Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

karrier és képzés

Napjaink legnagyobb kihívása: munkaerő-megtartás

Feltehetünk Önnek három kérdést?

  1. Tudta, hogy a kétnapos hétvégét az „őskapitalista” Henry Fordnak köszönhetjük, mert ő volt az első, aki azért vezette be a hétvégi pihenőt 1926-ban, mert a dolgozói így kipihenten kezdve a hetet, hatékonyabban és jobb minőségben tudtak dolgozni?
  2. Tudta, hogy a második világháborút Amerika sokak szerint azért nyerte meg, mert az emberi erőforráshiánnyal küzdő hadipara számára olyan, központilag irányított programot fejlesztettek ki, mely segítségével nőket, farmereket és szakképesítés nélküli dolgozókat rövid időn belül tudtak kiképezni a hadipar számára, s csak így tudták biztosítani hadseregüknek a megfelelő mennyiségű utánpótlást? Ismeri ezt a programot?
  3. Tudta, hogy Magyarországon egyedülálló módon, valós gyártási környezetben lehet megismerni és elsajátítani a lean módszertan legjobb gyakorlatát az élményalapú tanulás segítségével a LeanDesign Akadémián?

Hogyan kapcsolódik ez a három kérdés a munkaerő-megtartás megoldásához? Ismerje meg a válaszokat a következő oldalakon és látni fogja, hogy a múlt problémáinak megoldása, a jelenkor kihívásaira is ad megoldásokat.

HOGYAN ÁLLÍTOTTA MEG AZ ELVÁNDORLÁST HENRY FORD 100 ÉVVEL EZELŐTT?

Napjainkban természetesnek vesszük a kétnapos hétvégét, viszont ez nagyon sokáig nem így volt. A második ipari forradalom megváltoztatta a munkával töltött időt, a gépeket folyamatosan működtetni kellett, ezért a gyárakban hatnapos munkaheteket vezettek be

Ezt a gyakorlatot Henry Ford változtatta meg az 1910-es években, amikor olyan nagy kereslet alakult ki Ford T modellje iránt, hogy megoldásokat kellett keresnie üzemei hatékonyságának növelésére. Nevéhez fűződik a szalagrendszer kialakítása, a bonyolult műveletek kis részekre való bontása, és a kétnapos hétvége is.

Ford az 1910-es években munkaerőhiánnyal küzdött, nagy volt az elvándorlás. Henry Fordot úgy is szokták nevezni, hogy az őskapitalista, aki nagyon szerette a pénzt. Ennek ellenére ösztönei hatására 1914-ben duplájára emelte a napi fizetéseket és így már sorban álltak a munkások Ford üzemei előtt, hogy ott dolgozhassanak. Ezzel megoldotta az erőforrásproblémáit, de az elvándorlás még nem állt meg, mert a hatnapos munkahét miatt munkásai elfáradtak, kiégtek, nem tudták kipihenni magukat, aminek következménye a hibázás, minőség romlás, és a hatékonyság csökkenés volt.

Ekkor ismét az ösztöneire hallgatva bevezette az öt napos, napi nyolc órás munkahetet úgy, hogy nem változtatta meg a béreket. A magas bérek, a folyamatosan javuló munkakörülmények, egyre bővülő juttatások olyan stabillá tették a céget, hogy az 1920-as évekre évi kétmillió gépkocsit, teherautót és traktort tudtak gyártani, így Ford a világ leggazdagabb emberévé vált.

Miután az ipar felismerte a hétvégi pihenőidő fontosságát, az 1940-es évektől kezdett elterjedni világszerte.

HOGYAN LEHET AZ ÚJ KOLLÉGÁKAT GYORSAN BETANÍTANI?

A II. világháborúban az amerikai hadiparnak egyre több munkaerőre volt szüksége ahhoz, hogy biztosítani tudják a hadi utánpótlást csapataik számára. Miután a jól képzett munkaerő már a fronton volt, ezért egy olyan képzési programot kellett kifejlesztenie az amerikai hatóságoknak, ami segítségével az otthon maradt, gyakorlat nélküli és esetleg képzetlen munkaerőt is gyorsan be lehetett tanítani az adott művelet elvégzéséhez. Ezt a módszertant nevezzük Training Within Industry-nak (röviden: TWI), azaz Tréning az iparban.

Napjaink egyik legnagyobb kihívása az új dolgozók gyors és hatékony betanítása, irányítása és képességeik folyamatos fejlesztése.

Ez a módszer megoldást ad erre!

1940 és 1950 között a TWI programhoz csatlakozott gyárakban a megfelelő betanítások miatt nagymértékben csökkent a selejt, nőtt a kibocsájtás és jelentősen csökkent a betanításhoz szükséges idő is. A második világháború végére több mint egymillió dolgozót képeztek ki a TWI módszertan segítségével, akik kiváló minőségben és az elvárt hatékonysággal tudtak gyártani hadipari termékeket. A programban 16 500 gyár kapcsolódott be, 1,7 millió dolgozót képeztek ki a módszer segítségével. Sokak szerint ennek volt köszönhető, hogy Amerika megnyerte a második világháborút!

Meg kell említeni, hogy a Toyota Termelési Rendszere is tartalmazza a TWI elemeit, viszont azzal egészítették ki az 1950-es években, hogy nemcsak jó trénerekre van szükség, hanem olyan csoportvezetőkre is, akik rendelkeznek tréneri készségekkel. Ők azok, akik naponta kapcsolatban vannak a kollégákkal, illetve a legjobban tudják segíteni fejlődésüket.

Azt tapasztaltuk Magyarországon az utóbbi évtizedekben, hogy a csoportvezetők kiválasztásánál kialakult sajnos egy kényszerűen rossz gyakorlat:

„Ki az, aki legrégebben dolgozik a csoportban? Ki az, aki a legtöbb műveletet érti? Te leszel mától a csoportvezető!”

A kényszer a munkaerőhiány. A rossz gyakorlat pedig az, hogy a csoportban dolgozó legjobb kolléga nem biztos, hogy alkalmas csoportvezetőnek, hiába tudja az összes műveletet, vagy legrégebben dolgozik a cégnél.

Milyen készségekkel kell rendelkeznie egy jó csoportvezetőnek? A TWI módszer adja meg a választ:

  1. Képes legyen embereket irányítani
  2. Képes legyen oktatni
  3. Képes legyen a munkamódszerek továbbfejlesztésére
  4. Ismerje a szabályokat, előírásokat, munkafolyamatokat
  5. Ismerje a feladatokat és felelősségi köröket

TWI módszertan 5 megoldása

  1. Munkakapcsolatok (JR – Job relationship)
    Vállalati kultúra alapja, kommunikáció, csapatmunka, motiváció, teljesítményértékelés.
  1. Munka betanítása (JI – Job instruction)
    Tudás és tapasztalat átadása egységesen, gyorsan és hatékonyan.
  1. Munkamódszerek (JM – Job method)
    Legjobb gyakorlat kialakítása és folyamatok fejlesztése.
  1. Munkafolyamat ismerete (KoW – Know of Work)
    Csak akkor tudja átadni a tudást, ha ismeri a folyamatok, technológia minden lépését.
  1. Felelősségi körök és feladatok ismerete (KoR – Know of Responsibilities)
    Hatáskör, eszkaláció, napi csoportvezetői feladatok.

A LeanDesign Akadémia szakértő csapatával – HR vezetőkkel, termelési szakemberekkel, munka és szervezetpszichológusokkal és lean szakértőkkel – kialakítottunk egy olyan komplex és minden igényt kielégítő Csoportvezetői készség fejlesztési programot, amit ajánlunk figyelmébe. Ha felkeltettük érdeklődését, keressen minket!

HELY, AHOL A TANULÁS ÉLMÉNY

Felnőttképzési intézményünkben valós gyártási környezetben egyedi gyakorlatok és valósághű üzleti szimulációk segítségével mutatjuk be a lean módszerek alkalmazásának hatását az üzleti eredményességre, kiválóságra (Business Excellence).

Olyan egyedülálló tanulási és szemléletformáló környezetet hoztunk létre, ahol a tanulás valódi élmény. Előadások és prezentációk helyett, a gyakorlatias problémamegoldás alkalmazásával, valós folyamatok fejlesztésével mutatjuk be a lean módszertan igazi értékét. Minimális elmélet, maximális gyakorlat!

Nemcsak egy jól felszerelt oktatóterem áll rendelkezésre, hanem gyártási területünkön munkaállomások, gyártósorok, gépek, targoncák, alapanyagraktár is megtalálható. Az épület minden helyiségét alkalmassá tettük arra, hogy bárhol ki lehessen próbálni a lean módszertan legjobb gyakorlatát, akár termelési, irodai vagy hétköznapi környezetben is.

További Információk a LeanDesign oldalán: www.leandesign.hu

További cikkek a témában