, hogy csak néhányat említsünk azokból a példákból, amelyek hamarosan a hétköznapjainkban is éreztetik a hatásukat. A rugalmasság, tanulási hajlam, kreatív gondolkodás már ma is alapkészségek egy programozó életében. A technológiák rendkívül gyors megjelenésének köszönhetően előfordul, hogy egy programozónak egy adott éven belül is területet kell váltania, ami korábban évek alatt történt csak meg. Az ipari robotika jelenlegi megoldásain túl a felhőrobotika, a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, blockchain, szimuláció – mind-mind olyan tudást jelentenek, ahol még bőven van lehetőség a fejlődésre.”

– tette hozzá Laboda Krisztián.

A robotok nem helyettesíthetik az embert, hiszen épp az együttérzés, együtt gondolkodás emberi vonása hiányzik belőlük. Márpedig a jövőben a bonyolult információk értelmezése, továbbá a szociális, vezetői készségek is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. A vállalatok egyik legfontosabb erőforrásai nem a digitális, hanem az emberi, interperszonális képességek, az empátia, a problémamegoldás és a kreativitás lesznek.

www.kuka.com

További cikkek a témában