Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Egyéb

Készítsünk munkahelyi influenza készenléti tervet

Akkor beszélhetünk influenzajárványról, ha az influenzaszerű tünetek miatt orvoshoz forduló betegek száma alapján számított országos morbiditás – azaz egy adott populáción belül a megbetegedések gyakorisága – átlépi a járványküszöböt. Az ÁNTSZ tájékoztatója szerint az idei, februári járvány esetében a 15-34 és a 35-59 éves korosztály volt a leginkább érintett. A fiatal felnőttek 42,6%-a, a középkorúak 26,6%-a betegedett meg. A számokból egyértelműen látszik, hogy azok voltak leginkább kitéve a fertőzésveszélynek, akik közösségbe járnak, azaz iskolások, vagy munkaképes korúak. A nyár végére való tekintettel annak járunk utána, hogyan kell egy kidolgozott munkahelyi influenza készenléti tervet a hatékony megelőzés és védekezés szolgálatába állítani.

Miért az aktív korúak a leginkább veszélyeztetettek?

A korai időkben a járványokat karanténnal akadályozták meg. Nagyszüleink számára nem ismeretlen például a kanyaró miatt, központilag elrendelt karantén. Az influenza esetében is nagy szerepe van, a járvány terjedésében annak, hogy bekapunk pár láz- és fájdalomcsillapítót, majd a letompított tünetekkel, de maximális fertőzőképességgel továbbra is közösségbe megyünk.

Miért terjed olyan könnyen és gyorsan az influenza?

Egyrészt azért, mert vírus, ami felépítésénél és életciklusánál fogva könnyen mutálódik. Ez főként az influenza-A törzsére jellemző.

Másrészt, mert a kezdeti szakaszban a tünetek – ízületi- és izomfájdalom, hidegrázás, fejfájás – nem sokban különböznek egy makacsabb nátha tüneteitől, amivel csak ritkán maradunk otthon. Mire jelentkezik a magas láz, addigra pedig már késő, aktív részesei lettünk a járvány kialakulásának.

Az influenza felismerését az is nehezíti, ha időközben a legyengült immunrendszerünk miatt náthásak is lettünk. Az influenzára ugyanis nem jellemzőek a felső légúti hurut tünetei – köhögés, tüsszögés, orrfolyás- innen lehet megkülönböztetni a náthától.

Az influenza önmagában kellemetlen ugyan, de egy erős, ellenálló szervezet egy hét alatt túljuthat rajta szövődmények nélkül. Egy közegészségügyi szempontból fejlett, jellemzően nyugati típusú társadalomban az influenza valós, anyagiakban is mérhető kára a súlyos szövődményekből kialakuló tartós egészségkárosodásban és a munkából való távolmaradásban rejlik.

A megoldás tehát a fentiek fényében: a megelőzés.

Mit tehet a munkáltató az influenza megfékezéséért?

Egy potenciális influenzajárvány kezelésére szolgáló készenléti terv kidolgozása a legjobb módja annak, hogy minimálisra csökkentsük a betegség hatását a vállalat életére. Ha nem foglalkozunk vele, mondván, mindenki oldja meg egyénileg ezt a problémát, a vírus gyors terjedésének köszönhetően akár egyetlen nap alatt a tizedére csökkent létszámmal leszünk kénytelenek tartani az ütemtervet, amivel viszont már foglalkoznunk kell.

A következmény:

  • tarthatatlan határidők,
  • elvesztett lehetőségek,
  • presztízsveszteség.

Hogyan fest egy influenza készenléti terv?

Minden az emberrel kezdődik és végződik. Egy fegyelmezett, jól tájékozott kollektívában sikeresen átvészelhetjük az influenzaszezont.

  • Értékeljük a munkavállalói szerepeket. A készenléti terv emberi erőforrás elemének kezelése kritikus.
  • Mérjük fel melyek/kik a járvány kitörésével leginkább veszélyeztetett, a vállalat működése szempontjából kritikus területek, munkafolyamatok, műveletek és az azokat végrehajtó személyek.
  • Készítsünk tervet az üzemorvos, a műszakvezetők, osztályfelelősök és a dolgozók bevonásával arról, hogyan teremthetők meg azok a körülmények, amelyek egy esetleges járvány kitörésekor a feladatok elvégzését lehetővé teszik.
  • Tudatosítsuk a dolgozókban az influenza virulenciáját. Mivel a vírus lappangási ideje 1-2 nap, viszont a fertőzéstől számított közel egy héten át adjuk tovább a vírust, ha a tünetek jelentkezésekor továbbra is dolgozni járunk, azzal növeljük a járvány kialakulásának kockázatát.
  • Szintén tudatosítsuk a dolgozókban, hogy az influenza cseppfertőzéssel terjed, tehát az alapvető személyi és munkahelyi higiénia, valamint a társas viselkedés szabályainak betartása influenzajárvány idején nagyban hozzájárulhat a kockázat csökkentéséhez.
  • Tájékoztassuk a dolgozókat az immunizálás, azaz a védőoltás, mint megelőzés lehetőségről.

Személyi és munkahigiéniai óvintézkedések influenzajárvány idején

  • Tartsunk a szánk, orrunk elé zsebkendőt, amikor köhögünk, tüsszögünk.
  • Zsebkendő használat után mindig mossunk kezet, mivel a kezünkre került fertőző váladék terjeszti a kórokozót.
  • A cseppfertőzéssel terjedő betegségek alapja: a mosdó használata előtt és után is mossunk kezet, ahogy evés előtt és után is.
  • Ne használjuk mások törölközőjét, zsebkendőjét, evőeszközeit.

Munkáltatói felelősségek:

  • Helyezzünk ki papírtörölközőt a mosdókba vászontörölköző, vagy elektromos kézszárító helyett.
  • Osszunk szét a dolgozók között egészségügyi maszkot, és biztosítsuk annak cserélhetőségét.
  • Cseréljük sűrűbben a szemeteszsákot.
  • A takarítószemélyzet számára tegyük kötelezővé a gumikesztyű viselését.
  • a mosdóhelyiségekbe, minden munkaterületre, a bejáratokhoz és a közösségi helyiségekbe tegyünk ki kézfertőtlenítésre szolgáló, lehetőség szerint elektromos fali adagolót.
  • Biztosítsuk a dolgozók számára a kis kiszerelésű, tubusos kézfertőtlenítő használatát, amit mindig maguknál tarthatnak.
  • A szokásosnál is jobban ügyeljünk a mellékhelyiségek, teakonyhák, zuhanyzók és mosdók tisztaságára.
  • Az épület be- és kilépési pontjain szintén adjunk lehetőséget a kézfertőtlenítésre, hiszen a tömegközlekedésben a kapaszkodókkal, ülésekkel, valamint a kilincsekkel, a váladékkal szennyezet kezek miatt a fertőzés átmenetileg átvihető. (Az influenzavírus akár több óráig aktív maradhat a felületeken.)
  • A munkahelyi higiéniai előírásokat bővítsük ki az influenza terjedését megakadályozó szempontokkal, és tegyünk ki az erről szóló tájékoztatókat a munkaterületekre, liftekbe és a közösségi helyiségekbe.
  • Irodai környezetben a járvány idejére tegyük kötelezővé nemcsak az íróasztalok, de a billentyűzet, a monitor, az egér és az egyéb, rendszeresen használt irodai eszközök, például nyomtató minimum napi egyszeri fertőtlenítő takarítását.
  • Ugyanígy járjunk el azokkal a munkaállomásokkal, ahol váltott műszakokban dolgoznak az alkalmazottak. Minden váltás között végezzük el a fertőtlenítő takarítást.
  • a PPE-t személyre szabottan osszuk ki, azaz ne használja több ember ugyanazt az álarcot, védőszemüveget, maszkot.

Immunizálás a munkahelyen

Az influenza készenléti tervet természetesen nem a járvány kitörésekor kell sebtiben összeállítani. Ha még nem áll rendelkezésünkre, akkor célszerű azt az üzemorvossal egyeztetve elkészíteni, valamint nyilatkozatot kérni a dolgozóktól arról, hogy kérnek-e influenza elleni védőoltást.

A nyilatkozat megtétele után gondoskodjunk az immunizálás szakszerű levezetéséről és adminisztrációjáról. A védőoltásnak legalább két hétre van szüksége ahhoz, hogy felkészítse a szervezetet az ellenanyagtermelésre.

Éppen ezért, ha szezonális influenza ellen akarunk védekezni, akkor már szeptemberben kezdjük el felmérni a lehetőségeket, az igényeket és a megvalósításhoz szükséges eszközök és személyek meglétét.

Ha nem áll módunkban/szándékunkban elvégezni az immunizálást, akkor tegyünk ki és küldjünk elektonikus üzenetben is tájékoztatót arról, hogy a dolgozók maguk gondoskodhassanak erről.

Hogyan biztosíthatjuk a folyamatos munkát járványveszély idején

Egy generációval ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna az, ami manapság csupán pár kattintással elérhető. Az audio- és videokonferencia kiváló lehetőséget teremt az üzleti tevékenység folytatására fizikai kapcsolat nélkül.

Egy zárt konferenciateremben, irodaépületben a nap végére a dolgozók több, mint 50%-a beteg lesz és ehhez elég, ha csak 1-2 fertőző alkalmazott van jelen. Alig pár óra leforgása alatt egy zárt helyiségben száz emberből 60-70 egészen biztosan megfertőződik, de a 100%-os arány sem ritka. A szellőzőrendszeren keresztül a vírus akadálytalanul átjuthat más osztályokra, emeletekre is.

A távoli elérés lehetősége tehát az influenza készenléti terv egyik fontos eleme, ami kifejezetten jól működik akkor, ha például a munkavállaló még nem beteg, de a gyermeke már igen.

Az otthonról való hozzáférés lehetőséget ad a dolgozónak arra, hogy:

  • legalább részben ellássa a feladatait,
  • nem stresszeli magát a beteg gyermeke miatt,
  • ha esetleg elkapja az influenzát, nem viszi be azt a munkahelyére.

Ennek természetesen az a feltétele, hogy a munkáltató előzetesen letesztelje a távoli elérés lehetőségét. Míg a higiéniai szempontokról az üzemorvossal, a távoli eléréshez a rendszergazdával kell egyeztetni a készenléti terv elkészítéséhez. Válasszunk ki egy dátumot, amikor a rendszergazda teljes körű ellenőrzést végez és meggyőződik arról, hogy mindenki képes otthonról is elérni a rendszert. (Hozzáférési jogosultságok kiosztása, jelszavak kezelése, projektmenedzsment programok telepítése, virtuális környezet, felhőszolgáltatások.)

Mindezekhez nyilvánvalóan komoly szervezés szükséges, de nem lehetetlen a kivitelezés. Végeredményben egy működő távoli elérés rendszer nemcsak az influenzaszezon idején képes a vállalat biztonságos és hatékony üzemeltetését támogatni.

További cikkek a témában